** Szálljon a dal **
Összefoglalás
A Rákosi-éra irodalmi hamisításainak világába tekintünk bele.
CSELEKMÉNY
A fiatal tanár mai népdalokat, mondókákat gyűjt, de egy híres író megelőzi, művében százszámra sorolja azokat a gyűjtéseket, amikről a tanár sose hallott. Gyanús lesz neki a nagy termés és utánanéz a dolgoknak. Az adaközlők mind rég halottak. Az író egyre mélyebbre lát az író-maffia mindennapjaiba. Végül – felébred.
A munka különlegessége a csak ebből az alkalomból felvett kommunista mondóka zenei felvétele: Csiviritem-Csavaritom….
Hasonló: Kertész Ákos: Csengődi Böbe házassága
Színlap
Moldova György hangjátéka
Zenéjét szerezte: Hidas Frigyes
Zenei rendező: Matz László
Zenei munkatárs: Kelemen László
A felvételt Kosárszky Péter és Madarász Judit készítette
A rendező munkatársa: Sebők Zsuzsanna
Dramaturg: Kopányi György
Rendezte: Magos György
A szereposztásból: Tanácselnök – Kállai Ferenc; Titkár – Sinkó László; Iskolaigazgató – Rajhona Ádám; Tanácstag – Konrád Antal; Szemeti Béla – Bárdy György; Zuglói Alajos szerkesztő – Garas Dezső; Zsóka – Tóth Éva; Pallós Gyula – Kun Vilmos; Macsali Gotfrid – Horváth Tivadar; Kis Alfréd – Balkay Géza; Margitka, a felesége – Szirtes Ági; Káposztás államtitkár – Csákányi László; Kronstein vezérigazgató – Horkai János; A hanglemez narrátora – Körmendy László; Mártika, könyvtáros – Martin Márta.
Közreműködött: Baranyi László, Galgóczy Imre, Kátay Endre, Koroknay Géza, Raksányi Gellért és Sallai Kornélia, valamint az MRT szimfonikus zenekarából és énekkarából alakult együttes, a zeneszerző vezényletével.
Ki ne emlékeznék az erőfeszítésektől terhes időkre, amikor bizonyos emberek szó szerint értelmezték a „nem ismerünk lehetetlent” jelszavát? Ez a – valahonnan a militarizmus szókincstárából kölcsönzött – szólam néha valóban megmozgatta a tömegeket, ám amikor már minden piszlicsáré ügynek ezzel a mondattal vágtak neki, és megkezdték a jelige aprópénzre váltását, komédiába illő versengés kezdődött el egymás túlszárnyalása érdekében. Ez volt az a korszak, melynek legnevezetesebb programja „a természet átalakítása” volt. Ki ne emlékeznék arra az időszakra, amikor az illetékesek esküdni mertek rá, hogy a hagyományok ugyanúgy viselkednek, mint a karsztvizek: csak egy botot kell leszúrni Földünk bármelyik pontján, s ott azonmód buzogni fog mérhetetlen bőséggel a gazdag múlt, vagy akár a haladó hagyomány. Megyék, járások, községek, kerületek vetélkedtek minden műfajban, s aki mégsem lelt megfelelő „múltra”, hát mindent elkövetett, hogy teremtsen magának hagyományt, mítoszt, ragyogó elődöket. Ez volt az a korszak, melyben a rigmusköltés népi mozgalommá vált, sőt, kézifegyverként használták, kipécézetteket szégyenítettek meg vele, villanypóznákról üvöltöző hangszórókon át, ezzel segítették az aratást, a begyűjtést, s ezzel harcoltak az ellenséggel szemben.
Az a dal, melynek nem éppen színtelen történetét Moldova György tollhegyre tűzte, ugyancsak hatalmas karriert futott be. Méghozzá felsőbb utasításra. Hazánknak egy olyan zugában indul meg a kutatás munkásfolklór után, mely – ebben a tekintetben – napjainkig néma prérinek számított. A hangjáték egyik hőse az a vezető, akiben még ma is ott lobog a „nem ismerünk lehetetlent” lángja. Csak egy jelszót, egy utasítást kell kiadni, s a többi megy a maga útján.
Azt talán már fölösleges is hozzátenni, hogy Moldova valósággal lubickol ebben a „szatíra után kiáltó” anyagban. Korunk e tragikomikus korszakának szinte valamennyi jellegzetes figurája ott tolong a „konc” körül, s mind megteszi a magáét. Valóságos vesszőfutás tanúi vagyunk. Egyben bepillantást nyerhetünk a „konstruált természet” nagyon is talmi műhelyébe. Olyan szórakoztató pillanatok közepette, hogy csak a legvégén döbbenünk rá: históriánknak eme rövid korszaka nem is volt annyira nevetséges.
Kopányi György
1983. aug. 8. 19:15–20:04 Kossuth. Bemutató
1983. 08. 13. 10:05-10:54 Kossuth,
1984. 06. 06. 21:50-22:39 Petőfi,
1985. 10. 24. 21:05-21:55 Petőfi,
1986. 11. 13. 17:00-17:50 Kossuth,
1987. 12. 19. 9:10-10:00 Petőfi,
1989. 05. 19. 16:10-17:00 Kossuth,
1992. 06. 21. 20:00-20:49 Petőfi,
2012. 02. 05. 21:04-21:53 MR1-Kossuth.
Moldova: Száll a dal… In: Rádió és Televízió Újság. XXVIII. évf. 1983. VIII.8–14. 5.oldal
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Szerző: Moldova György
Szerkesztő: Kopányi György
Rendező: Magos György (1983)
Zenei rendező: Matz László
Ismétlések dátumai: 2012-02-05
NAVA ID-k: 1332076
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Dramaturgok | |
| Zeneszerzők | |
| Zenei szerkesztők | |
| Zenei rendezők | |
| Technikai munkatársak | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Mindenkinek |
Magos György
Balkay Géza (31)
Baranyi László (56)
Csákányi László (62)
Garas Dezső (49)
Horváth Tivadar (63)
Raksányi Gellért (58)
Sinkó László (43)
Kopányi György| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
|---|---|
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1983. augusztus 08. |
| Ismétlések adatai |
2012-02-05 |
| Játékidő | 49 perc |
| Előforduló releváns játékterek | Hivatal, Otthon, Kulturális objektum |
| Releváns földrajzi régió | Vidék, Város |
| Időszinkronitás | Múlt |
| Megidézett kor (magyar) | 1949-1953 Rákosi-korszak |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Szatíra Szocialista |
| Szövegforma | DIalógus |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű, Mediális önreflexió |
| Történet időtartama | Több nap |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Munkakapcsolat |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Pedagógus, Író/újságíró |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Lélektani összeroppanás, Erkölcsi lelepleződés (negatív) |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú |
| Narrátor | Nincs |
| Narráció helye | Nincs narrátor |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi |
| Zenei jellemzők | Dalbetét |
| Zenei tipológia | Folklór |
| Bemutató médium | Kossuth |
| Kódolás kész? | Kész |