Kőváry Ernő Péter

Ütött az óránk

Magyar hangjáték

Szülői felügyelettel

108 perc

2014. május 30.

Felnőtté válás | Igaz történet alapján |

Adaptáció

Megközelítés:
Önéletrajz |

Thália Színház
Magyar Rádió

Összefoglalás

A regény egyfajta szerkesztett napló, visszaemlékezés. A hosszú narrációkat a többi szereplő idézetei más színészek hangján jelenítik meg. A palóc rokonok megszólalásai erejéig az ismert hangszínésze Molnár Piroska palócos tájszólást vesz föl – néha erős, néha gyenge, néha tájszólás nélkül szólal meg a hangjátékban, ami a hangszínész ismertsége miatt feltűnő.

A szerző – életrajza alapján – hűen követi élettörténetét, de nyilván kérdés, mennyi a hozzáköltés, mivel a darab a szerző általános iskolás éveit idézi föl nagy részletességgel. A mű betekintést ad a szocializmusban felnőtt fiatalok és iskolák belső világába, egyik szereplője révén a „minden iskolából eltanácsolt” fiatalság is megjelenik: a korabeli ellenkultúra felsős képviselői bemutatják, milyen volt lázadónak lenni a hatvanas években, amikor a Szabad Európa rockzenei műsorának hallgatása menőnek számított. A felnőtté válási történetben nem alárendelt szerepet kap a feltörő szexualitás érdeklődés sokféleképp megjelenő formája, amik munkahelyi hallgatásra alkalmatlanná teszik a darabot.

A Békéscsabán élő félig szlovák származású újságíró önéletrajzi regényét 1988-ban írta, de csak 2009-ben jelent meg. A rádiójátékot az író testvére rendezte.

Hasonlóan önéletrajzi rádiójátékok a szocializmusról gyerek vagy fiatal szemmel: Varázsos évek pórázon; Einstein harangjai, Csaó bambínó.

Színlap

Kőváry E. Péter: Ütött az óránk
Mesélő: Egri Bálint
Anya: Gubás Gabi
Apa: Szombathy Gyula
Közreműködött: Bánovits Vivianne, Fodor Annamária, Molnár Piroska, Schell Judit, Tóth Eszter, Csányi Sándor, Hunyadkürti István,Kálmán János, Klem Viktor, Mészáros András, Mohai Tamás, Pindroch Csaba, Szabó Győző, Szegezdi Róbert, Tamási Zoltán, Vida Péter
Rádióra alkalmazta és rendezte: Kőváry Katalin (2014)
Hangmérnök: Bartha Roland
A felvétel a Thália Színház „rádió stúdiójában” készült 2014-ben.

2014. május 30.



A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
1

Kőváry E. Péter: Ütött az óránk – 2/1. rész
Mesélő: Egri Bálint
Anya: Gubás Gabi
Apa: Szombathy Gyula
Közreműködött: Bánovits Vivianne,
Fodor Annamária, Molnár Piroska, Schell Judit,
Tóth Eszter, Csányi Sándor, Hunyadkürti István,Kálmán János, Klem
Viktor, Mészáros András,
Mohai Tamás, Pindroch Csaba, Szabó Győző,
Szegezdi Róbert, Tamási Zoltán, Vida Péter
Rádióra alkalmazta és rendezte: Kőváry Katalin (2014)
Hangmérnök: Bartha Roland
A felvétel a Thália Színház „rádió stúdiójában” készült 2014-ben.
(2/2. holnap K. 21.04)
(Külső gyártás)- Thália
2

Mesélő: Egri Bálint
Anya: Gubás Gabi
Apa: Szombathy Gyula
Közreműködött: Bánovits Vivianne,
Fodor Annamária, Molnár Piroska, Schell Judit,
Tóth Eszter, Csányi Sándor, Hunyadkürti István,Kálmán János, Klem
Viktor, Mészáros András,
Mohai Tamás, Pindroch Csaba, Szabó Győző,
Szegezdi Róbert, Tamási Zoltán, Vida Péter
Rádióra alkalmazta és rendezte: Kőváry Katalin (2014)
Hangmérnök: Bartha…

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Szerző:
Rendező:
Rádióra alkalmazó:
Színészek: (18 fő, átl. 44 év)
Technikai munkatárs:
KorhatárNot safe for work (NSFW)
Korhatár (ifjúságvédelmi)Szülői felügyelettel
A korhatár indoklása

A szexualitás különféle formáival, ami egy felsős általános iskolás életében megjelenhet –  kisebbeknek zavaró lehet

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 108 perc
Bemutató dátuma 2014. május 30.
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Szemléletmód, alműfaj, tematika Önéletrajz
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Thália Színház
Magyar Rádió
Eredeti korhatári besorolás 12
Forrásmű első megjelenésének éve 2009
Forrásmű típusa Regény
Szövegforma Többszereplős monodráma
Előforduló releváns játékterek Oktatási intézmény/kollégium, Otthon
  • Oktatási intézmény/kollégium
  • Otthon
  • Köztér
Releváns földrajzi régió Város
  • Vidék
  • Város
Időszinkronitás Múlt
  • Múlt
Megidézett kor (magyar) 1959-1989 Kádár-korszak
  • 1956-1959 Forradalom, megtorlás
  • 1959-1989 Kádár-korszak
  • 1989 Rendszerváltás
  • 1959-1969 Korai Kádár-korszak
  • 1970-1979 Érett Kádár-korszak
  • 1980-1988 Késő Kádár-korszak
Történetszál Egyhősös történet
  • Egyhősös történet
Narratíva/konfliktustípus Élettörténet
  • Élettörténet
  • Átváltozás
Társadalmi címkék

Ifjúság helyzete

Említések

Békéscsaba

Történet időtartama Több év
  • Több év
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv, Tájszólás
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi), Nemzedéki, Szerelmi/szexuális
  • Faji/nemzetiségi
  • Magánéleti (nem szerelmi)
  • Nemzedéki
  • Belső konfliktus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Diák, Eltartott gyerek
  • Diák
  • Pedagógus
  • Író/újságíró
  • Szülő vagy házaspár
Főszereplők releváns kora Fiatal
Narrátor Férfi narrátor, Szereplő
Narráció helye Emlékező
Párbeszédek jellege Gyerek-gyerek, Férfi monológ
Zenei jellemzők Kiadott hangfelvétel, Zenei illusztráció
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű, Szexjelenet
Zenei tipológia Rock/beat
Korhatár - edukációs skála Not safe for work (NSFW)
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Szabó László Zsolt (2013-2015) | Jónás István (2010-2015);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.