** „Székelyföld mindig zöld…” **
Népi játék
Összefoglalás
Nagyon kevés olyan rádiójáték van, ami ízig-vérig magyar. Ez a székely történet ilyen. Népmesei motívumokból építkezik, magyar népzene kíséri, székely téma, felvidéki színtársulat és budapesti rendezés köti össze az elemeit. Elsőre a Kiriku c. afrikai történet filmváltozata jutott eszembe, mert a motívumok és még a szóhasználat is sok helyen meglepően hasonló – de az tíz évvel későbbi. A történetben egy gonosz boszorkány elrabolja a vidék minden menyasszonyát, és hatalmába keríti őket, míg a századik vőlegénye egy jóboszorkány segítségével megmenti a lányokat. A banya elveszti erejét – lásd: Vándorló palota -, de itt börtönbe kerül (azért mégis magyar a történet). A népzenei jellegű, de a darabhoz írt kíséret megteremtene valamiféle magyar hangzásvilágot, ha lenne folytatása – de nincs. A szavalókórusok ügyesen kihasználtak, a leggyengébb eleme a házasságkötési népi rituálék bemutatása (ami a 60-as évek népdaljátékaihoz, vagy a betlehemesek feldolgozásához hasonlít), de szerencsére hamar átkerülünk a mesebeli történetbe.
Színlap
Népi játék
Írta: Méhes György
Játszódik a székely mesevilágban
Zenéjét szerezte: Horváth Károly
Zenei rendező: Perédi Márta
Rendező: Szabó Kálmán
A szereposztásból:
Kicsi Domokos – Tahi József, Kedves Ágnes – Mák Ildikó, Fuszujka – Boráros Imre, Mogyoró anyó – Ferenczy Anna, Rapsonné – Németh Ica, Kedves Ignác – Dráfi Mátyás, Régina néni – Szentpéteri Ari, Zsuska néne – Báró Anna, Messzi Mihály – Márkus Ferenc
Közrem: Bozsó József, Faragó András, Farkas Kati,
Fogarassy András, Lengyel Kati, Prókai Annamária,
Simonyi Krisztina, Szeles József, Tyll Attila,
Zsiga László, valamint a Mákvirág együttes
Technikai munkatárs: Németh Zoltán és Tánczos Tamás
Zenei munkatárs: Molnár András
Dramaturg: Sári László
1988. 08. 30., 19:39 Kossuth Rádió,
2016. május 14. 21.04 Kossuth Rádió
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Népi játék
Írta: Méhes György
Zenéjét szerezte: Horváth Károly
Szereplők:
Kicsi Domokos – Tahi József, Kedves Ágnes – Mák Ildikó, Puszujka –
Boráros Imre, Mogyoró Anyó – Ferenczy Anna, Rapsonné – Németh Ica,
Kedves Ignác
– Oráfy Mátyás, Zsuska néne – Báró Anna, Messzi Mihály – Márkus
Ferenc, Regina néni – Szentpéteri Ari
Közreműködik:
Bozsó József, Faragó András, Farkas Kati,
Fogarassy András, Lengyel Kati, Prókai Annamária, Simonyi Krisztina,
Szeles József, Tyll Attila, Zsiga László, valamint a Mákvirág együttes
A felvételt Németh Zoltán és Tánczos Tamás
készítette
Zenei munkatárs: Molnár András
Zenei rendező: Perédy Márta
Dramaturg: Sári László
Rendező: Szabó Kálmán (1988)
Ismétlések dátumai: 2016-05-14
NAVA ID-k: 2432838
Hasonló: Halálra táncoltatott lány
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Dramaturgok | |
| Zeneszerzők | |
| Zenei szerkesztők | |
| Zenei rendezők | |
| Zenei közreműködők | |
| Technikai munkatársak | |
| Korhatár - edukációs skála | Gyerekeknek is alkalmas |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Mindenkinek |
| Korhatár rövid indoklása |
Közepesen kisebbek a számolatlan csókjelenettől zavarba jöhetnek. |
Szabó Kálmán
Márkus Ferenc (77)
Sári László| Kritika 1 | A rádiójátékot Szabó Kálmán rendezte, aki a szerepek többségére a komáromi (Komárno) Matesz színészeit kérte fel. Kétségtelen, hogy Méhes György e játéka felfogható amolyan „képes beszédnek“ is. A felhasznált motívumok, az egyes népi alakok egy-egy népmeséből igen jól ismertek. Kicsi Domokos küzdelme szerelméért, és Kedves Ágnes áldozatos viselkedése népéért, olyan vezérmotívumai ennek a rádiójátéknak, amelyek alkalmat teremtettek az írónak, hogy mindenkit foglalkoztató kérdésekről közvetetten szóljon. Mind a játék hangulatát, mind a cselekményt nagyban segítette a Mákvirágegyüttes zenéje. Kicsi Domokos hangján Tahi Józsefszólalt meg s bensőséges kettőst teremtett a Kedves Ágnest játszó Mák