A második nyárfa
Padisák Mihály rádiójátéka
Szereposztás:
Lázár Anna – Magda Gabi,
Nagymama – Mészáros Ági,
Lázár Orbán – Soós Lajos,
Lázárné – Tóth Judit,
Bujdosó Demeter – Pethes Ferenc,
Ilonka – Pápai Erzsi,
Hodász – Prókai István,
Kati – Csűrös Karola,
Tanító – Pásztor János,
Riporter – Szokolay Ottó.
Zenei munkatárs: Belohorszky Károly
Dramaturg: Hackl Jolán
Rendező: Szabó István
Az Ifjúsági Rádió műsora
1972. december 3. 8.20 (47′) Petőfi Rádió
Szerző | |
---|---|
Rendező | |
Színészek | |
Dramaturgok | |
Zenei szerkesztők |
Kritika 1 | A második nyárfa címmel vasárnap délelőtti hangjáték hangzott el nemrégiben. Szeretem az olyan rádiójátékokat, amelyeknek történetét nem az író találta ki, hanem hasonlítanak az életben előforduló esetekhez. Padisák Mihály rádiójátéka olyan volt, mintha már megtörtént volna, de legalábbis megtörténhetett volna. Mintha nem is írói fantázia szülte volna a drámát, hanem az író az életben megtörténteket csupán elmondta volna a rádióban. Egy félárva kislány, Lázár Anna megindító történetét hallhattuk, ez a kislány a címben jelölt nyárfák alatt élt egy tanyán, öreg nagyanyjával. Hátborzongató történet elevenedik meg. Megtudjuk, hogyan vesztette el a kislány édesanyját, hogyan kényszerítették arra, hogy apját elzavarja, önző, de a kislányt majomszeretettel becézgető nagyanyja egyrégi világ erkölcsét testesítette meg ezen az embernemjárta tanyán. Szerencsére Lázár Anna az iskolában már mást tanul a tanítótól, őszinteséget, becsületességet. Kicsi kora ellenére nagy lelki bátorság élbenne, igazságszeretet — és ez érvényre is jutott a drámában. Felfokozott szenvedélyek törnek ki a rövid történet folyamán, iszonyú gyűlöletek, indulatok csapnak öszsze. Ennek jelképeként egy rémséges tűzvész is pusztít, villámcsapás következtében meggyullad a tanya. Már előzőleg is tanúi lehettünk az anya szörnyű pusztulásának, a nagyapa halálának, és végül a nagymama tragikus végének is. Mindez így felsorolva talántúl soknak hangzik, de akik hallották a rádióban a darabot, közben nem érezték túlzottnak mindezt a szörnyűség-adagot. Csak má rutólag elgondolkodva a darabon, juthat eszébe azembernek, hogy az író milyen nagy árat fizettet ártatlan kis hősnőjével azért,hogy végül győzhessen a kislány igazsága. De ha eszünkbe jut, hogy a népmesék, a tündérmesék istele vannak ilyen „rémségekkel”, akkor már mindjárt kevésbé érezzük soknak a rémes eseményeket. Mert végül a mesék igazsága érvényesül, a kislány igazsága, aki a sok tragédia után megtalálja az apját, és a nyugalmas életet. Magda Gabi nem először játszik színpadon is, rádióban is kitűnően tízegynéhány éves kis hősnőt — neki, színészi tehetségének mindig el lehet hinni azt a figurát, akit épp alakít. Igyekszik a szerzői túlzásokat tompítani, igyekszik valódi kislány lenni. Ezúttal is meg tudta ütni a kellően mérsékelt hangot, pedig a rendező mintha egy kicsit zajosabbra rendezte volna a darabot a kelleténél. Sokalltuk a színészek kiabálását, a hangos veszekedéseket, az égzengéstés egyéb zajokat. Ám ennek ellenére is tetszett a darab. Egy olyan társadalmi réteg mai helyzetéről, konfliktusairól szólt, amelyről kevésszer esik szó tévében, rádióban, újságban, a tanyai emberek életéről. HÁRY MÁRTA (Pajtás) |
---|
Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték Rádiójáték gyermekeknek |
---|---|
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió Magyar Rádió Ifjúsági Rádió |
Bemutató dátuma | 1972. december 03. |
Játékidő | 47 perc |
Előforduló releváns játékterek | Otthon |
Releváns földrajzi régió | Vidék |
Időszinkronitás | Szinkron |
Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Tragédia |
Főszereplők releváns kora | Gyerek, Középkorú, Idős |