Madarak (1946)

1946. 09. 09. Budapest I. 18.20

Előadás a stúdióban

Képzelt helyszíni közvetítés az athéni Dionysos-sznházból, Kr.e. 414-ből

Aristophanes vígjátéka

Görögből fordította, átdolgozta, kísérő szövegét írta és a közvetítést vezeti: Révay József dr.

Zenéjét szerzette: Polgár Tibor

Rendező: Csanády György

Személyek:

Peisthetairos, athéni polgár – Harsányi Rezső

Eulpides, athéni polgár – Pethes Sándor

Theoros, rabszolga – Surányi Andor

Sosias, rabszolga – Lázár Gida

Banka – Gózon Gyula

Fülemile, a felesége – Csengery Judit

Bibic, a szolgálója – Pártos Erzsi

Pasias, athéni polgár – Fábri Zoltán

Lysilla, a felesége – Szepes Lia

Iris, istennő – Parragh Éva

Jós – Kovács Imre

Mérnök – Baló Elemér

Békebíró – Tassy András

Jogász – Galgóczy Imre

Följelentő – Bodonyi Béla

Poseidon isten – Raksányi Gellért

Herakles – Balassa János

Madarak kara – Földényi Énekegyüttes

Rövid tartalom: Két athéni polgár, Peisthetairos és Eulpides, megunta Athént és társadalmát, s két jósmadár, a varjú és csóka útbaigazítása mellett a búbosbankává varázsolt Téreus királyt, a madarak királyát keresi fel. Peisthetairos indítványára, hogy építsenek egy madárvárost, a madárkirály összehívja népét, akiket Peisthetairos fellázít az istenek ellen. Tagadják meg – úgymond –, az áldozatot az istenektől, föld és ég között építsenek egy madárvárost. A madarak az indítványt nagy tetszéssel fogadják, s a két athénit madárruhába öltöztetve, társadalmukba fogadják. Most sorra jönnek a szemfüles konjunktúralovagok, megszagolva a madárváros lehetőségeit: a költő, a besúgó, a jós, a mérnök, a békebíró, a jogász. Peisthetairos kikorbácsolja őket, csak a hiú Lysillát és türelmes férjét fogadja be madárnak. Felhőkakuklak felépül s azon át nem jut többé az istenekhez a földi áldozatok füstje és illata. Az istenek éheznek és egyezkedni próbálnak, elküldik követeiket a madárvárosba. Peisthetairos, miután az istenek feleségül adják neki Basileát s az ő kezével együtt a világ uralmát, megkegyelmez az isteneknek.

Hossz: 100 perc (20.00)