Karl Bruckner

Szadakó élni akar

Eredeti cím: Sadako will leben

Osztrák mű magyar hangjáték-változata

Szülői felügyelettel

34 perc

1982. augusztus 08.

(Legalább 1 ismétlés. Műsoron tartva 3 éven át)

Baljós hangulatú | Háborús | Igaz történet alapján | Komor | Könnyfakasztó | Tragédia | Visszaemlékezés |

Adaptáció
Fordítás
Hangjáték

Megközelítés:
Tragikus |Történelmi eseményjáték |

Magyar Rádió

Összefoglalás

A regény szerzője riporterként felkeresi a hiroshimai támadást túlélőket és kikérdezi őket a történtekről, miután találkozik Szaszaki Szadako, a sugárbetegségben évekkel később meghalt kislány történetével, aki úgy hiszi, hogy ha 1000 papír darumadarat hajtogat a kórházban, akkor meggyógyulhat. A műsorban a kislány története is elhangzik dramatizált formában, és édesanyja visszaemlékezését is halljuk.

Mindeközben riportokat készít az atombomba ledobásában részt vevő katonákkal, szembesítve  őket a történésekkel (hasonlóan az Első év első napja c. hangjátékhoz), másrészt témájában hasonló a későbbi Szentjánosbogarak sírja c. rajzfilmhez, amely a hirosimai gyerekek szenvedését mutatja be.

Színlap

(Címváltozat: Szadako élni akar)

Karl Bruckner regényét – Gergely Erzsébet fordítása alapján – rádióra alkalmazta: Szebényi Cecília

Zenei munkatárs: Szigeti István

Dramaturg: Szabó Éva

Rendezte: Varga Géza

Szereplők: Író – Sinkó László; Szadako (4 éves) – Királyházi Henriette; Szadako (14 éves) – Csellár Réka; Sigeo (a gyerek) – Stefán Zoltán; Sigeo (a felnőtt) – Sörös Sándor; Jaszuko – Nagy Anna.

Bemutató: 1982. 08. 08. 8:05-8:40 Petőfi.

Ismétlések: 1982. 12. 18. 13:10 – 13:45 Petőfi, 1985. 03. 08. 16:05-16:41 Kossuth, 1985. 03. 10. 14:00-14:36 Petőfi.

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Szerző:
Rendező:
Dramaturg:
Rádióra alkalmazó:
Színészek: (6 fő, átl. 26 év)
Zenei szerkesztő:
Korhatár (ifjúságvédelmi)Szülői felügyelettel
A korhatár indoklása

A téma komorságán túl röviden de igen grafikusan bemutatják az atombomba utáni szenvedéseket. A gyerekekre különösen nagy hatással lehet a gyerekszereplők jelenete, melyben az ő szenvedéseikről számolnak be.

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 34 perc
Bemutató dátuma 1982. augusztus 08.
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Fordítás
Hangjáték
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus
Történelmi eseményjáték
Bemutató médium Kossuth
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Státusz Önálló mű
Technikai adatok Monó
Forrásmű címe Sadako will leben
Forrásmű első megjelenésének éve 1961
Forrásmű típusa Regény
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Hivatal, Otthon, Köztér, Absztrakt tér vagy varázstér
  • Kórház/szanatórium
  • Katonai objektum
  • Köztér
  • Stúdió
Releváns földrajzi régió Város, Út(on) (a Földön)
  • Város
  • Külföld
Időszinkronitás Múlt
  • Múlt
Megidézett kor (nemzetközi) 1939-1945 Második világháború
  • 20. század
  • 1918-1939 Két világháború között
  • 1939-1945 Második világháború
  • 1945-1950 Második világháború utáni évek
Történetszál Párhuzamos történetek
  • Egyhősös történet
  • Párhuzamos történetek
Narratíva/konfliktustípus Élettörténet, Szenvedéstörténet, Látogatás egy másik világban
  • Küzdelem
  • Élettörténet
  • Szenvedéstörténet
Címkék

Hirosima, atombomba, sugárbetegség, atombetegség, origami, Japán

Társadalmi címkék

Katonák helyzete

Említések

Hirosima

Történet időtartama Több hét
  • Több év
Cselekmény kronológiája Kronologikus, Flashback
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Egyházi személy, Eltartott gyerek, Erőszakszerv tagja, Író/újságíró
  • Eltartott gyerek
  • Erőszakszerv tagja
  • Orvos/gyógyító/ápoló
  • Író/újságíró
Releváns státuszváltozás és életesemény Erkölcsi felemelkedés (jellemfejlődés - pozitiv), Erkölcsi leépülés (jellemfejlődés - negatív), Halál
Főszereplők releváns kora Gyerek, Középkorú
Narrátor Férfi narrátor, Szerző
Narráció helye Emlékező
Párbeszédek jellege Férfi belső monológ, Női belső monológ, Gyerek belső monológ
Zenei jellemzők Érzelmi, Háttérzene
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű
Zenei tipológia Klasszikus zene, Elektronikus, szintetizátor, elektroakusztikus
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Hárs István (1974-1988);
  • Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
  • Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
  • Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
  • Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
  • Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
  • Rádiószínház: Lékay Ottó (1980-1984);
  • Szórakoztató Osztály: László György (1982);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.