** A gyáva (1967) **
Összefoglalás
Éva, a luxuskörnyezetben, szobrászfeleségként élő fiatal nő, szerelmes lesz Szabó Istvánba, a friss gépészmérnöki diplomás autószerelőbe. A fiú egyénisége, jelleme, az iránta érzett, hirtelen fellobbant szerelem és az általa kínált új, tiszta életforma vágyakozást ébreszt benne egy más, tartalmasabb élet iránt. Ám amikor döntésre kerül a sor, Éva megretten és visszalép: nem tudja vállalni a józan, kiegyensúlyozott, de erőpróbáló vidéki életet, hisz szüksége van a fényűzésre, a semmittevésre, a megvetett, de megszokott társasági életre.
Színlap
Szerző: Sarkadi Imre
Sarkadi Imre regénye alapján rádióra írta és rendezte: dr. Cserés Milkós (1967)
Éva – Ruttkai Éva; Bence – Gáti József; Szabó István – Avar István; Annuska – Kállai Ilona; Tibor – Garas Dezső; Igazgató – Deák Sándor; Főagronómus – Tyll Attila
Szerkesztő: Bernát Rózsa
időtartam: 88perc
Tartalom:
A gyáva Sarkadi Imrének – a maga nemében – valóságos kis remekműve; világnézetileg a megtalált élet reménysége, belső formájánál fogva pedig ideális mű rádiófeldolgozásra. E kisregény cselekménye és reflexiói ugyanis a női főhős, Éva, szenvedélyes monodrámájában fejeződnek ki. Képei és jelenetei tudatvilágának különböző térbeli és időbeli síkjain jelennek meg. Ezért szükségszerű forma itt a formabontás.
Éva rádöbben 30. születésnapján élete értelmetlenségére, és visszafelé pillantva, nyomozni kezdi, hol romlott el a múltja. Az Évának, a beszélőnek, a Narrátornak az idősíkja; Narrátor Éva már ismeri élete drámáját, már ismeri a rossz véget, ezért olyan fásult, szinte idegen. A másik időbeli és térbeli síkon a félmúltja elevenedik meg; itt még gyanútlanul él, cselekszik, és reménykedik, hiszen nem ismerheti sorsa végezetes fordulóit, jelleme bukatóit. Amikor mégis föltörnek kétségei, belső monológjait, néma gondolatait halljuk.
A bemutató előadás alkotói azt remélik, e három réteg akusztikai elemei testet öltenek majd a rádióhallgató képzeletének kis színpadán.
Cs.M.(Rádióújság : a Magyar Rádió hetilapja 1967/3.sz 2.oldal)
Bemutató: 1967.január 22, 19:10 Kossuth
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Rádióra alkalmazók | |
| Szerkesztők |
Bernát Rózsa |
| Korhatár - edukációs skála | Fiataloknak Klasszikus |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Szülői felügyelettel 16 - téma |
Cserés Miklós dr.
Garas Dezső
Kállai Ilona
Ruttkai Éva (40)| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
|---|---|
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1967. január 22. |
| Játékidő | 88 perc |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Színházszerű |
| Történet időtartama | Több nap |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Nemek harca, Magánéleti (nem szerelmi), Nemzedéki, Szerelmi/szexuális |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Munkás, Háztartásbeli, Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével) |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Fordulatszerű (bármelyik), Anyagi siker, gazdagodás, Társadalmi felemelkedés, Erkölcsi leépülés (jellemfejlődés - negatív), Lélektani összeroppanás, Erkölcsi lelepleződés (negatív) |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú, Idős |
| Narrátor | Nincs |
| Narráció helye | Nincs narrátor |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő, Női belső monológ |
| Zenei jellemzők | Érzelmi, Főcímzene, Háttérzene, Egyéniségtükröző |
| Zenei tipológia | Tánczene/popzene/esztrád/liftzene, Korszakra utaló zene |
| Korhatár - edukációs skála | Fiataloknak, Klasszikus |
| Címkék |
szerelem, nő, művészet, művész, magyar, munkás, autó, feleség, férj, üdülés, házasság, jólét |
| Említések |
üdülő, műterem, szerelőcsarnok, autószerelő, művész, szobrász, gépkocsi |
| Társadalmi címkék |
nők helyzete, utazás, munkakörülmények, szocializmus, munkások helyzete, értelmiség helyzete, fogyasztás |
| Forrásmű típusa | Regény |