Az elveszett levél (1967)
Összefoglalás
A vígjáték a 19. század végi politikai korrupciót és karrierizmust figurázza ki, a dolgokat működtető alapvető eszköze a zsarolás. Minden hőse csaló: pozitív (?) főhőse házasságtörő, antihőse meg váltóhamisító. A szocializmus kedvelt darabja Romániában és innen Magyarországon is, hiszen arról szól, hogy a többpártrendszeri választások valójában csak a korrupcióról és csalásról, a gazdagok érdekeiről szóltak. Nevetségessé teszi a kortesbeszédet mondó jelölteket, akik vagy teljesen hülyék, szenilisek, vagy csak érdekből dolgoznak. De kifigurázza az itallal lefizetett választópolgárt is, aki örökké részeg a darabban (Raksányi Gellért fantasztikus tehetséggel hozza a részeg figuráját). Hasonló okok miatt volt kedvelt a Rokonok, a Mukányi, a Dollárpapa vagy jugoszláv változatban a Díszvacsora a temetkezési vállalatnál. A bűnözők-uralják-a-politikát toposz azonban nem megy ki a divatból.
A darab kiváló játékkal, nagyszerű rendezéssel készült, talán részben azért, mert Romániában ikonikus műnek számított. Cserés 1949-ben, majd más szereposztásban 1952-ben már megrendezte ezt a darabot, ezért lehetséges, hogy kicsit ezekből feldolgozásból is maradt a hangulatban; a jó rendezés talán ennek a hosszú ideig finomított darabnak is köszönhető.
Érdekes részlet, hogy egy jelenetben azt mondja a szereplő, hogy ilyesmi (a zsebkendőbe csomagolt levél elvesztése) nem eshet meg még könyvben, sőt, színpadon sem. A rendező meghagyta ezt a mondatot, holott a színpadon, ahova íródott még önmagára reflektált: itt a „hangjátékban sem” keltett volna azonos hatást. Ez azt mutatja, hogy a hangjátékot mindvégig a színdarab megjelenítésének tekinti a rendező, és nem hangjátékként való megjelenésnek, ami tekintve, hogy 19. századi témáról van szó, megfelelőnek megközelítésnek is tűnik, mégis, megtorpan a hallgató ezen a részleten.
CSELEKMÉNY
A darab azzal indul, hogy kiderül, a városházán lopják a közpénzt. Politikai választás készül és megjelenik a helyi lap szerkesztője azzal, hogy egy levél van a birtokában, ami szerelmes levél a helyi bizottság feleségéhez. A levelet az írta, aki a következő képviselő jelölésében kulcsszerepet játszik. A lap megzsarolja azzal, hogy közzéteszi a levelet, hacsak nem az ő jelöltjüket (vagyis őt magát) ajánlják. A férfi nem nagyon hajlandó erre, elvei miatt. A barátja ugyan nem hiszi, hogy a levél igazi volna (pedig az; de ő is hülye), de a nyilvánosság elhinné. A levelet, mint kiderül, a szerető vesztette el, tehát ő is hülye. Aztán viszont a zsaroló is elveszti a levelet. A központból utasítás jön, hogy egy harmadik jelöltet kell támogatni. Ő meg is érkezik és kiderül hogy totál szenilis vén hülye, és bár megválasztják, annyira mégsem hülye, hogy a részeges választótól, aki megtalálta a levelet, megszerezze és megtartsa magának, hátha szükség lesz még rá. A jelölő és a szerkesztő végül megegyeznek, mert kiderül, hogy a szerkesztő váltót hamisított, így sakkban tartható.
Színlap
Ion Luca Caragiale vígjátékának rádióváltozata
Fordította: Nagy Elek
Rádióra alkalmazta és rendezte: Cserés Miklós dr.
Szereposztás:
Stefan Tipatescu, megyefőnök – Szakáts Miklós
Agamemnon Dandanache, levitézlett 48-as harcos – Páger Antal
Zacharia Trachanache, minden bizottság elnöke – Pécsi Sándor
Zoé, a felesége – Domján Edit
Nae Catavencu ügyvéd, lapszerkesztő – Básti Lajos
Farfurindi ügyvéd – Erdődy Kálmán
Branzovenescu hasonlóképpen – Nagy István
Popescu, tanító – Bányai János
Ionescu, hasonlóképpen – Felvinczy Viktor
Chita Prostanda, a város főrendőre – Bihari József
Kótyagos választópolgár – Raksányi Gellért
1967. dec. 22. Kossuth 20.27-22.00
1969. 08. 02. Kossuth 10:27 – 12:00
1981. május 30., K 20.27 VILÁGSZÍNHÁZ
1985. augusztus 22. 3.m. 13.05 A Világszínház humora
1991. február 16 K 19.05
2002. január 28.., B 22.26
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Fordítók | |
| Rádióra alkalmazók | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Szülői felügyelettel |
| Korhatár rövid indoklása |
Mindenki lop, csal és hazudik; ezt zsarolással kompenzálják; a házasságtörőknek drukkolunk; a politikusok nevetségesen hülyék; – ez azért magyarázatra szorul. |
Cserés Miklós dr.
Básti Lajos (56)
Bihari József (66)
Pécsi Sándor (45)
Raksányi Gellért (42)
Szakáts Miklós (47)| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
|---|---|
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1967. december 22. |
| Játékidő | 93 perc |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon |
| Releváns földrajzi régió | Város, Külföld |
| Időszinkronitás | Múlt |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Vígjáték |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Hálózattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Küzdelem, Szenvedéstörténet |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Színházszerű, Double plot |
| Történet időtartama | Több nap |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Politikai, Szerelmi/szexuális |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Feudális rang/arisztokrata, Újkori politikus/káder/középvezető, Regionális vezető, hatalombirtokos, Udvarló/szerető |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Erkölcsi lelepleződés (negatív) |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú, Idős |
| Narrátor | Nincs |
| Narráció helye | Nincs narrátor |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő |
| Zenei jellemzők | Főcímzene |
| Zenei tipológia | Klasszikus zene |
| Bemutató médium | Kossuth |
| Technikai adatok | Monó |
| Forrásmű címe | O scrisoare pierdută |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1884 |
| Forrásmű típusa | Színmű |
| Megidézett kor (nemzetközi) | 19. század |
| Címkék |
korrupció, zsarolás, házasságtörés, hűtlenség, választás, kortes, képviselő, karrier, szerelmeslevél |
| Társadalmi címkék |
Politika, pártpolitika |
| Említések |
Bukarest |
| Kódolás kész? | Kész |
| Régió | Magyarország (közrádió) |