Padisák Mihály

A második nyárfa

Magyar rádiójáték gyermekeknek

1970s

47 perc

1972. december 03.

Gyerek- vagy ifjúsági műsor |

Eredeti hangjáték
Rádiójáték gyermekeknek

Megközelítés:
Tragédia |

Magyar Rádió
Magyar Rádió Ifjúsági Rádió

Színlap

Padisák Mihály rádiójátéka

Szereposztás:
Lázár Anna – Magda Gabi,
Nagymama – Mészáros Ági,
Lázár Orbán – Soós Lajos,
Lázárné – Tóth Judit,
Bujdosó Demeter – Pethes Ferenc,
Ilonka – Pápai Erzsi,
Hodász – Prókai István,
Kati – Csűrös Karola,
Tanító – Pásztor János,
Riporter – Szokolay Ottó.

Zenei munkatárs: Belohorszky Károly
Dramaturg: Hackl Jolán
Rendező: Szabó István

Az Ifjúsági Rádió műsora

1972. december 3. 8.20 (47′) Petőfi Rádió

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

KRITIKA A DARABRÓL

A második nyárfa címmel vasárnap délelőtti hangjáték hangzott el nemrégiben. Szeretem az olyan rádiójátékokat, amelyeknek történetét nem az író találta ki, hanem hasonlítanak az életben előforduló esetekhez. Padisák Mihály rádiójátéka olyan volt, mintha már megtörtént volna, de legalábbis megtörténhetett volna. Mintha nem is írói fantázia szülte volna a drámát, hanem az író az életben megtörténteket csupán elmondta volna a rádióban. Egy félárva kislány, Lázár Anna megindító történetét hallhattuk, ez a kislány a címben jelölt nyárfák alatt élt egy tanyán, öreg nagyanyjával. Hátborzongató történet elevenedik meg. Megtudjuk, hogyan vesztette el a kislány édesanyját, hogyan kényszerítették arra, hogy apját elzavarja, önző, de a kislányt majomszeretettel becézgető nagyanyja egyrégi világ erkölcsét testesítette meg ezen az embernemjárta tanyán. Szerencsére Lázár Anna az iskolában már mást tanul a tanítótól, őszinteséget, becsületességet. Kicsi kora ellenére nagy lelki bátorság élbenne, igazságszeretet — és ez érvényre is jutott a drámában. Felfokozott szenvedélyek törnek ki a rövid történet folyamán, iszonyú gyűlöletek, indulatok csapnak öszsze. Ennek jelképeként egy rémséges tűzvész is pusztít, villámcsapás következtében meggyullad a tanya. Már előzőleg is tanúi lehettünk az anya szörnyű pusztulásának, a nagyapa halálának, és végül a nagymama tragikus végének is. Mindez így felsorolva talántúl soknak hangzik, de akik hallották a rádióban a darabot, közben nem érezték túlzottnak mindezt a szörnyűség-adagot. Csak má rutólag elgondolkodva a darabon, juthat eszébe azembernek, hogy az író milyen nagy árat fizettet ártatlan kis hősnőjével azért,hogy végül győzhessen a kislány igazsága. De ha eszünkbe jut, hogy a népmesék, a tündérmesék istele vannak ilyen „rémségekkel”, akkor már mindjárt kevésbé érezzük soknak a rémes eseményeket. Mert végül a mesék igazsága érvényesül, a kislány igazsága, aki a sok tragédia után megtalálja az apját, és a nyugalmas életet. Magda Gabi nem először játszik színpadon is, rádióban is kitűnően tízegynéhány éves kis hősnőt — neki, színészi tehetségének mindig el lehet hinni azt a figurát, akit épp alakít. Igyekszik a szerzői túlzásokat tompítani, igyekszik valódi kislány lenni. Ezúttal is meg tudta ütni a kellően mérsékelt hangot, pedig a rendező mintha egy kicsit zajosabbra rendezte volna a darabot a kelleténél. Sokalltuk a színészek kiabálását, a hangos veszekedéseket, az égzengéstés egyéb zajokat. Ám ennek ellenére is tetszett a darab. Egy olyan társadalmi réteg mai helyzetéről, konfliktusairól szólt, amelyről kevésszer esik szó tévében, rádióban, újságban, a tanyai emberek életéről. HÁRY MÁRTA (Pajtás)
Szerző:
Rendező:
Dramaturg:
Színészek: (9 fő, átl. 47 év)
Zenei szerkesztő:
Játékidő 47 perc
Bemutató dátuma 1972. december 03.
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Rádiójáték gyermekeknek
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragédia
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Magyar Rádió Ifjúsági Rádió
Előforduló releváns játékterek Otthon
Releváns földrajzi régió Vidék
Időszinkronitás Szinkron
Főszereplők releváns kora Gyerek, Középkorú, Idős

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Tömpe István (1962-1974);
  • Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1971-1979); Forrás
  • Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
  • Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Forrás
  • Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);
  • Szórakoztató Osztály: Bozó László (1971-1979); Forrás

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.