Válás után
Összefoglalás
A fiú lassan 18 éves, de a gazdag, elvált szülők hamar megszabadultak tőle és tanulni küldték a világba. Ahogy hazaér, szembesül anyja furcsa viselkedésével és arra gyanakszik, hogy szeretője van. Ez ifjú lelkét megzavarja és mindenárom meg akarja akadályozni, mert másra sem vágyik, minthogy szülei együtt legyenek újra. Egyszerű, a színpadi párbeszédeket leképező rádiófelvétel két részben: az első részben a fiú apjával való beszélgetése, a másodikban az anyjával való beszélgetése, majd a két szülő vitája és egymásra (nem) találása a darab részei. Egy erős, önállóságra vágyó női karaktert mutat be a szerző első színműve.
A jelenetek között némafilm-kísérő vidám bárzongora darabok hallhatóak, nagyjából függetlenül a jelenet témájától, ami talán a kor hangulatát vagy a mű idézőjeles voltát jelzi.
Színlap
A Rádiószínház bemutatója
Karácsony Benő színműve.
Rádióra alkalmazta: Sződy Szilárd.
Rendező: Pós Sándor.
Szereposztás:
Adámics szobrász – Bács Ferenc
Anna – Takács Katalin
Jánoska – Pusztaszeri Kornél
Barsiné – Antal Anette
Raksányi – Balázsovits Lajos
István – Horváth Sándor
Helén – Bertalan Ágnes
Alighanem sok olvasó ismeri a Napos oldal és A megnyugvás ösvényein című regények tragikus sorsú íróját. Viszont: ki tudja róla, hogy két drámát is írt a harmincas években? Gondolom, kevesebben. A válás után előzménye a Jánoska című novella volt. Egy tipikus, későn érő kamasz történetét mesélte el benne, mely lelki konfliktusait – egy kissé mindannyiunk elé tükröt tartva: íme, a felelőssé válás gyötrelmei. A dráma megtartja a novella alapeseményeit, de jóval gazdagabban mutatja be a Jánoskát körülvevő felnőttek világát, hitelesen motiválva a főhős cselekedetrugóit. Egy mai kamasz – néhány évvel szülei válása után – aligha reagálna hasonlóan a történtekre. Mégsem kétséges, hogy a dráma (és a belőle született hangjáték) erőteljesen üzen a ma hallgatóinak is. Hiszen a saját életünk építése mellett felelősek vagyunk – a válás után is – a másikért, ha az összekötő kapocs, a gyermek, közös, tehát mindkét sors benne folytatódik.
1992. ápr. 4. Kossuth 20:05 (83 perc)
ism: 1992. ápr. 12. Bartók 22:03
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Rádióra alkalmazók | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Szülői felügyelettel |
| Korhatár rövid indoklása |
Egy elvált házaspár vitáigirlfel |
Pós Sándor| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
|---|---|
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1992. április 04. |
| Játékidő | 82 perc |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon |
| Releváns földrajzi régió | Város |
| Időszinkronitás | Múlt |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Tragikus Romantikus |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Hálózattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Átváltozás |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Színházszerű |
| Történet időtartama | Több nap |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Nemzedéki |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Eltartott gyerek, Szülő vagy házaspár |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Lélektani felemelkedés, Lélektani összeroppanás, Erkölcsi lelepleződés (pozitív), Erkölcsi lelepleződés (negatív) |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú |
| Narrátor | Nincs |
| Narráció helye | Nincs narrátor |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő |
| Zenei jellemzők | Átvezetőzene, Korhű |
| Zenei tipológia | Szólózongora |
| Bemutató médium | Kossuth |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1923 |
| Forrásmű típusa | Színmű |
| Megidézett kor (nemzetközi) | 1918-1939 Két világháború között |
| Társadalmi címkék |
Magánéleti téma (nem társadalmi) |
| Kódolás kész? | Kész |