Faust (1948, Goethe)

Bemutató előadás a studióban – Nagy világszínház

Johann Wolfgang Goethe tragédiája, Kozma Andor fordításában.

A dalok zenéjét Farkas Ferenc szerzette. Közreműködik a Földi –Kórus,

Rádióelőadásra alkalmazta és rendezi G. Kovács Tibor. (Első rész)

Személyek: Faust – Abonyi Géza, Mephistopheles – Urai Tivadar, Margit – Szörényi Éva, Az úr hangja – Dávid Mihály, Gabriel arkangyal – Kárpáti Zoltán, Mihály arkangyal – Bodó György, Wagner, Faust famulusa – Galamb György, Bálitn, Margit bátyja – Rajczi Lajos, Márta, szomszédasszony – Ditrói Ica, Szellem – Tassy András, Gonosz szellem – Kemény László, Koldus – Pataki József, Vénnasszony – Iványi Irén, Öreg paraszt – Bodnár Jenő, Boszorkány – Bakó Mária, 1.mesterlegény – György László f.h., 2.mesterlegény – Galamb Zoltán f.h., 3.mesterlegény – Molnár Tibor f.h., 1.cselédlány – Pálfalvi Éva, 2.cselédlány – Surányi Magda, 1. diák – Keszely Tibor f.h., 2. diák – Körmendy János f.h., 1. polgárleány – Csengery Judit, 2.polgárleány – Kohut Mgda f.h., A szép – Luttor Mária, Karvezető – Bicskei Károly, Ellenkarvezető – Rindy Sándor

A Mephistophelesi kar és az Ěgi ellenkar tagjai: a Színművészeti Főiskola hallgatói. Vezeti: Békési András.

Rövid tartalom: Mephistopheles, a cinikus ördög az Úr trónja előtt áll s gúnyolja a legmagasabb rendű teremtményt, az embert. Az úr felveti a kérdést, hogy ismeri-e Faustot. Mephistopheles fogadást ajánl az Úrnak, hogy eltériti tőle, ha az Úr beleegyezik Faust próbtételébe. Az Úr megadja az engedelmet. Faust földi életének végéig. – Faust vívódik.. Lázong a kétségbeesésben már öngyilkosságra gondol, mikor a feltámadást hirdeő ének elhárítja ajkától a méregpohart. Húsvéti sétáján fekete eb szegődik hozzá, hazaviszi, s az eb egyszerre Mephistopheles-szé alakul át. Mephistopheles szerződik Fausttal: érzéki gyönyörűségekkel teljes, kalandos életet igér neki s – az aláírt szerződés fejében, – átvezeti őt a kis élet állomásain. A boszorkánykonyhán varázsitallal megfiatalítja odavezeti Faust érzéki szerelmének áldozatául az ártatlan polgárleányt , Margitot. Miközben a szerencsétlen, megejtett Margit kétségbeesésben vergődik. Faust a Walpurgis-éj csodálatos világában az erkölcsi süllyedés legmélyére alacsonyodik le. Lelkiismerete azonban lassan ébredezni kezd: gyűlöli vétkét és Mephisophelest. Ki akarja szabadítani a bebörtönzött Margitot, aki megőrült a börtönben. A végső percekben még feldereng elméje, de mikor látja hogy megmentésében Mephistopheles is részes, inkább a halált választja. Mephistopheles tovaragadja Faustot.

1948. március 6. 22.25-, BUDAPEST I. 95 perc

Előadás a studióban

Nagy világszínház

FAUST

(Második rész)

Johann Wolfgang Geothe tragédiája

Korma Andor fordításában

Kísérőzene: Farkas Ferenc

A Rádió kamarazenekarát Lehel György vezényli

Bevezetőt mond: Turóczi Trostler József

Rádióelőadásra alkalmazta és rendezi: G. Kovács Tibor

Személyek: Faust – Szabó Sándor, Mephistopheles – Táray Ferenc, Una poenitentium (egykor Margit) – Romvári Gertrud, Mater Gloriosa – Könyves-Tóth Erzsi, Helena – Lukács Margit, Euphorion, Faust és Hewlena fia – Dékány László, Raphael – Korvig Emil, Gabriel és Mihály arkangyalok – Kárpáti Zolétánb, Ariel – Hindy Sándor, Császár – Nagy Adorján, kancellár – Gellért Lajos, Marsall – Zentay ferenc

Közreműködnek még: Zátony Kálmán, Máriás József, Takács Miklós, Váradi Viktor, Koltai Gyula, Dávid Mihály, Bodnár György, Pálfalvy Éva, Csere Irma, Ivány Irén, Füzess Anna, Bakó Mária, Rafael Márta, Eörs Kató, Kohut Magda f. h., Nagy Magda f. h., Bicskey Károly, Kőszegi Gyula, a Színművészeti Főiskola hallgatói, Békés András vezetésével

Rövid tartalom: A Faust második része a nagy élet nagy eszméiben, nagy törekvéseiben mutatja be Faust emberi nagyságát. Faust, akit Margit tragédiája porba sujtott, dermedten hever. A természet jótétlelkei új életre keltik. Mephistophelesszel a császári udvarba megy. Faust és Mephisstopheles megnyeri a császár bizalmát, akinke kívánságára Faust egy udvari előadásra a mélységek világából Helena képét. Ám a tüneménybe ő maga is annyira beleszeret, hogy féltékenységében óriási botrányt üt. A tomboló zűrzavarban Mephistopheles tovaragadja Faustot, aki egy klasszikus Walpur-ginjének nevezett , csodálatos képzeletbeli időbe eljut a régmúlt csoda világába, ahonnan Helenát, mint középkori várúr a görög hegységben lévő várába viszi, s boldog házasságban él vele. Faust ráeszmél, hogy kielégülést csak a közösségért végzett nagy alkotómunkában találhat, Miután a császári harcában diadalra segítik a diadalra kapott, tengermosta , lakhatatlan partvidéket szabad emberek szabad hazájává teszi. A mennyei seregek elragadják Faust halhatatlan lelkét, s viszik fel a tökéletesség régióiba, ahol vár rá Margit.

1948. április 24. 22.25-, BUDAPEST I. 95 perc