Méhes György

„Székelyföld mindig zöld…”

Magyar hangjáték

Kiemelkedő hangjáték

Népi játék

52 perc

1988. augusztus 30.

(Legalább 1 ismétlés. Műsoron tartva 28 éven át)

Akció | Családi kapcsolatok | Fordulatos | Mágikus | Mese | Nyomozós | Rivalizálás | Romantikus | Természetfölötti | Utazás és kaland |

Zenés hangjáték
Mese felnőtteknek

Megközelítés:
Romantikus |Mitológiai |Népdaljáték |

Magyar Rádió

Kiemelkedő rádiójátékok

Összefoglalás

Nagyon kevés olyan rádiójáték van, ami ízig-vérig magyar. Ez a székely történet ilyen. Népmesei motívumokból építkezik, magyar népzene kíséri, székely téma, felvidéki színtársulat és budapesti rendezés köti össze az elemeit. Elsőre a Kiriku c. afrikai történet filmváltozata jutott eszembe, mert a motívumok és még a szóhasználat is sok helyen meglepően hasonló – de az tíz évvel későbbi. A történetben egy gonosz boszorkány elrabolja a vidék minden menyasszonyát, és hatalmába keríti őket, míg a századik vőlegénye egy jóboszorkány segítségével megmenti a lányokat. A banya elveszti erejét – lásd: Vándorló palota -, de itt börtönbe kerül (azért mégis magyar a történet). A népzenei jellegű, de a darabhoz írt kíséret megteremtene valamiféle magyar hangzásvilágot, ha lenne folytatása – de nincs. A szavalókórusok ügyesen kihasználtak, a leggyengébb eleme a házasságkötési népi rituálék bemutatása (ami a 60-as évek népdaljátékaihoz, vagy a betlehemesek feldolgozásához hasonlít), de szerencsére hamar átkerülünk a mesebeli történetbe.

Színlap

Népi játék

Írta: Méhes György

Játszódik a székely mesevilágban

Zenéjét szerezte: Horváth Károly

Zenei rendező: Perédi Márta

Rendező: Szabó Kálmán

A szereposztásból:

Kicsi Domokos – Tahi József, Kedves Ágnes – Mák Ildikó, Fuszujka – Boráros Imre, Mogyoró anyó – Ferenczy Anna, Rapsonné – Németh Ica, Kedves Ignác – Dráfi Mátyás, Régina néni – Szentpéteri Ari, Zsuska néne – Báró Anna, Messzi Mihály – Márkus Ferenc

Közrem: Bozsó József, Faragó András, Farkas Kati,
Fogarassy András, Lengyel Kati, Prókai Annamária,
Simonyi Krisztina, Szeles József, Tyll Attila,
Zsiga László, valamint a Mákvirág együttes

Technikai munkatárs: Németh Zoltán és Tánczos Tamás

Zenei munkatárs: Molnár András

Dramaturg: Sári László

1988. 08. 30., 19:39 Kossuth Rádió,

2016. május 14. 21.04 Kossuth Rádió

A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Népi játék
Írta: Méhes György
Zenéjét szerezte: Horváth Károly
Szereplők:
Kicsi Domokos – Tahi József, Kedves Ágnes – Mák Ildikó, Puszujka –
Boráros Imre, Mogyoró Anyó – Ferenczy Anna, Rapsonné – Németh Ica,
Kedves Ignác
– Dráfi Mátyás, Zsuska néne – Báró Anna, Messzi Mihály – Márkus
Ferenc, Regina néni – Szentpéteri Ari
Közreműködik:
Bozsó József, Faragó András, Farkas Kati,
Fogarassy András, Lengyel Kati, Prókai Annamária, Simonyi Krisztina,
Szeles József, Tyll Attila, Zsiga László, valamint a Mákvirág együttes
A felvételt Németh Zoltán és Tánczos Tamás
készítette
Zenei munkatárs: Molnár András
Zenei rendező: Perédy Márta
Dramaturg: Sári László
Rendező: Szabó Kál…

