Móricz Zsigmond

Kismadár (1949)

Összefoglalás

Az ezerkilencszázhúszas évek Alföldjén játszódó cselekményben Erzsi elnyomott parasztlány, aki kiáll magáért és a hozzá hasonó sorsúakért. Élettársa elhagyja a falut, mert nem bírja az elöljárók megalázó bánásmódját, de később visszatér hozzá és megszökteti az uradalomról, ahol feleségként még rosszabb a dolga, mint azelőtt szegénységben.

Színlap

Rádiódráma.

Történik a harmincas években, egy alföldi faluban.

‘Móricz Zsigmond színművéből írta: Móricz Virág

‘Zenéjét összeállította: Volly István

Rendezte: Cserés Miklós

Szereposztás:

Böske, kismadár: Tolnay Klári

Tar Mihály, a szerelmese: Ujlaki László

Komáromi Boldizsár, a nagygazda: Lehotay Árpád

Ladányi, a sógora: Dózsa István

Ladányiné, a húga: Peéry Piri

Józsi bácsi, Böske apja: Bánhidi László:

Édes, a felesége: Simon Marcsa

Bíró : Szemethy Endre

Tanító: Zátony Kálmán

Kisbíró: Regős Péter:

Zsuzsi: Lénárd Judit

1949.12.03. 22:00, Petőfi, 60 perc

1950.január 31. Petőfi 19.00

1950. június 26. 21.00 Kossuth rádió,

1960. szeptember 04. 20.40 Kossuth rádió,

1991.  március 30., K 190.5

1999. február 3. P 20.00

Korabeli ajánlószöveg

Böske a szépen daloló „kismadár” és Miska együtt szerződtek a gazdához aratásra, ám a legény elszökik a munkából. Böske magasabb részt követel a gazdától, akinek nagyon tetszik a lány s feleségül veszi. A „kismadár” sorsa jobbra fordul, ám egy napon Miska visszatér a faluba… (1991)

Szerző
Rendező
Színészek
Rádióra alkalmazók
Zenei szerkesztők
Korhatár - edukációs skálaKlasszikus
Korhatár - Ifjúságvédelmi skálaMindenkinek
Státusz Önálló mű
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Hangjáték
Zenés hangjáték
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Bemutató dátuma 1949. december 03.
Játékidő 60 perc
Eredeti korhatári besorolás Nem ismert
Előforduló releváns játékterek Otthon, Szórakoztató/vendéglátó létesítmény, Téesz/birtok/zárt vagy szabadtéri mezőgazdasági objektum
Releváns földrajzi régió Vidék
Időszinkronitás Szinkron
Szemléletmód, alműfaj, tematika Moralizáló-filozófikus
Szatíra
Tárgyilagos
Romantikus
Népdaljáték
Szövegforma Többszereplős felolvasás
Történetszál Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Nem-narratív, Küzdelem, Élettörténet
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű, Harc
Történet időtartama Több hónap
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Mikrofonplánok, Párhuzamos szövegmondás, Tömeghang, Kórus, Archiv hangfelvételt tartalmaz, Archiv médiafelvételt tartalmaz
Nyelvezet Köznyelv, Régies stílus, Tájszólás, Akcentus
Főbb szereplőviszonyok Nemek harca, Magánéleti (nem szerelmi), Munkakapcsolat, Nemzedéki, Szerelmi/szexuális, Tradícióalapú-/hierarchikus, Szolgálati-hierarchikus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Gazdasági felsővezető/tulajdonos, Háztartásbeli, Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda, Regionális vezető, hatalombirtokos, Pedagógus, Háztartási alkalmazott, Természeti nép tagja
Releváns státuszváltozás és életesemény Anyagi siker, gazdagodás, Anyagi tönkre-csődbe menés, Társadalmi lecsúszás, Társadalmi felemelkedés, Erkölcsi felemelkedés (jellemfejlődés - pozitiv), Erkölcsi leépülés (jellemfejlődés - negatív), Lélektani felemelkedés, Lélektani összeroppanás, Erkölcsi lelepleződés (negatív)
Főszereplők releváns kora Fiatal, Középkorú, Idős
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Nő-nő, Férfi-nő
Zenei jellemzők Átvezetőzene, Háttérzene, Diegetikus mediális, Diegetikus élő, Diegetikus - a szereplők zenélnek, Dalbetét, Korhű, Műfaji
Zenei tipológia Folklór
Korhatár - edukációs skála Klasszikus
Technikai adatok Monó
Bemutató médium Petőfi
Forrásmű típusa Novella, elbeszélés
Megidézett kor (nemzetközi) 20. század
Címkék

parasztság, kizsákmányolás, szolgaság, női sors, birtokos, egyéniség, vagyon, házasság

Társadalmi címkék

nők helyzete, parasztok helyzete, esélyegyenlőség, termelés, munkakörülmények

Kódolás kész? Kész

Vélemény, hozzászólás?