Babits Mihály

Elza pilóta

Nyugatosok

Összefoglalás

A történet az első világháború idején játszódik. Egyetemista korúakat hívnak be, ami büszkeséget és félelmet vált ki egyszerre. Hasonló kettősség jellemzi a front szolgálat alól felmentett fogyatékkal élők helyzetét, akiket hol irigyelnek, hol megvetés és önmegvetés tárgyai. Elza nagy reménységű diáklány, akinek felmetését anyja próbálja elintézni, de ő kiképzett repülősként harcolni akar és kockáztatni.

Színlap

Babits Mihály regényének rádióváltozata.

Közreműködött: Dunai Tamás, Hegedűs D. Géza, Leisen Antal, Pálos Zsuzsa, Peremartoni Krisztina, Usztics Mátyás, Ulbrich András.

Zenei munkatárs: Kutassy Ferenc

A felvételt Bán Péter és Tánczos Tamás készítette

Dramaturg: Major Anna.

Rádióra alkalmazta és rendezte: Babiczky László

Szereposztás:

Kamuthy: Benedek Miklós

Kamuthyné: Pécsi Ildikó

Narrátor: Petrozsényi Eszter

Schulberg: Kállai Ferenc

Elza: Zsurzs Kati

Margit: Kútvölgyi Erzsébet

„Az örök harc negyvenedik esztendejét írták” – ezzel a vészterhes időjelzéssel kezdődik Babits Mihály 1933-ban írt fantasztikus regénye: Elza pilóta avagy a tökéletes társadalom. A cím ígérete ellnére nem boldog, hanem keserves, kegyetlen jövőt mutat – anti-utópia. A világ két félére szakadt: „nemzetiek” és „nemzetköziek” – egyenként totális diktatúrák – háborúskodnak egymással, végeérhetetlenül, kiteljesítve fasizmus és bolsevizmus közös indításait. Erkölcs és szellem nem létező értékek többé: „az úgynevezett szellemi műveltség csak múló fázisa volt az emberi fejlődéstörténetnek – tanítja a Tanár. – … Az emberi szellem, mennél tovább halad az önismeret útján, annál jobban belátta, hogy nem a kultúrára született. Mi a kultúra? Melléktermék… Az emberi faj igazi célja, mint minden életé, a cselekvés,l a harc, a küzdelem.” Ebben a világban a „büszke és intelligens” útirány, Elza is kénytelen részt venni a háborúban, előbb az övéi, aztán az ellenség pilótájaként, s valószínűleg az általa ledobott gázbomba oltja ki saját édesanyja életét.

Bemutató: 1992. márc. 16. Bartók 14:05 (55 perc)

Ismétlés: 1992. dec. 8. Bartók 23.05

A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Babits Mihály regényének rádióváltozata
Szereposztás:
Kamuthy – Benedek Miklós, Kamuthyné – Pécsi Ildikó, Narrátor –
Petrozsényi Eszter, Schulberg – Kállai Ferenc, Elza – Zsurzs Kati,
Margit – Kútvölgyi Erzsébet
Km.: Dunai Tamás, Hegedus D. Géza, Leisen Antal, Pálos Zsuzsa,
Peremartoni Krisztina, Usztics Mátyás, Ulbrich András
A felvételt Bán Péter és Tánczos Tamás készítette
Zenei munkatárs: Kutassy Ferenc
Dramaturg: Major Anna
Rádióra alkalmazta és rendezte: Babiczky László (1992)
(Elso adás: 1992.03.16. )
(Utolsó ismétlés: 2097.03.25.)

Ismétlések dátumai: 2008-02-27|2017-12-09
NAVA ID-k: 3418237

Szerző
Rendező
Színészek
Dramaturgok
Rádióra alkalmazók
Zenei szerkesztők
Technikai munkatársak
Bán Péter
Korhatár - edukációs skálaKlasszikus
Korhatár - Ifjúságvédelmi skálaSzülői felügyelettel
Korhatár rövid indoklása

A hallgatónak értenie kell a háború, a halál és az öngyilkosság összefüggéseit.

Státusz Epizód
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Hangfelvétel gyártási dátuma 1991
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Bemutató dátuma 1992. március 16.
Ismétlések adatai

2008-02-27|2017-12-09

Játékidő 55 perc
Eredeti korhatári besorolás 12
Előforduló releváns játékterek Oktatási intézmény/kollégium, Otthon, Katonai objektum, Jármű (űrhajó is)
Releváns földrajzi régió Vidék, Város, Út(on) (a Földön)
Időszinkronitás Szinkron
Megidézett kor (magyar) 1914-1918 Első világháború
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus
Moralizáló-filozófikus
Tárgyilagos
Háborús
Szövegforma DIalógus
Történetszál Egyhősös történet
Narratíva/konfliktustípus Nem-narratív, Keresés, Küzdelem, Élettörténet
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű, Harc, Mediális önreflexió
Történet időtartama Több nap
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Speciális effektek, Mikrofonplánok, Térhatású, Belső monológ hanghatás, Tömeghang
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Nemek harca, Magánéleti (nem szerelmi), Politikai, Szerelmi/szexuális, Tradícióalapú-/hierarchikus, Szolgálati-hierarchikus, Ontológiai-hierarchikus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Diák, Háztartásbeli, Orvos/gyógyító/ápoló
Releváns nem-emberi szereplők Tárgy
Releváns státuszváltozás és életesemény Erkölcsi felemelkedés (jellemfejlődés - pozitiv), Lélektani felemelkedés, Lélektani összeroppanás, Elismerés
Főszereplők releváns kora Fiatal, Kortalan
Narrátor Férfi narrátor, Női narrátor, Több narrátor, Szereplő, Mesélő
Párbeszédek jellege Nő-nő, Férfi-nő
Zenei jellemzők Érzelmi, Átvezetőzene, Főcímzene
Zenei tipológia Elektronikus, szintetizátor, elektroakusztikus
Korhatár - edukációs skála Klasszikus
Technikai adatok Sztereó
Bemutató médium Kossuth
Forrásmű típusa Regény
Megidézett kor (nemzetközi) 20. század
Címkék

első világháború, hazaszeretet, hősiesség, halál, öngyilkosság

Társadalmi címkék

nők helzyete, ellenség, oktatás, esélyegyenlőség, katonák helyzete, ifjúság helyzete

Említések

Második világháború

Vélemény, hozzászólás?