** A Santa-Cruzi forgószél (1948) **
Összefoglalás
A háború előtti bemutatót Hevesi Sándor erősen kritizálta a hibás akusztikus megközelítés miatt, ami Németh Antallal való konfliktusához vezetett… Ehhez képest ezt a darabot a kritika egyenesen csodálta.
Színlap
Rádiódráma
Írta Janina Morawska.
Fordította Kolozsvári Grandpierre Emil.
Rendező Konkoly Miklós dr.
Az ismételt hangfelvétel szerinti szereposztás:
Dolores telefonoskisasszony – Sennyei Vera
Conchita, barátnője – Feleki Sári
Tom, néger szolga – Gáti József
Ricardo, Dolores udvarlója – Szakáts Miklós
A havannai küldött Kamarás Gyila
Polgármester – Lengyel Vilmos
Kanonok – Táras Ferenc
…
A bemutatókor közzétett szereposztás:
Dolores: Sennyei Vera
Choncita: Feleki Sári
Tom: Gáti József
Ricardo: Szakáts Miklós
Havannai kiküldött: Kamarás Gyula
Polgármester: Lengyel Vilmos
Kamionos: Táray Ferenc
Rendőr: Kárpáti Zoltán
Tűzoltó: Regős Péter
Havannai telefonáló: Győző László
Bankár: Érckövi László
Anya: Zala Karola
Álmos hang: Fenyő Aladár
Éles női hang: Palotai Erzsi
Női bemondó: Gáti Vilma
Férfi bemondó: Basa György
1948. július 15., Budapest I 22.25
1948. október 8., Budapest II 18.00-18.50 Előadás a stúdióban – Ismétlés hangfelvételről
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Fordítók |
Feleki Sári (28)
Gáti József (33)
Kamarás Gyula (34)
Lengyel Vilmos (57)
Sennyei Vera (33)
Szakáts Miklós (28)| Kritika 1 | Sokáig emlékezetes marad a „Santa Cruzi forgószél” július15-i előadása. A nálunk alig emlegetett Janina Marevska remekműve a legtöbbet nyújtotta, ami a rádió és a dráma találkozásából születhet. A sikerben méltán osztozik Kolozsvári-Grandpierre Emil művészi fordítása, —komoly értékkel gazdagította a műsorkészletet. A „Santa Cruzi forgószél”-ben a drámai magvat maga a természet romboló dühe jelenti, fülsiketítő zúgásával már előre betölti a levegőtés szédületes iramban pergeti, űzi az eseményeket. A cselekmény a gyarlóság és hősiesség, a komiszság és önfeláldozás párhuzamain keresztül vágtat a végső konklúzió felé. A természet ereje ott válik végzetessé, ahol öntudatlanul és tudatosan is társává szegődik az ostoba tunyaság, a nevetséges bürokratizmus, a hatalmi hiúság és a gyilkos kalmár-érdek. A vihar félholtra tépáz egy várost s benne a helytállást egyetlen telefonos kisasszony hősi halála jelenti, neki kell egyenlőtlen harcban megküzdenie az elemeknél sokkal vakabb butasággal és gonoszsággal. Sennyei Vera Dolorese, a telefonos kisasszony tragikus, nagyszerű alakjának megmintázása felejthetetlen volt. Ezt a produkciót csak a kiugró színpadi sikerekkel említhetjük együtt, de avalóban nagy művész, akiben éppen ezért mindig vannak még kiaknázatlan lehetőségek, csak megnő és megérik a másik légkörben, ahol posztán orgánuma varázsával kell világokat teremtenie. Sennyei olyan személyes tartalommal izzította el a szerepet, hogy ez a színészet ritka és szerencsés pillanataiban is meghökkentő. A rádióművészet magasiskolájából vizsgázott. — –Gáti József, mint Tom, a néger szolga félelmesen reális volt. Feleki Sári, Lengyel Vilmos és Táray Ferenc egy-egy megdöbbentő portré körvonalait töltötték meg élettel. Az előadás feszültsége nem tűrt egyetlen hamis hangot, olyan veszélyes magasságban zajlott le a dráma, mint egy trapézmutatvány. Könnyen megtörténhetett volna, hogy az emberség és törpeség e végzetes összecsapásából vigasztalan következtetéseket von le az író, rendező és így persze a hallgató is. Az író világosan megmutatta, hogy nem pesszimista rádió-époszt akar írni, nem aváros eltűnését, hanem új életének gyötrelmes születését szándékozott megörökíteni. A rendező Konkoly Miklós valószínűvé és feltétlen érvényessé formálta ezt az irányt, így nemcsak Marevska művének legfőbb tartalmát látta meg helyesen, hanem saját munkásságában is csúcsteljesítményt ért el. (Magyar Rádió 1948-07-23 / 30. szám) |
|---|
| Játékidő | 50 perc |
|---|---|
| Bemutató dátuma | 1948. július 15. |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Katasztrófa |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Régió | Magyarország (közrádió) |