Vajda István

Noé bárkája (1950)

Összefoglalás

Zenés vígjáték, inkább bohózat, ami talán Karinthy Színpad lenne pár évtizeddel később, vagy a Derűre is derű sorozatba illene, de ilyesmi ekkor még nem volt. Noé bárkát épít, ahova mindenki protekcióval akar feljutni, akár valamelyik állatként. Noé reméli, úgyse lesz özönvíz, úgyhogy ellopja a hajóból, amit tud. Amikor mégis jön az eső, kitör a botrány. A hivatali megvesztegetések és lopások vidám tanmeséje, amit a korabeli rádiósok mint a „kapitalizmus szatírája” és „papság üzelmei” címeken adtak el a műsornak (használhatott az is, hogy egy bibliai történtből csinál viccet), de valójában a mindenkori magyar hivatali állapotokról szól és ma is éppúgy érvényes, mint 1950-ben.

Színlap

Régi történet új változatban

Vidám zenés rádiójáték.

Írta: Vajda István.

Zenéjét Romhányi József verseire szerzette Polgár Tibor.

Rendező: Rácz György.

Személyek:

Putifár – Tapolczay Gyula

Putifárné – Sennyei Vera

Noé – Maklári János

József – Sárdy János

Amoramnes főpap – Balázs Samu

Hóseás, fügekereskedő – Komlós Vilmos

Kleofás, adófelügyelő – Mányai Lajos

Jónás, leánykereskedő – Hlatky László

Bálám, bormérő – Salamon Béla

Elifáz, kelmefestő – Kővári Gyula

Halász – Gárday Lajos

Hírnök – Balázs István

Szolga – Ifj. Szabó Ferenc

I. férfi – Bodor Tibor
II. férfi – Dömsödi János
I. hang – Sitkey Irén
II. hang – Felvinczy Viktor
III. hang – Zala Karola
IV. hang – Galántai Zoltán
V. hang – Haraszti Mici
VI. hang – Sorr Jenő

Ügyelő: Farkas Gyula

Korrepetitor: Török

Vezényel: Lehel György

1950. június 23. Kossuth rádió 22.20

1951. január 1., 20.25-21.20 Kossuth

1951. június 17., 18.40-19-40 Petőfi: leforgatható! Konferálás nincs rajta.

1999. február 28. B 23.03

Megjegyzések a dokumentációban:

Zenés szatíra, amely ókori bibliai környezetbe helyezve a kapitalista kizsákmányolók aljasságait leplezi le. Ismétlésre javaslom – (aláírás)

„Műsorigazgatóság javaslatára ismétlésre került”

Az anyagot átvette – 1952. jan. 9, Decsényi János.

Vidám, zenés, rádiójáték.

Zene: Romhányi J verseire, Tamássy T

A kapitalizmus élő szatírája, amely leleplezi a kereskedőkkel, katonákkal, szélhámos, jámbor leánykereskedőkkel összejátszó papság, főpapság „üzleteit”.

József biblikus alakjában a kapitalista burzsoá művészet, „őstehetség” komédiázását leplezi le Vajda. A szatíra nagy előnye: közérthető és félreérthetetlen.

(aláírás: Szász.)

—-

A darab már fel volt véve, véletlenül letörölték. A zene – amely nem volt a legsikerültebb – elkallódott., új zenét kell csináltatni hozzá. Az oszt. vezető utasítására még egy dalt iratunk hozzá, amit pótlólag felküldünk. V. 18. Szűcs Andor.

Amrámesnek is legyen dala, ahol önmagát és az egyházt leleplezi – vagy a dalban élesebben kell Miklós a a pap figuráját.  – A-né

—–

Lemez anyaga: nagylakk

Tárolva: erősítő

Elején-végén teljes színlap mondandó!

Státusz Önálló mű
Rádiós műfaji besorolás Hangjáték
Adaptáció
Zenés hangjáték
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Bemutató dátuma 1950. június 23. 22:20
Játékidő 57 perc
Eredeti korhatári besorolás Nincs
Előforduló releváns játékterek Hivatal, Jármű (űrhajó is), Köztér
Releváns földrajzi régió Vidék
Időszinkronitás Múlt
Szemléletmód, alműfaj, tematika Bohózat
Történelmi eseményjáték
Szövegforma DIalógus
Történetszál Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Kaland(sor)
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű
Történet időtartama Több nap
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Bűnügyi, Munkakapcsolat, Szolgálati-hierarchikus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Hivatalnok, Kereskedő, vállalkozó
Releváns státuszváltozás és életesemény Erkölcsi lelepleződés (negatív)
Főszereplők releváns kora Középkorú
Párbeszédek jellege Férfi-férfi
Zenei jellemzők Dalbetét
Zenei tipológia Tánczene/popzene/esztrád/liftzene
Bemutató médium Kossuth
Megidézett kor (nemzetközi) Ókor
Kódolás kész? Kész

Vélemény, hozzászólás?