„Vetélkedik ma is még Szerencse és Bölcsesség”
Összefoglalás
„Mi ér többet: a nagy szerencse vagy egy csipet bölcsesség?” Ez a feladvány a mesejátékban, ahol (kezdetben) versben és zenében vetélkedik, ahogy a cím is mutatja, szerencse és bölcsesség, egy szegény vándort kinézve alanynak. A tréfás mesék nem egy motívumát felsorakoztató mesejáték első részében a kútba esett legény történetét meséli el, amiből átfordul az elkényeztetett de fülig szerelmes királylány és a gügye fiú kettőse.
Váradi Hédi és Psota Irén minden hangi nőisességüket bevető játéka különösen élvezetessé teszi ezt az inkább felnőtt mesejátékot.
Nem állítható, hogy ez a fő célja a darabnak, de talán a legfontosabb mondata talán nem a királykisasszony fenéken billentése okainak részletezése, hanem: „Egy magamfajta gügyét akart a trónra, vagyis felséged népének nyakára ültetni – – nem mondom, nem egy félnótás ül trónon hetedhét országon meg egyebütt — hatásszünet — de mire való szaporítani a számukat?!”.
Ezt aztán 1964-ben mindenki úgy értelmezte, ahogy akarta.
Színlap
Hárs László mesejátéka
Zenéjét szerezte: Sulyok Imre
Zenei rendező: Arató Szilvia
Dramaturg: Derera Éva
Rendező: Gál István
Szereposztás:
Szerencse – Váradi Hédi
Bölcsesség – Pálos György
Andris – Szabó Gyula
Krinolinka királykisasszony – Psota Irén
Király – Tompa Sándor
Hoppmesternő – Gyarmathy Anikó
Gáspár Gáspár – Angyal Sándor
Ajtónálló – Szoó György
1964. március 31. Kossuth, 9.10 – 10.10
1965. jún. 6. 15.50 – 16.50 Petőfi
1974. november 10. Petőfi 12:46 (ism.)
2001. szept. 23. P 13.15
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Dramaturgok | |
| Zeneszerzők | |
| Zenei rendezők | |
| Korhatár - edukációs skála | Gyerekeknek |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Mindenkinek |
| Korhatár rövid indoklása |
Tréfás mese versben, dalban, prózában |
Gál István| Státusz | Önálló mű |
|---|---|
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték Hangjáték Mese felnőtteknek Mesejáték Zenés hangjáték |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió Magyar Rádió Gyermekrádió |
| Bemutató dátuma | 1964. március 31. 09:10 |
| Játékidő | 60 perc |
| Eredeti korhatári besorolás | Nincs |
| Előforduló releváns játékterek | Politikai hatalmi központ (várkastély, minisztérium, pártiroda), Köztér |
| Releváns földrajzi régió | Út(on) (a Földön) |
| Időszinkronitás | Nem ismert |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Szatíra |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Hálózattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Átváltozás |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű |
| Történet időtartama | Több hónap |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Szerelmi/szexuális, Tradícióalapú-/hierarchikus |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Eltartott gyerek, Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda, Ország vezetője, Fantasztikus képességű, Többisten-hitű vallások istene, istenszerű lény, félisten |
| Releváns nem-emberi szereplők | Mitológiai-isteni-képzeletbeli lény |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Kortalan |
| Narrátor | Férfi narrátor |
| Narráció helye | Keretező |
| Párbeszédek jellege | Férfi-nő |
| Zenei jellemzők | Érzelmi, Dalbetét |
| Zenei tipológia | Tánczene/popzene/esztrád/liftzene, Klasszikus zene, Egyedi énekhang |
| Korhatár - edukációs skála | Gyerekeknek |
| Bemutató médium | Kossuth |
| Címkék |
Kút, arany, királylány, király, szerencse, bölcsesség |
| Kódolás kész? | Kész |