Andrej Hieng

Véres madár

Szlovén hangjáték magyar változata

Kiemelkedő hangjáték
16+

61 perc

1983. február 13. 18:40

(Legalább 4 ismétlés. Műsoron tartva 12 éven át)

Erőszakos | Igaz történet alapján | Pszichológiai | Tárgyalótermi | Véres | Visszaemlékezés |

Hangjáték
Eredeti hangjáték

Megközelítés:
Dráma |Zenéről |

Magyar Rádió

Kiemelkedő rádiójátékok

Összefoglalás

A herceget hangok gyötrik, és időbe tellik, míg lelkébe tud nézni, és megtalálja gyötrelmei forrását. A rádiójáték igazi erejét azonban nem a herceg gyötrődése, hanem szolgája feltétlen hűsége adja. Kamaradarab három szereplővel, bár a hangok is szerepet kapnak benne. Így aztán a darab erejének legfontosabb ereje kettejük-hármójuk párbeszéde lesz. A mőltban történeteket is ezekből ismerjük meg, meglehetősen grafikus részletességgel.  A feszültségteli hangjáték a végén kifárad. Minőségét azonban garantálja, hogy főleg a Bartókon ismételték.

CSELEKMÉNY

A történet valóságon alapszik. A wikipedia szerint: „Venosa hercege volt. 1590-ben feleségét – aki az unokatestvére volt –, Maria d’Avalost és annak szeretőjét, Caraffát tetten érte és megölte.”. A szlovék hangjátékban évekkel később a herceg szokásos évi gyónásán eleveníti fel a történetet. Azóta nem tud zenét szerezni, viszont hangokat hall, talán megőrült? Kiderül, a hangok valósak voltak és az a fiú ólálkodik a kastély körül, aki annak idején felhívta a herceg figyelmét a házasságtörésre. A meggyilkolt gróf rokonai agyba-főbe verték. Most a herceg hálából magához veszi és ezzel tervezi feloldozni saját magát.

Korabeli ajánló

Rádiószínházi bemutató
Andrej Hieng: Véres madár

A hangjáték hőse, Don Carlo Gesualdo, Venosa hercege (1560—1613) költő, zeneszerző, a madrigál egyik nagy klasszikusa, aki színes, izgalmas és megrendítően költői műveiben — korát évszázadokkal megelőzve — merészen használta a kromatikát és a disszonanciát. Ha valakit (akár csak felszínesen is) érdekel a zenetörténet, tudja róla, milyen iszonyatos botrány tette hírhedtté, mint férjet.

„Nyolc éve már. 1590. október 26-án megöltem feleségemet, s a férfit, akivel a bűnben rajtakaptam” — hangzik el a főhős vallomása a hangjáték legelején. A vallomás itt szó szerint értendő: az idézett mondat Gesualdo gyónását vezeti be. Évente, mindig a kettős gyilkosság évfordulóján. Ezúttal azonban a gyóntató nem adja meg a feloldozást.

Tiszta lelkiismerettel aligha is adhatná meg, hisz a herceg (a szó mélyebb értelmében) nem érez bűnbánatot: még mindig gyűlöli áldozatait.

A helyzet a katolikus hívő számára, persze, pokolian pikáns; de az írói ábrázolás ereje folytán a felekezeten kívülieket is érdekelheti, sőt alaposan elgondolkodtathatja. Az író ugyanis a mélyen megismert, szinte végévé vált történelmi kor minden lehetőségét kihasználva rajzolja meg karaktereit.

A konok bűnös nemcsak gyűlöli, hanem imádja is megölt feleségét; a nagyra hivatott zeneszerző évek óta egyetlen hangjegyet sem írt le; a gőgös herceg lidérces látomásairól vall a vele szembeszegülő jobbágynak. A fiatal gyóntató ugyanis parasztivadék — de hivatása úgy-ahogy megvédheti aká…

Színlap

Andrej Hieng hangjátéka

Fordította: Szilágyi Károly

Rendezte: Varga Géza

Carlo Gesualdo – Sinkó László; A gyóntató – Hegedűs D. Géza; Enrico – Szacsvay László; Maria – Bánsági Ildikó, Eleonora – Káldy Nóra.

Közreműködött a Magyar Rádió énekkara.

Technikai munkatárs: Kosárszky Péter, Madarász Judit

Zenét összeállította: Horkai Rózsa

Dramaturg: Mesterházi Márton

1983. 02. 13. 18.40, Kossuth, 61 perc

1985. február 3. Petőfi 20.00: Rádiószínház

1983. december 3., 3. műsor 22.28

1987. szeptember 20., 3.műsor 22.29

1991. október 6., B 22.57

1995. február 27. B 22.50 A szlovén dráma és hangjáték hetei

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Szerző:
Rendező:
Dramaturg:
Színészek: (4 fő, átl. 36 év)
Fordító:
Technikai munkatárs:
Korhatár (ifjúságvédelmi)16 - téma
16 - explicit
A korhatár indoklása

Kettős gyilkosság és többféle kínzás részletes leírása a párbeszédekben

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 61 perc
Bemutató dátuma 1983. február 13. 18:40
Rádiós műfaji besorolás Hangjáték
Eredeti hangjáték
Szemléletmód, alműfaj, tematika Dráma
Zenéről
Bemutató médium Kossuth
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Státusz Önálló mű
Eredeti korhatári besorolás Nincs
Forrásmű típusa Rádiójáték
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Otthon
  • Otthon
  • Kulturális objektum
  • Politikai hatalmi központ (várkastély, minisztérium, pártiroda)
  • Szakrális tér
Releváns földrajzi régió Vidék
  • Város
  • Külföld
Időszinkronitás Múlt, Örök jelen
  • Múlt
Megidézett kor (magyar) Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
  • 1552-1690 Hódoltság, végvári harcok kora
Megidézett kor (nemzetközi) 16. század
  • 16. század
Címkék

nem tudok írni – történet, szerelemféltés, feleséggyilkosság, gyónás, madigál, zeneszerző

Társadalmi címkék

Felszarvazott férjek helyzete

Gyilkosok helyzete

Magánéleti téma (nem társadalmi)

Történet időtartama Egyidejű az előadással
  • Több év
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Munkakapcsolat, Nemzedéki, Tradícióalapú-/hierarchikus, Szolgálati-hierarchikus, Belső konfliktus
  • Bűnügyi
  • Szerelmi/szexuális
  • Tradícióalapú-/hierarchikus
  • Ontológiai-hierarchikus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Diák, Egyházi személy, Feudális rang/arisztokrata
  • Egyházi személy
  • Feudális rang/arisztokrata
  • Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével)
  • Háztartási alkalmazott
Releváns státuszváltozás és életesemény Fordulatszerű (bármelyik), Lélektani felemelkedés, Lélektani összeroppanás
Főszereplők releváns kora Fiatal, Középkorú
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-férfi
Zenei jellemzők Nincs zene
Dramaturgiai egyéb adatok Színházszerű
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Hárs István (1974-1988);
  • Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
  • Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
  • Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
  • Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
  • Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
  • Rádiószínház: Lékay Ottó (1980-1984);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.