Elza pilóta
Nyugatosok
Összefoglalás
A történet az első világháború idején játszódik. Egyetemista korúakat hívnak be, ami büszkeséget és félelmet vált ki egyszerre. Hasonló kettősség jellemzi a front szolgálat alól felmentett fogyatékkal élők helyzetét, akiket hol irigyelnek, hol megvetés és önmegvetés tárgyai. Elza nagy reménységű diáklány, akinek felmetését anyja próbálja elintézni, de ő kiképzett repülősként harcolni akar és kockáztatni.
Színlap
Babits Mihály regényének rádióváltozata.
Közreműködött: Dunai Tamás, Hegedűs D. Géza, Leisen Antal, Pálos Zsuzsa, Peremartoni Krisztina, Usztics Mátyás, Ulbrich András.
Zenei munkatárs: Kutassy Ferenc
A felvételt Bán Péter és Tánczos Tamás készítette
Dramaturg: Major Anna.
Rádióra alkalmazta és rendezte: Babiczky László
Szereposztás:
Kamuthy: Benedek Miklós
Kamuthyné: Pécsi Ildikó
Narrátor: Petrozsényi Eszter
Schulberg: Kállai Ferenc
Elza: Zsurzs Kati
Margit: Kútvölgyi Erzsébet
„Az örök harc negyvenedik esztendejét írták” – ezzel a vészterhes időjelzéssel kezdődik Babits Mihály 1933-ban írt fantasztikus regénye: Elza pilóta avagy a tökéletes társadalom. A cím ígérete ellnére nem boldog, hanem keserves, kegyetlen jövőt mutat – anti-utópia. A világ két félére szakadt: „nemzetiek” és „nemzetköziek” – egyenként totális diktatúrák – háborúskodnak egymással, végeérhetetlenül, kiteljesítve fasizmus és bolsevizmus közös indításait. Erkölcs és szellem nem létező értékek többé: „az úgynevezett szellemi műveltség csak múló fázisa volt az emberi fejlődéstörténetnek – tanítja a Tanár. – … Az emberi szellem, mennél tovább halad az önismeret útján, annál jobban belátta, hogy nem a kultúrára született. Mi a kultúra? Melléktermék… Az emberi faj igazi célja, mint minden életé, a cselekvés,l a harc, a küzdelem.” Ebben a világban a „büszke és intelligens” útirány, Elza is kénytelen részt venni a háborúban, előbb az övéi, aztán az ellenség pilótájaként, s valószínűleg az általa ledobott gázbomba oltja ki saját édesanyja életét.
Bemutató: 1992. márc. 16. Bartók 14:05 (55 perc)
Ismétlés: 1992. dec. 8. Bartók 23.05
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Babits Mihály regényének rádióváltozata
Szereposztás:
Kamuthy – Benedek Miklós, Kamuthyné – Pécsi Ildikó, Narrátor –
Petrozsényi Eszter, Schulberg – Kállai Ferenc, Elza – Zsurzs Kati,
Margit – Kútvölgyi Erzsébet
Km.: Dunai Tamás, Hegedus D. Géza, Leisen Antal, Pálos Zsuzsa,
Peremartoni Krisztina, Usztics Mátyás, Ulbrich András
A felvételt Bán Péter és Tánczos Tamás készítette
Zenei munkatárs: Kutassy Ferenc
Dramaturg: Major Anna
Rádióra alkalmazta és rendezte: Babiczky László (1992)
(Elso adás: 1992.03.16. )
(Utolsó ismétlés: 2097.03.25.)
Ismétlések dátumai: 2008-02-27|2017-12-09
NAVA ID-k: 3418237
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Dramaturgok | |
| Rádióra alkalmazók | |
| Zenei szerkesztők | |
| Technikai munkatársak |
Bán Péter |
| Korhatár - edukációs skála | Klasszikus |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Szülői felügyelettel |
| Korhatár rövid indoklása |
A hallgatónak értenie kell a háború, a halál és az öngyilkosság összefüggéseit. |
Babiczky László
Benedek Miklós (46)
Pécsi Ildikó (52)| Státusz | Epizód |
|---|---|
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
| Hangfelvétel gyártási dátuma | 1991 |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1992. március 16. |
| Ismétlések adatai |
2008-02-27|2017-12-09 |
| Játékidő | 55 perc |
| Eredeti korhatári besorolás | 12 |
| Előforduló releváns játékterek | Oktatási intézmény/kollégium, Otthon, Katonai objektum, Jármű (űrhajó is) |
| Releváns földrajzi régió | Vidék, Város, Út(on) (a Földön) |
| Időszinkronitás | Szinkron |
| Megidézett kor (magyar) | 1914-1918 Első világháború |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Tragikus Moralizáló-filozófikus Tárgyilagos Háborús |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Egyhősös történet |
| Narratíva/konfliktustípus | Nem-narratív, Keresés, Küzdelem, Élettörténet |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű, Harc, Mediális önreflexió |
| Történet időtartama | Több nap |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Effektek és technika | Speciális effektek, Mikrofonplánok, Térhatású, Belső monológ hanghatás, Tömeghang |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Nemek harca, Magánéleti (nem szerelmi), Politikai, Szerelmi/szexuális, Tradícióalapú-/hierarchikus, Szolgálati-hierarchikus, Ontológiai-hierarchikus |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Diák, Háztartásbeli, Orvos/gyógyító/ápoló |
| Releváns nem-emberi szereplők | Tárgy |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Erkölcsi felemelkedés (jellemfejlődés - pozitiv), Lélektani felemelkedés, Lélektani összeroppanás, Elismerés |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Kortalan |
| Narrátor | Férfi narrátor, Női narrátor, Több narrátor, Szereplő, Mesélő |
| Párbeszédek jellege | Nő-nő, Férfi-nő |
| Zenei jellemzők | Érzelmi, Átvezetőzene, Főcímzene |
| Zenei tipológia | Elektronikus, szintetizátor, elektroakusztikus |
| Korhatár - edukációs skála | Klasszikus |
| Technikai adatok | Sztereó |
| Bemutató médium | Kossuth |
| Forrásmű típusa | Regény |
| Megidézett kor (nemzetközi) | 20. század |
| Címkék |
első világháború, hazaszeretet, hősiesség, halál, öngyilkosság |
| Társadalmi címkék |
nők helzyete, ellenség, oktatás, esélyegyenlőség, katonák helyzete, ifjúság helyzete |
| Említések |
Második világháború |