Ildikóval. Megszólalásaik, pergő és lassú párbeszédeik csak a gyermekkorból felidézhető meseélményekhez hasonlíthatók. Küzdelmük egymásért, majd Rapsonné varázslata ellen a legegyszerűbb népmesei párharcokat idézte. Méhes Györgynek sikerült olyan hősöket formálnia, akik éppen mindennapiságuk révén váltak népmeséivé. Egyszerűségükben tiszták, és tisztaságukban meseiek. Fuszujka személyében – Boráros Imrehangján – megjelent a játékban egy „székely góbé“ is, akinek humoros bölcsességén túl a Kicsi Domokoshoz fűződő barátsága volt nagyobb. A jóságos és bölcs Mogyoró Anyó szerepében Ferenczy Annát hallhattuk. Nem először volt megállapítható, hogy a művésznő a tapasztalás, a jól ismert emberi kapcsolatok, az érzelmek szövedékéből formálja szerepeit. Ferenczy Anna a főszerepet játszó színész-kettős mellett az est legmelengetőbb perceit teremtette meg. Dráfi Mátyásszerepformálása kapcsán elmondható, hogy mennyire sokoldalú színészeink vannak a Mateszban. A köztudottan intellektuális drámai színészként népszerű Dráfi ebben a népi játékban is érvényesíteni tudta színészi hajlékonyságát. A mesehallgatók szempontjából nézve hálátlan szerep jutott Németh Icának, aki az ármánykodó Rapsonnét szólaltatta meg. Ez olyan mesebeli hőstípus, akinek képmutatását, ravaszkodását a megjátszott szelídség fedezi. Németh Ica az ilyen jelenetekben is érzékeltetni tudta Rapsonné gonoszságát. A Matesz művészei közül még Szentpétery AriRegina nénijét kell megemlíteni, aki egyike volt a népi játék karakteres figuráinak. A további szerepekben Báró Annaés Márkus Ferencszólalt meg. Maga a népmesei ihletettségű történet közel nyolcvan percen át a felnőtt hallgató figyelmét is lekötötte. Nagy szerepe volt ebben a színészek játékán túl, Méhes György dramatikus műfajban megteremtett metaforáinak, a cselekményből kitetsző örök értékű erkölcsi üzeneteknek, az egyes hősök karakterességének. Jó volt ezt a felnőtteknek szánt mesét hallgatni, mert ráébresztett létünk egyetlen értelmére: gondolkodni és cselekedni! DUSZA ISTVÁN (Új Szó, 1988. szeptember 6.) |
|||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Kritika 2 |
| Rádiós műfaji besorolás |
Zenés hangjáték Mese felnőtteknek |
|---|---|
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1988. augusztus 30. |
| Ismétlések adatai |
2016-05-14 |
| Játékidő | 52 perc |
| Előforduló releváns játékterek | Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag), Politikai hatalmi központ (várkastély, minisztérium, pártiroda) |
| Releváns földrajzi régió | Vidék, Természet |
| Időszinkronitás | Absztrakt |
| Megidézett kor (magyar) | Nem értelmezhető vagy nem magyar téma |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Romantikus Mitológiai Népdaljáték |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Kapcsolattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Küzdelem, Kaland(sor), Látogatás egy másik világban, Átváltozás |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű, Double plot, Erőszak, Üldözés, Harc |
| Történet időtartama | Több nap |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Effektek és technika | Mikrofonplánok, Kórus |
| Nyelvezet | Köznyelv, Régies stílus, Tájszólás |
| Főbb szereplőviszonyok | Álidentitás, Szerelmi/szexuális, Képességbeli |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Szülő vagy házaspár, Fantasztikus képességű |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Fordulatszerű (bármelyik), Erkölcsi lelepleződés (negatív), Esküvő |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Idős |
| Narrátor | Férfi narrátor |
| Narráció helye | Keretező |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Nő-nő, Férfi-nő |
| Zenei jellemzők | Zenei téma, Nemzetiségi, Egyéniségtükröző |
| Zenei tipológia | Folklór |
| Korhatár - edukációs skála | Gyerekeknek is alkalmas |
| Bemutató médium | Kossuth |
| Kódolás kész? | Kész |
| Régió | Magyarország (közrádió) |