Júdás (1984 Mrsán)
Sőtér István drámájának rádióváltozata
A szereposztásból: Júdás – Szakácsi Sándor; Magdolna – Margitai Ági; János – Inke László; Péter – Huszár László; Lázár – Tomanek Nándor
A felvételt Kosárszky Péter és Madarász Judit
készítette
Zenei munkatárs: Szendrői Sándor
Dramaturg: Sári László
Rendező: Mrsán János
60 perc
1984. augusztus 31. K 19.15
1984. nov. 26. 22.30, Kossuth
1985. április 17., K 19.15
1988. június 1., 10:05, Kossuth
1991. április 1., B 16.05
1993. június 6. K 21.04
2003. márc 28.
2006. december 26., B 10.05
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Dramaturgok | |
| Zenei szerkesztők | |
| Technikai munkatársak |
Sőtér István
Margitai Ági (47)
Tomanek Nándor (62)
Sári László| Kritika 1 | A RÉGEN ÍRT DRÁMA. Sőtér István 1947-ben vetette papírra tudását, a következő évben színpadra is került, az akkor végzett színiakadémisták jóvoltából. De a publikum mindössze két estén át láthatta az író által ma „áhítatosnak és megrendítőnek” minősített vizsgaelőadást, így a Rádiószínház vállalkozása akár ősbemutatónak is tekinthető. A rendező Mrsán János rosszul tette, hogy — majd’ negyven év múltán — szintén „áhítatosra” hangszerelte a darabot, izgatott kísérőzenével még romantizálta, fellengzősítette is, amit csöndesíteni, egyszerűbbé tenni kellett volna. Éppen, mert szinte minden szereplő állandóan „súlyosakat” mond, mert többnyire intelmeket, bölcsességeket, axiómákat, felfokozott indulatú következtetéseket, filozófiai – társadalmi értékeléseket hallunk, helytelen mindezt fortissimóban tolmácsolni, pátosszal dúsítani. Persze az is igaz, hogy az író, aki a műsorlapban töviről hegyire elmagyarázza művének mondandóját és egész gondolati koncepcióját, ma már bizonyára másként fogalmazná meg a biblikus példázatba ágyazott „nemzeti forradalom—világforradalom” problematikáját — és nemcsak stilárisan. Minthogy témájának lényege időnkben egészen eltérő módon vetődik fel, mint közvetlenül a felszabadulás után, amikor a tragikus hőssé avanzsált Júdás konfliktusába óhatatlanul beleláthattuk nehéz önfelszabadításunkat, a darabban a vállalt mártíromság, a messze mutató erkölcsi helytállás és az ideológiai hatás motívuma erősödik most fel, a momentán kétséges kimenetelű fegyveres harc alternatívájával szemben, és akárhogy dönt is Sőtérennek megítélésében, véleményének költői-drámai kifejtése a hajdanitól eltérő szerkezetű-dramaturgiájú építkezést igényelne. Mindazonáltal néhány megkapó, míves és költői részlet megőrizte szépségét. (Hegedűs Tibor Népszabadság 1984. szept. 11.) |
|---|
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
|---|---|
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1984. augusztus 31. |
| Játékidő | 54 perc |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Vallási |
| Technikai adatok | Monó |
| Forrásmű típusa | Színmű |