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

KRITIKA A DARABRÓL

A rádiójátékot Szabó Kálmán rendezte, aki a szerepek többségére a komáromi (Komárno) Matesz színészeit kérte fel. Kétségtelen, hogy Méhes György e játéka felfogható amolyan „képes beszédnek“ is. A felhasznált motívumok, az egyes népi alakok egy-egy népmeséből igen jól ismertek. Kicsi Domokos küzdelme szerelméért, és Kedves Ágnes áldozatos viselkedése népéért, olyan vezérmotívumai ennek a rádiójátéknak, amelyek alkalmat teremtettek az írónak, hogy mindenkit foglalkoztató kérdésekről közvetetten szóljon. Mind a játék hangulatát, mind a cselekményt nagyban segítette a Mákvirágegyüttes zenéje. Kicsi Domokos hangján Tahi Józsefszólalt meg s bensőséges kettőst teremtett a Kedves Ágnest játszó Mák Ildikóval. Megszólalásaik, pergő és lassú párbeszédeik csak a gyermekkorból felidézhető meseélményekhez hasonlíthatók. Küzdelmük egymásért, majd Rapsonné varázslata ellen a legegyszerűbb népmesei párharcokat idézte. Méhes Györgynek sikerült olyan hősöket formálnia, akik éppen mindennapiságuk révén váltak népmeséivé. Egyszerűségükben tiszták, és tisztaságukban meseiek. Fuszujka személyében - Boráros Imrehangján - megjelent a játékban egy „székely góbé“ is, akinek humoros bölcsességén túl a Kicsi Domokoshoz fűződő barátsága volt nagyobb. A jóságos és bölcs Mogyoró Anyó szerepében Ferenczy Annát hallhattuk. Nem először volt megállapítható, hogy a művésznő a tapasztalás, a jól ismert emberi kapcsolatok, az érzelmek szövedékéből formálja szerepeit. Ferenczy Anna a főszerepet játszó színész-kettős mellett az est legmelengetőbb perceit teremtette meg. Dráfi Mátyásszerepformálása kapcsán elmondható, hogy mennyire sokoldalú színészeink vannak a Mateszban. A köztudottan intellektuális drámai színészként népszerű Dráfi ebben a népi játékban is érvényesíteni tudta színészi hajlékonyságát. A mesehallgatók szempontjából nézve hálátlan szerep jutott Németh Icának, aki az ármánykodó Rapsonnét szólaltatta meg. Ez olyan mesebeli hőstípus, akinek képmutatását, ravaszkodását a megjátszott szelídség fedezi. Németh Ica az ilyen jelenetekben is érzékeltetni tudta Rapsonné gonoszságát. A Matesz művészei közül még Szentpétery AriRegina nénijét kell megemlíteni, aki egyike volt a népi játék karakteres figuráinak. A további szerepekben Báró Annaés Márkus Ferencszólalt meg. Maga a népmesei ihletettségű történet közel nyolcvan percen át a felnőtt hallgató figyelmét is lekötötte. Nagy szerepe volt ebben a színészek játékán túl, Méhes György dramatikus műfajban megteremtett metaforáinak, a cselekményből kitetsző örök értékű erkölcsi üzeneteknek, az egyes hősök karakterességének. Jó volt ezt a felnőtteknek szánt mesét hallgatni, mert ráébresztett létünk egyetlen értelmére: gondolkodni és cselekedni! DUSZA ISTVÁN (Új Szó, 1988. szeptember 6.)
Szerző:
Rendező:
Dramaturg:
Színészek: (19 fő, átl. 51 év)
Zeneszerző:
Zenei szerkesztő:
Zenei rendező:
Zenei közreműködő:
Technikai munkatárs:
KorhatárGyerekeknek is alkalmas
Korhatár (ifjúságvédelmi)Mindenkinek
A korhatár indoklása

Közepesen kisebbek a számolatlan csókjelenettől zavarba jöhetnek.

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 52 perc
Bemutató dátuma 1988. augusztus 30.
Rádiós műfaji besorolás Zenés hangjáték
Mese felnőtteknek
Szemléletmód, alműfaj, tematika Romantikus
Mitológiai
Népdaljáték
Bemutató médium Kossuth
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Ismétlések adatai

2016-05-14

Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag), Politikai hatalmi központ (várkastély, minisztérium, pártiroda)
  • Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag)
  • Politikai hatalmi központ (várkastély, minisztérium, pártiroda)
  • Köztér
  • Absztrakt tér vagy varázstér
Releváns földrajzi régió Vidék, Természet
  • Vidék
  • Természet
  • Absztrakt tér
Időszinkronitás Absztrakt
  • Absztrakt
Megidézett kor (magyar) Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
  • Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
Történetszál Kapcsolattörténet
  • Kapcsolattörténet
Narratíva/konfliktustípus Keresés, Küzdelem, Kaland(sor), Látogatás egy másik világban, Átváltozás
  • Keresés
  • Küzdelem
  • Látogatás egy másik világban
Történet időtartama Több nap
  • Több nap
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Mikrofonplánok, Kórus
Nyelvezet Köznyelv, Régies stílus, Tájszólás
Főbb szereplőviszonyok Álidentitás, Szerelmi/szexuális, Képességbeli
  • Szerelmi/szexuális
  • Tradícióalapú-/hierarchikus
  • Ontológiai-hierarchikus
  • Képességbeli
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Szülő vagy házaspár, Fantasztikus képességű
  • Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével)
  • Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda
  • Szülő vagy házaspár
  • Fantasztikus képességű
Releváns státuszváltozás és életesemény Fordulatszerű (bármelyik), Erkölcsi lelepleződés (negatív), Esküvő
Főszereplők releváns kora Fiatal, Idős
Narrátor Férfi narrátor
Narráció helye Keretező
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Nő-nő, Férfi-nő
Zenei jellemzők Zenei téma, Nemzetiségi, Egyéniségtükröző
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű, Double plot, Erőszak, Üldözés, Harc
Zenei tipológia Folklór
Korhatár - edukációs skála Gyerekeknek is alkalmas
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Hárs István (1974-1988) | Hajdú István (1988-1990);
  • Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
  • Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
  • Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
  • Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
  • Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
  • Rádiószínház: Sumonyi Papp Zoltán (1988-1989); Forrás
  • Szórakoztató Osztály: László György (1987-1993);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.