A világ legkisebb szerelme
Gyárfás Miklós rádió-karikatúrája
Összefoglalás
Hősünk egy hétköznap reggel zsugorodni kezd. Szerető felesége először rémülten konstatálja 185 centis férje 160 centissé töpörödését, sürgően a témában jártas orvosprofesszorhoz küldi. Ám amikor hitvese az egyre eszeveszettebb méretcsökkenés következtében eléri a centiméteres magasságot, ismét beleszeret, fülébe ültetve gügyög hozzá, így jutnak el egy itáliai kegyhelyre, hátha a csodatévő víz visszahozza a férfit normálméretű embertársai világába. ami annál is sürgősebb lenne, mivel előléptetés, fontos banki kinevezés vár rá. A csoda azonban várat magára, és az is kiderül az egyre apróbb hitves bűnbánó vallomásából, hogy a titokzatos zsugorodás akár összefügghet a férfi félrelépésével, amikor mintegy véletlenül – maga sem tudja hogy – feleségét annak legjobb barátnőjével csalta meg. A barátnő – úgyis, mint szenvedélyes vetélytárs – meg is jelenik hamarosan, ekkor azonban a férfi már csak nagyítóval látható…
*
A fantasztikus történet nem megfejtés nélküli abszurd, de nem is egyszerű parabola, aminek egyféle, nyilvánvaló olvasata van. A férfi megalázó zsugorodása – és ezzel párhuzamosan az egyre hatalmasabb nő egyre nagyvonalúbb, megbocsátóbb, de egyben egyre inkább a nemi kapcsolat lényegétől egyre távolabb kerülő „szerelme” – értelmezhető a férfi-nő viszony társadalmi-történelmi változásaira szánt bizarr költői reflexiónak, de egyszerű bűntudat-szimbólumnak is, vagy egy kapcsolat kiüresedésének jelképes megjelenítéseként. Mindenképpen érdekes darab, jól megrendezve. A hangtorzításokkal való kreatív játék külön figyelmet érdemel.
Színlap
Gyárfás Miklós rádió-karikatúrája
Szereplők:
Az asszony – Váradi Hédi, A férj – Kállai
Ferenc, A professzor – Major Tamás, Az apáca – Mezei Mária, Az elnök – Balázs Samu, A barátnő – Kállai Ilona
Zenei szerkesztő: Troszt Margit
Dramaturg: Lóránd Lajos
Rendező: Marton Frigyes
1970. augusztus 17., Kossuth
1996. szept. 4.
2000. november 8., Petőfi
Prix Italia nevezés
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Gyárfás Miklós rádió-karikatúrája
Szereplők: Az asszony – Váradi Hédi, A férj – Kállai Ferenc, A
professzor – Major Tamás, Az apáca – Mezey Mária, Az elnök – Balázs
Samu, A barátnő – Kállai Ilona
Zenei munkatárs: Troszt Margit
Dramaturg: Lóránd Lajos
Rendező: Marton Frigyes (1970)
(Felvétel: 1970.05.11., Ea.: 1970.08.17. ua.: 2003.07.28.)
Ismétlések dátumai: 1970-08-17|2015-12-06
NAVA ID-k: 2389672
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Díjak és jelölések |
Kritikusok díja Kritikusok díja 1970 Prix Italia Prix Italia 1971 |
| Dramaturgok | |
| Szerkesztők |
Troszt Margit |
| Zenei szerkesztők | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Szülői felügyelettel |
| Korhatár rövid indoklása |
A darab témája kiskorú számára is érthető, a cselekmény követhető, a felszínen egyenesen vicces, ugyanakkor a hős „zsugorodásának” metaforikus értelmezése meghaladhatja a gyerekhallgató képességeit, és szorongást kelthet, felnőtt magyarázata nélkül. |
Gyárfás Miklós
Marton Frigyes
Balázs Samu (64)
Kállai Ilona
Major Tamás (60)
Váradi Hédi| Kritika 1 | Mit tesz egy jó cím! Az ember már úgy ül le a készülék elé, hogy no most valami szellemeset és csúfondárosat fogok hallani; most aztán jól fogok szórakozni. És a szerző — a hangjáték műfajának is jeles mestere — nem is hagy cserben. Egy szekérderékra való darabját, rádiójátékát s forgatókönyvét, humoros írását ismerjük (egy régebbi filmvígjátékát, Az elsietett szerelem címűt, holnap a tévé sugározza), a legtermékenyebb szerzők közé tartozik tehát — és mégis csökönyösen kitart egyetlen tárgy mellett Egy témájú író. Ez a téma — mint már a címek is jelzik — a szerelem. Vagyis, hogy nem pontosan az. A férfi-nő kapcsolat inkább, amely korántsem korlátozódik a kölcsönös eufória idilli állapotára. A mostani, az alcímben karikatúrának is jelzett hangjáték ugyancsak visszájáról mutatja be ezt a köteléket. Egy férj, akinek drámai vétsége az, hogy egyszer megcsalta feleségét, egyszerre észreveszi, hogy kisebbedni kezd. Először csak százhatvan centis lesz, majd törpe, azután arasznyi, bogár nagyságú, mikroszkopikus. Ezzel párhuzamosan férfiúi önérzete is zsugorodik, csökken, mígnem végül romokban hever. Ám meglepetésre kiderül, hogy alaptalanul. Felesége, aki korábban csak