G. A. Bürger
Karl Immermann

Münchhauseniáda

Német mű magyar hangjáték-változata

62 perc

1970. október 18.

Adaptáció
Mese felnőtteknek

Magyar Rádió

Összefoglalás

A történetek hosszú monológban elbeszélve

Korabeli ajánló

…Mit csinál a leleményes vadász, ha megpillantja a gyönyörű őzbakot, de elfogyott a lőszere? Roppant egyszerű a megoldás: sörét helyett cseresznyemagokból készít töltést, s ezzel lő a vadra. Igaz, csak megsebesíteni tudja, ám pár év múlva ismét találkozik az őzbakal, s most már elejti. Legnagyobb csodálatára az őzbak hátából pompás cseresznyefa nőtt, s így rögtön be is került a pecsenye mellé…

Ilyen és ehhez hasonló „történetekkel” traktálta Hieronimus Münchhausen westfáliai nemes ámuldozó és népes hallgatóságát a XVIII. század derekán. A báróból legenda lett, s jelképpé: a nagyotmondás jelképévé. Bekerült az irodalomba is; történeteit kalandjait számosan feldolgozták.
A most elhangzó műsor a két legjobb és legismertebb regényt választotta feldolgozás alapjául. A két regényből egy hangjáték lett – talán joggal nevezték holmi csalafintaságnak – De hol van ez a Münchhausenek hazugságaitól…?

Színlap

Bürger és Immermann regényét rádióra alkalmazta: Lendvai György

Fordította: Homoródy József

Szereplők: Beszélő – Kohut Magda;
Münchhausen báró és unokája – Fülöp Zsigmond;
Buttervogel Károly, a szolgája – Verebes Károly;
Schnickschnackschnurr báró, néhai földbirtokos – Páger Antal;
Emerencia, a lánya – Schubert Éva;
Agesel, iskolamester – Inke László;
I. hang – Regős Péter

Szerkesztő: Puskás Károly
Rendező: Baksa Soós László

62 perc;

1970. okt. 18. 19.50; Kossuth

Történik az akkor ismert egész világon és a Holdban

eleje:

/Bevezetőzene, elúszik, majd intim, narratív hangsíkban szólal meg az Író/

vége:

/kitartott, koronás szünet, majd  a zárózene/

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Hasonló rádiójátékok*

  1. Jókai Mór: Kénytelen mulatság (1973)
  2. Kertész Balázs Pé: Tollas Szuszó titka (1989)
  3. Kamarás István: Folytatásos mese (1979)
  4. Jordan Radicskov: Zűrzavar (1981)
  5. Balássy László: Davadordzsi meg a csintamáni remete (1977)
  6. Kolozsvári Grandpierre Emil, Szanszkrit nyelvű szerző: A királylány szerelme (1958)
  7. Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai (2022)
  8. Mihail Sadoveanu: Ankuca fogadója (1980)

AI-besorolás

Az aktuális hangjáték AI által kinyert kategóriái és kulcsszavai.

Tengelyprofil

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 62 perc
Bemutató dátuma 1970. október 18.
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Mese felnőtteknek
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Forrásmű típusa Regény
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Otthon
  • Otthon
  • Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag)
  • Jármű (űrhajó is)
  • Absztrakt tér vagy varázstér
Időszinkronitás Múlt
  • Múlt
  • Absztrakt
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Fantasztikus képességű
  • Feudális rang/arisztokrata
  • Háztartási alkalmazott
  • Fantasztikus képességű

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Tömpe István (1962-1974);
  • Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
  • Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
  • Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Forrás
  • Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.