A százszázalékos nő
Vladimir Páral regényét – Zádor Margit fordításának felhasználásával – rádióra alkalmazta és rendezte: Benedikty Béla
Csembalón közreműködik: Sebestyén János
Zenéjét összeállította: Szendrői Sándor
Szerkesztő: Linka Ágnes
Szereplők:
Sonja – Csonka Ibolya
Zahn – Oszter Sándor
Holy – Bács Ferenc
Feleség – Saárossy Kinga
Id. Jágr – Suka Sándor
Jágr – Balázsovits Lajos
Volrab – Huszár László
I. hang – Felvinczy Viktor
Volrabova – Tanay Bella
1986. november 18, 21:05 Petőfi I. rész:
II. rész: november 25, 20:36 Petőfi
III. rész: december 2, 21:05 Petőfi
IV. rész: december 9, 20:36 Petőfi
V. rész: december 16, 21:05 Petőfi
VI. rész: december 23, 21:05 Petőfi
VII. rész: december 30, 21:05 Petfői
VIII. rész: 1987. január 6, 21:05 Petőfi
IX. rész: január 13, 21:05 Petőfi
X. rész: január 20, 21:05 Petőfi
1987. március 23 (I. rész, ismétlés)
Korabeli ajánlószöveg
Káprázatos alak
Nem tudom, merjem-e ajánlani ennek a hangjátéksorozatnak a meghallgatását annak, aki olvasta a könyvet. Azt hiszem, inkább nem. Egészen bizonyos vagyok benne, hogy nem azt hallaná, amire számít. Talán még akkor sem azt hallaná, ha maga Páral írta volna a forgatókönyvet és ő is rendezte volna – egyszerűen azért, mert rádiójáték lett a regényből.
Gondolom, sokan olvasták Dumas Három testőrét, és nyilván látták valamelyik filmváltozatát. Ahány film, annyiféle. Persze valamelyest mindegyik hasonlít a könyvre, és reménykedjünk abban, hogy a filmnéző „olvasata” nem tér el lényegesen a regénytől, azaz Dumas megírta azt is, amit a filmen látunk.
Egy valamit biztosan merek állítani: az, amit a hangjáték-sorozatban hallani fognak, benne van a regényben. Páral ezt is megírta. Ha másvalaki készítette volna ezt a rádióváltozatot, nyilván más volna. Egészen más. Én is olvastam másképpen, több lehetőség közül választottam azt, amit végül is hallani fognak.
Páral könyve nem kínálja magát a rádiójáték készítésre, nincs benne sok dialógus. Hogy egészen pontos legyek, nagyon kevés a dialógus. Az ilyen regény a rádióra alkalmazók réme.
Ez volt az egyik szempont, amelynek alapján elhatároztam, hogy rádiójátékot készítek A százszázalékos nőből. A másik: meggyőződésem, hogy Páral egyike azoknak a kortárs íróknak, akiknek napjaink remek (talán azt is mondhatnám, nagy) cseh irodalmát köszönhetjük — ugye, eltekintenek tőle, hogy soroljam a többieket?
Csak a rend kedvéért mondom. Vladimír Páral 1932-ben született Ústi nad Labemben, ott lett vegyészmérnök az ötvenes évek második felében, regényei is Ústiban és Csehország északnyugati csücskében játszódnak. Az már egy másik kérdés, hogy ezeknek a könyveknek a mondanivalói a világ mely tájain érvényesek, de ebbe most ne menjünk bele. A százszázalékos nő azok számára is fogyasztható, akik csak egy érdekes, fordulatos történetre vágynak.
A regény főszereplője káprázatos alak, olyan, akire minden férfi vágyik: gyönyörű, fiatal, okos, jó, egyszerűen százszázalékos, azaz majdnem szereposztási képtelenség, nem lévén 19 éves színésznőnk, aki valamenynyi felsorolt követelménynek megfelel. Ennek épp oly színésznőnek szántam, és ezért alig nem írom ismét, fiatal és tehetséges, hogy a fényképekkel rögtön azonosító hallgatót megkíméljem a figurára és alakítójára közötti különbségek taglalásától (ez nem is olyan szép, nem is vörös a haja, nem is 19 éves és így tovább). Sajnos, a felvétel régen készült, azóta Csonka Ibolya ismert, népszerű színésznő lett, ám szerencsére egyéb változás nem történt az életében: változatlanul fiatal és tehetséges.
Benedikty Béla (1986, Rádióújság)
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Fordítók | |
| Rádióra alkalmazók | |
| Szerkesztők |
Benedikty Béla| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
|---|---|
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1986. november 18. |
| Játékidő | 250 perc |
| Forrásmű típusa | Regény |