elviselte urát, annál jobban kezdi szeretni (sajnálni, istápolni, felkarolni) mennél picibb lesz. Végül — amikor már csak erős nagyítóval látható — még volt szeretőjével is hajlandó ölre menni érte. Groteszk? Mindenesetre jót mulatunk a szellemes szövegen (bár kétségtelen, hogy egy kissé túlbonyolított cselekménysor épül erre az egyetlen ötletre), de egyáltalán nem tartjuk képtelennek. Legalábbis a szerző filozófiai szemüvegén keresztül nézve nem. A kérdést ezerféleképpen variálva Gyárfás ugyanis mindig arról beszél, hogy a férfi-nő kötelékben, főként a házasságban az igazi úr, a kapcsolat fenntartója és irányítója — a nő. Egyértelmű matriarchátus, kedélyes, de határozott asszonyi zsarnokság uralkodik Gyárfás szatirikus világképében. És ehhez képest ez a most megismert játék sem képtelen, a szerző csupán az abszurdumig következetes önmagához. Így értelmezte a szöveget a rendező is, Marton Frigyes: nem abszurd drámának, de reális történetnek. Élvezte a lehetőséget, hogy a kisebbedő-zsugorodó ember különféle megjelenési formáit pusztán hangi eszközökkel könnyedén valószerűvé tudta tenni (a kiváló Kállai Ferenc is új oldaláról mutatkozott be cérnavékony egérhangjaival), de aggályosan került minden külsőleges humorforrást. Vagyis pontosan betartotta a játékszabályokat. Ettől a komolyan vett abszurditástól kezdett aztán a hallgató igazán jól szórakozni: no lám csak, mennyi alternatívája is van a szerelemnek! Magyar Hírlap, 1970. augusztus (3.évfolyam 230. szám) |
|||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Kritika 2 | Történet a férjről aki befőttes üvegben úszkál, és képtelen a szerelemre Szórakoztató, meglepő, és néha egészen humoros. Ezekkel a tulajdonságokkal illetném Gyárfás Miklós: A világ legkisebb szerelme című hangjátékát. A műsor meghallgatása körülbelül 45 percet vesz igénybe, azonban hallgatás közben belefeledkezünk az időbe, és 20 percnél nem tűnik többnek. Számomra legalábbis. A történet maga egyből érdekesen kezdődik, és egy nem mindennapi szituációt mutat be. Ezt fokozza a hangjáték felénél bekövetkező magyarázat, amiből kiderül mi és hogyan történt. A hangjáték végén pedig ott a csattanó. Egy pár perc hallgatás után akarva-akaratlanul is Kafka: Az átváltozás című novellája jutott az eszembe. 8/10 pont Baka Adrienn |
| Státusz | Önálló mű |
|---|---|
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték Hangjáték |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1970. augusztus 17. 19:35 |
| Ismétlések adatai |
1970-08-17|2015-12-06 |
| Játékidő | 48 perc |
| Eredeti korhatári besorolás | Nincs |
| További szereplők |
Az asszony – Váradi Hédi; A férj – Kállai Ferenc; A professzor – Major Tamás; Az apáca – Mezey Mária; Az elnök – Balázs Samu; A barátnő – Kállai Ilona. |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon, Kórház/szanatórium, Szakrális tér |
| Releváns földrajzi régió | Város |
| Időszinkronitás | Szinkron, Nem ismert |
| Megidézett kor (magyar) | Nem értelmezhető vagy nem magyar téma |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Moralizáló-filozófikus Komikus Abszurd |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Kapcsolattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Szenvedéstörténet, Átváltozás |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű |
| Történet időtartama | Több hét |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Effektek és technika | Speciális effektek, Mikrofonplánok |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Nemek harca, Szerelmi/szexuális, Képességbeli |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Hivatalnok |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Folyamatos (bármelyik), Fordulatszerű (bármelyik), Társadalmi lecsúszás, Lélektani összeroppanás, Erkölcsi lelepleződés (negatív) |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú |
| Narrátor | Nincs |
| Narráció helye | Nincs narrátor |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő |
| Zenei jellemzők | Átvezetőzene |
| Zenei tipológia | Elektronikus, szintetizátor, elektroakusztikus |
| Bemutató médium | Kossuth |
| Megidézett kor (nemzetközi) | 20. század, 1980-1989 Nyolcvanas évek |
| Címkék |
törpe, betegség, kegyhely, csoda, szerelem, hűtlenség, karrier, férfiasság, nőiesség |
| Társadalmi címkék |
Nők helyzete, |
| Említések |
Kensington |