Slawomir Mrożek

Vatzlav

Összefoglalás

A szabadságról, jogról és elérhetetlen igazságról szóló példázat. A főhős – egy volt rab – egy új partra érkezik, ahol szakítani akar múltjával és új életet kezdeni. Azonban kalandjai során bármennyire is próbál szabaddá válni, a történelem nem hagyja. Az Igazság színtiszta hazugság, a történelem cinikus, a nép szív, a művelt arisztokraták hibbantak, a hadvezérek szadista őrültek. Hiteles lenyomata a közép-európai szabadságba vetett hitnek és az azt megakadályozó történelemnek.

A darabot Mrozek 1968-ban írta, Lengyelországban 1982-ben mutatták be, a magyar rádiós bemutató már a rendszerváltás utánra maradt.

Színlap

Slawomir Mrozek színműve

Írta: Slawomir Mrozek

Fordította: Józsa Péter

Rádióra alkalmazta: Bárdos Pál

Szereposztás:

Vatzlav – Rudolf Péter

Szipoly – Miklósy György

Szipolyné – Barta Mária

Jozsó, a fiuk – Gönczy László

Géniusz – Végvári Tamás

Jusztina, a lánya – Nagy-Kálózy Eszter

Oidipusz – Gáti József

Barbár – Újlaky Dénes

Maciej – Nemcsák Károly

Pitypalatty – Kaszás Gergő

Idegenvezető – Tóth Tamás

Fuldokló- Kassai Károly

A felvételt Kiss László és Borlai Kinga
készítette

Zenei munkatárs.: Horkai Rózsa

Dramaturg: Sződy Szilárd

Rendező: Zoltán Gábor

1991. jan. 9. Kossuth 21:05 (55 perc)

1993. máj. 18. Kossuth 21:05

1997. dec. 10.

2005. júli. 12. Bartók 14.05

Korabeli ajánlószöveg

A tengeri vihar partra vet egy rabot. Akárkit. Jedermannt. A rab üzletet ajánl a gondviselésnek. Aztán — a moralitástól eltérően — nem erkölcsi tulajdonságok (kegyesség, gonoszság stb.) környezetébe kerül — hanem a történelembe. Denevér formájú vérszívó lények, kizsigerelt parasztok, úgynevezett felszabadítók forgatagába keveredik, forradalmat él át, szörnyűségeket tapasztal, hogy végül ugyanoda kerüljön, ahonnan elindult, a tengerpartra. Csakhogy addigra megtanult valamit: megpróbál a vízen járni…
Az előadásban szerencsére megjelenik az a tündéri játékosság, az a felszabadító humor, amely a darab sajátja. Azt hiszem, minden merőben esztétikai értéken túl ez az ötven perc roppant kellemes szórakozást is nyújhat hallgatóinak. – Bárdos Pál (1991)

Szerző
Rendező
Színészek
Fordítók
Dramaturgok
Rádióra alkalmazók
Technikai munkatársak
Kiss László
Korhatár - Ifjúságvédelmi skála16 - téma
16 - nyugalmat megzavaró hang
16 - explicit
Korhatár rövid indoklása

A mű azzal kezdődik, hogy a főhős halni hagyja fuldokló társát. A megszálló hatalom Ödipuszt megerőszakolja.

Státusz Önálló mű
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Hangjáték
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Bemutató dátuma 1991. január 09.
Játékidő 53 perc
Előforduló releváns játékterek Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag), Köztér
Releváns földrajzi régió Vidék, Természet
Időszinkronitás Absztrakt
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus
Groteszk
Szövegforma DIalógus
Történetszál Egyhősös történet
Narratíva/konfliktustípus Szenvedéstörténet, Látogatás egy másik világban
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű, Erőszak
Történet időtartama Több hónap
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv, Emelkedett stílus, Tájszólás
Főbb szereplőviszonyok Munkakapcsolat, Politikai
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Bűnöző
Releváns státuszváltozás és életesemény Erkölcsi lelepleződés (negatív)
Főszereplők releváns kora Fiatal
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Gyerek-felnőtt
Zenei jellemzők Háttérzene
Zenei tipológia Klasszikus zene
Technikai adatok Sztereó
Megidézett kor (nemzetközi) Korra utalás nélküli cselekmény
Forrásmű típusa Színmű
Kódolás kész? Kész

Vélemény, hozzászólás?