** Véres madár **
Összefoglalás
A herceget hangok gyötrik, és időbe tellik, míg lelkébe tud nézni, és megtalálja gyötrelmei forrását. A rádiójáték igazi erejét azonban nem a herceg gyötrődése, hanem szolgája feltétlen hűsége adja. Kamaradarab három szereplővel, bár a hangok is szerepet kapnak benne. Így aztán a darab erejének legfontosabb ereje kettejük-hármójuk párbeszéde lesz. A mőltban történeteket is ezekből ismerjük meg, meglehetősen grafikus részletességgel. A feszültségteli hangjáték a végén kifárad. Minőségét azonban garantálja, hogy főleg a Bartókon ismételték.
CSELEKMÉNY
A történet valóságon alapszik. A wikipedia szerint: „Venosa hercege volt. 1590-ben feleségét – aki az unokatestvére volt –, Maria d’Avalost és annak szeretőjét, Caraffát tetten érte és megölte.”. A szlovék hangjátékban évekkel később a herceg szokásos évi gyónásán eleveníti fel a történetet. Azóta nem tud zenét szerezni, viszont hangokat hall, talán megőrült? Kiderül, a hangok valósak voltak és az a fiú ólálkodik a kastély körül, aki annak idején felhívta a herceg figyelmét a házasságtörésre. A meggyilkolt gróf rokonai agyba-főbe verték. Most a herceg hálából magához veszi és ezzel tervezi feloldozni saját magát.
Színlap
Andrej Hieng hangjátéka
Fordította: Szilágyi Károly
Rendezte: Varga Géza
Carlo Gesualdo – Sinkó László; A gyóntató – Hegedűs D. Géza; Enrico – Szacsvay László; Maria – Bánsági Ildikó, Eleonora – Káldy Nóra.
Közreműködött a Magyar Rádió énekkara.
Technikai munkatárs: Kosárszky Péter, Madarász Judit
Zenét összeállította: Horkai Rózsa
Dramaturg: Mesterházi Márton
1983. 02. 13. 18.40, Kossuth, 61 perc
1985. február 3. Petőfi 20.00: Rádiószínház
1983. december 3., 3. műsor 22.28
1987. szeptember 20., 3.műsor 22.29
1991. október 6., B 22.57
1995. február 27. B 22.50 A szlovén dráma és hangjáték hetei
Korabeli ajánlószöveg
Rádiószínházi bemutató
Andrej Hieng: Véres madár
A hangjáték hőse, Don Carlo Gesualdo, Venosa hercege (1560—1613) költő, zeneszerző, a madrigál egyik nagy klasszikusa, aki színes, izgalmas és megrendítően költői műveiben — korát évszázadokkal megelőzve — merészen használta a kromatikát és a disszonanciát. Ha valakit (akár csak felszínesen is) érdekel a zenetörténet, tudja róla, milyen iszonyatos botrány tette hírhedtté, mint férjet.
„Nyolc éve már. 1590. október 26-án megöltem feleségemet, s a férfit, akivel a bűnben rajtakaptam” — hangzik el a főhős vallomása a hangjáték legelején. A vallomás itt szó szerint értendő: az idézett mondat Gesualdo gyónását vezeti be. Évente, mindig a kettős gyilkosság évfordulóján. Ezúttal azonban a gyóntató nem adja meg a feloldozást.
Tiszta lelkiismerettel aligha is adhatná meg, hisz a herceg (a szó mélyebb értelmében) nem érez bűnbánatot: még mindig gyűlöli áldozatait.
A helyzet a katolikus hívő számára, persze, pokolian pikáns; de az írói ábrázolás ereje folytán a felekezeten kívülieket is érdekelheti, sőt alaposan elgondolkodtathatja. Az író ugyanis a mélyen megismert, szinte végévé vált történelmi kor minden lehetőségét kihasználva rajzolja meg karaktereit.
A konok bűnös nemcsak gyűlöli, hanem imádja is megölt feleségét; a nagyra hivatott zeneszerző évek óta egyetlen hangjegyet sem írt le; a gőgös herceg lidérces látomásairól vall a vele szembeszegülő jobbágynak. A fiatal gyóntató ugyanis parasztivadék — de hivatása úgy-ahogy megvédheti akár egy herceg haragjától is; a szeretet nevében tagadja meg a feloldozást a hozzá fordulótól — de a szüleit és faluját a herceg részéről ért sérelmek miatt maga is vétkes a gyűlöletben.
Kettejük patthelyzete — a remekül kidolgozott történelmi díszletek között is — éppen eléggé mai. A vétkek súlyát cipelő, tehetséges, pozicionált idősebb, és az áldozatokat fölemlegető, keveset próbált, de türelmetlen (tehát elfogultan doktriner) népbeli fiatal — patthelyzete.
Patthelyzet, melyet — a herceg látomásait igen rádiószeren bemutató rövid írói pihenő után — egy furcsa múltbéli ismerős (résztvevő, tanú, áldozat) megjelenése old fel. Ha ugyan az efféle lépésképtelenséget egyáltalán fel lehet oldani. De ha lehet, aligha másképpen: a főhős végigjárja a bűnbánat, a közösségvállalás, a kegyetlen őszinteség és az újra születő szeretet stációit, hogy végül eljusson a megtisztulásig.
Amit katarzisnak is lehet mondani.
A magyar hallgató a jelentős szlovén írónak már ismeri egy hangjátékát: Cortez visszatér címmel 1978-ban mutatta be a Rádiószínház.
Újvidéki kollégáink baráti szívességének hála, Andrej Hieng új művét Szilágyi Károly fordításában visszük a hallgató elé.
Mesterházi Márton
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Fordítók | |
| Dramaturgok | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | 16 - téma 16 - explicit |
| Korhatár rövid indoklása |
Kettős gyilkosság és többféle kínzás részletes leírása a párbeszédekben |
Varga Géza| Státusz | Önálló mű |
|---|---|
| Rádiós műfaji besorolás |
Hangjáték Eredeti hangjáték |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1983. február 13. 18:40 |
| Játékidő | 61 perc |
| Eredeti korhatári besorolás | Nincs |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon |
| Releváns földrajzi régió | Vidék |
| Időszinkronitás | Múlt, Örök jelen |
| Megidézett kor (magyar) | Nem értelmezhető vagy nem magyar téma |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Dráma Zenéről |
| Szövegforma | DIalógus |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Színházszerű |
| Történet időtartama | Egyidejű az előadással |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Munkakapcsolat, Nemzedéki, Tradícióalapú-/hierarchikus, Szolgálati-hierarchikus, Belső konfliktus |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Diák, Egyházi személy, Feudális rang/arisztokrata |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Fordulatszerű (bármelyik), Lélektani felemelkedés, Lélektani összeroppanás |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú |
| Narrátor | Nincs |
| Narráció helye | Nincs narrátor |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi |
| Zenei jellemzők | Nincs zene |
| Bemutató médium | Kossuth |
| Forrásmű típusa | Rádiójáték |
| Megidézett kor (nemzetközi) | 16. század |
| Címkék |
nem tudok írni – történet, szerelemféltés, feleséggyilkosság, gyónás, madigál, zeneszerző |
| Társadalmi címkék |
Felszarvazott férjek helyzete Gyilkosok helyzete Magánéleti téma (nem társadalmi) |
| Kódolás kész? | Kész |