Louis MacNeice

** Találkája volt (1979) **

Összefoglalás

1944-ben hangzott el a BBC-n a hangjáték. Lényegében a későbbi Sötét torony realista megfelelője: az egyetemista diák elhagyja az egyetemet, mert szólítja a kötelesség, a katonaság. Először a spanyol polgárháború „az ő háborúja”, aztán a 2. világháború is. Ottveszik, anélkül, hogy bármit hagyott volna maga után. A hangjáték ezeknek a névtelen, nyomtalan fiataloknak állít emléket, akik maguk mentek a harcba azért, hogy mi ebben a világban élhessünk.

Sok, éles vágás jellemzi, mint Magos egy másik adaptációját, a Pótmamát. Belső és külső hangok, emlékek és események elérő akusztikus környezetben. Keretes szerkezetű: a hadihajón a halálos lövés előtt indul, majd végigveszi a főszereplő életét, mintha a halálban emlékezne vissza nyomtalan életére és végül visszatér a hadihajóra.

Igazi kiforrott formanyelvvel rendelkező hangjáték. Mondanivalójában pont illeszkedik a szocialista rádióba, hiszen az angol diák elvtársakkal harcol.  Érdekes összevetni a Sötét toronnyal azért, hogy lássuk, azonos mondanivalót hogy lehet realista és költői módon előadni.

Színlap

Louise MacNeice hangjátéka

Fordította: Papp Zoltán

Szereposztásból:

Torn – Farády István

Apa – Bács Ferenc

Anya – Szakács Eszter

Jane – Borbás Gabi

Mary – Csomós Mari

Terry – Szombathy Gyula

Tanár – Szabó Sándor

Zenei munkatárs / Zenéjét összeállította: Kelemen László

Dramaturg: Mesterházi Márton

Rendező: Magos György

68 perc

1979. szeptember 10. Kossuth 19.15
1983 június 19. 21:30 Petőfi, sztereó

Korabeli ajánlószöveg

Rádiószínházi bemutató

MacNeice: Találkája volt

Louis MacNeice (1907—1963), az angol költészet és hangjátékirodalom neves alakja nem ismeretlen a magyar közönség számára. A sötét torony c. hangjátékát szép siker övezte 1969-ben; ugyanez a mű címadója lett az Európa Könyvkiadó első nemzetközi hangjáték-antológiájának.

Találkája volt c. művét 1944-ben mutatta be először a BBC. A „mutatta be először” kivételesen nem tautológia. 1949-ben elhangzott az újraírt, több jelenettel bővített második bemutató (ezúttal már az író keményebb, céltartóbb rendezésében). Hogy mit jelent a két évszám: 1944 — antifasiszta összefogás, 1949 — hidegháború. De MacNeice igazmondását ez a nem csekély változás nem befolyásolta.

Pedig a darab erősen (egyfajta szóhasználattal élve: „kényesen”) politikus. Hőse, Tom 1907-ben születik (akár a költő) és 1942-ben hal meg, önkéntes haditengerészként, a kegyetlen tengeren. A jelenetsor a halál előtti percekben indul, s az élet fontos mozzanatait felvillantva a halál perceiben ér véget. Tom derék, becsületes középosztálybeli szülők egyetlen fia, szép karrier, boldog házasság, fegyelmentes férfilkor várományosa. De a hagyománnyal szembeni kételyei erősebbek addig az érzésig, hogy kötelességet vannak azok iránt, akik a kenyérét megtermelik. (Azelőtt az úriemberek közül csak a csodabogarak közeledtek a munkásosztályhoz; MacNeice nemzedékének értelmisége tömegesen osztotta Tom véleményét.)

Hősünk tehát otthagyja Oxfordot (kitűnő tanuló létére); Marxot olvas (bár nem kételyek nélkül); proletárlányt vesz feleségül (aki nemcsak szép és jellemes, hanem korlátolt kispolgár is, úgyhogy a házasság nem kimondottan boldog); a Nemzetközi Brigád katonájaként fegyveresen harcol a fasiszták ellen; minden hitét elveszti Nagy-Britannia politikájában, de a náci bombázások láttán mégis jelentkezik a haditengerészethez. Két nagy szerelem között, rissz-rossz állásokon munkanélküliség, és hanyatló karrier után, ha valamit, hát karriert nem csinált (matrózként is hamar tisztiskolára küldenek, de nem kér belőle). Mégsem érezzük úgy, hogy megbukott volna. Bár nagy merészség hősnek titulálni. Kárvallott? Az se. Különben döntse el a hallgató.

A hangjáték fordítója, rendezője, dramaturgja, két hangtechnikusa, zenei munkatársa, féltucatnyi főszereplője korban nem, „egyívású” (amúgy is van valamil ingatag a nemzedéki elméletekben) — mégis mindegyikük különleges szívügyének érezte ezt a munkát. Elég gazdag MacNeice írása: eltöprenghet rajta (és önmagán) az is, aki 1907-ben született, az is, aki a második világháborúnak volt hadkötelese, s az is, aki nálunk jóval fiatalabb, de többet, jobbat szeret a szájába rágott közhelyeknél.

Mesterházi Márton
Hétfő, Kossuth 19.15

Szerző
Rendező
Színészek
Fordítók
Dramaturgok
Korhatár - Ifjúságvédelmi skálaSzülői felügyelettel
Korhatár rövid indoklása

Háborús, de ezen túl nincs benne felkavaró  jelenet – a mondanivalója az

Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Fordítás
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Bemutató dátuma 1979. szeptember 10.
Játékidő 68 perc
Előforduló releváns játékterek Otthon, Jármű (űrhajó is)
Releváns földrajzi régió Város, Külföld, Út(on) (a Földön)
Időszinkronitás Múlt
Szemléletmód, alműfaj, tematika Dráma
Háborús
Szövegforma DIalógus
Történetszál Egyhősös történet
Narratíva/konfliktustípus Keresés, Látogatás egy másik világban, Átváltozás
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű, Double plot, Harc
Történet időtartama Több év
Cselekmény kronológiája Kronologikus, Keretes
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Belső monológ hanghatás, Tömeghang, Tudat-emlék effekt
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Munkakapcsolat, Nemzedéki, Szerelmi/szexuális, Szolgálati-hierarchikus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Diák, Erőszakszerv tagja
Releváns státuszváltozás és életesemény Erkölcsi felemelkedés (jellemfejlődés - pozitiv), Erkölcsi lelepleződés (pozitív), Halál, Esküvő
Főszereplők releváns kora Fiatal
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Férfi-nő, Férfi belső monológ
Zenei jellemzők Korhű, Kiadott hangfelvétel
Zenei tipológia Jazz, Egyedi énekhang
Technikai adatok Sztereó
Forrásmű első megjelenésének éve 1944
Forrásmű típusa Rádiójáték
Megidézett kor (nemzetközi) 1918-1939 Két világháború között, 1939-1945 Második világháború
Társadalmi címkék

Katonák helyzete
Értelmiség helyzete

Említések

Általános sztrájk, Madrid, spanyol polgárháború, Anglia bombázása

Kódolás kész? Kész

Vélemény, hozzászólás?