Babits Mihály

Elza pilóta

Magyar hangjáték

Szülői felügyelettel

Nyugatosok

55 perc

1992. március 16.

(Legalább 2 ismétlés. Műsoron tartva 25 éven át)

Adrenalindús | Akció | Baljós hangulatú | Családi kapcsolatok | Dráma | Érzelmes | Félelmetes | Feszültségkeltő | Háborús | Harc a szokások ellen | Kemény | Pszichológiai |

Adaptáció

Megközelítés:
Tragikus |Moralizáló-filozófikus |Tárgyilagos |Háborús |

Magyar Rádió

Összefoglalás

A történet az első világháború idején játszódik. Egyetemista korúakat hívnak be, ami büszkeséget és félelmet vált ki egyszerre. Hasonló kettősség jellemzi a front szolgálat alól felmentett fogyatékkal élők helyzetét, akiket hol irigyelnek, hol megvetés és önmegvetés tárgyai. Elza nagy reménységű diáklány, akinek felmetését anyja próbálja elintézni, de ő kiképzett repülősként harcolni akar és kockáztatni.

Színlap

Babits Mihály regényének rádióváltozata.

Közreműködött: Dunai Tamás, Hegedűs D. Géza, Leisen Antal, Pálos Zsuzsa, Peremartoni Krisztina, Usztics Mátyás, Ulbrich András.

Zenei munkatárs: Kutassy Ferenc

A felvételt Bán Péter és Tánczos Tamás készítette

Dramaturg: Major Anna.

Rádióra alkalmazta és rendezte: Babiczky László

Szereposztás:

Kamuthy: Benedek Miklós

Kamuthyné: Pécsi Ildikó

Narrátor: Petrozsényi Eszter

Schulberg: Kállai Ferenc

Elza: Zsurzs Kati

Margit: Kútvölgyi Erzsébet

„Az örök harc negyvenedik esztendejét írták” – ezzel a vészterhes időjelzéssel kezdődik Babits Mihály 1933-ban írt fantasztikus regénye: Elza pilóta avagy a tökéletes társadalom. A cím ígérete ellnére nem boldog, hanem keserves, kegyetlen jövőt mutat – anti-utópia. A világ két félére szakadt: „nemzetiek” és „nemzetköziek” – egyenként totális diktatúrák – háborúskodnak egymással, végeérhetetlenül, kiteljesítve fasizmus és bolsevizmus közös indításait. Erkölcs és szellem nem létező értékek többé: „az úgynevezett szellemi műveltség csak múló fázisa volt az emberi fejlődéstörténetnek – tanítja a Tanár. – … Az emberi szellem, mennél tovább halad az önismeret útján, annál jobban belátta, hogy nem a kultúrára született. Mi a kultúra? Melléktermék… Az emberi faj igazi célja, mint minden életé, a cselekvés,l a harc, a küzdelem.” Ebben a világban a „büszke és intelligens” útirány, Elza is kénytelen részt venni a háborúban, előbb az övéi, aztán az ellenség pilótájaként, s valószínűleg az általa ledobott gázbomba…

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása; További forrás a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának ún. "Skontró" adatai

Szerző:
Rendező:
Dramaturg:
Rádióra alkalmazó:
Színészek: (11 fő, átl. 45 év)
Zenei szerkesztő:
Technikai munkatárs:
KorhatárKlasszikus
Korhatár (ifjúságvédelmi)Szülői felügyelettel
A korhatár indoklása

A hallgatónak értenie kell a háború, a halál és az öngyilkosság összefüggéseit.

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 55 perc
Bemutató dátuma 1992. március 16.
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus
Moralizáló-filozófikus
Tárgyilagos
Háborús
Bemutató médium Kossuth
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Státusz Epizód
Technikai adatok Sztereó
Eredeti korhatári besorolás 12
Ismétlések adatai

2008-02-27|2017-12-09

Hangfelvétel gyártási dátuma 1991
Forrásmű típusa Regény
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Oktatási intézmény/kollégium, Otthon, Katonai objektum, Jármű (űrhajó is)
  • Oktatási intézmény/kollégium
  • Otthon
  • Katonai objektum
  • Jármű (űrhajó is)
Releváns földrajzi régió Vidék, Város, Út(on) (a Földön)
  • Város
  • Út(on) (a Földön)
Időszinkronitás Szinkron
  • Jövő
Megidézett kor (magyar) 1914-1918 Első világháború
  • Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
Megidézett kor (nemzetközi) 20. század
  • 20. század
  • 2030 után
Történetszál Egyhősös történet
  • Egyhősös történet
Narratíva/konfliktustípus Nem-narratív, Keresés, Küzdelem, Élettörténet
  • Küzdelem
  • Szenvedéstörténet
  • Átváltozás
Címkék

első világháború, hazaszeretet, hősiesség, halál, öngyilkosság

Társadalmi címkék

nők helzyete, ellenség, oktatás, esélyegyenlőség, katonák helyzete, ifjúság helyzete

Említések

Második világháború

Történet időtartama Több nap
  • Több nap
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Speciális effektek, Mikrofonplánok, Térhatású, Belső monológ hanghatás, Tömeghang
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Nemek harca, Magánéleti (nem szerelmi), Politikai, Szerelmi/szexuális, Tradícióalapú-/hierarchikus, Szolgálati-hierarchikus, Ontológiai-hierarchikus
  • Nemek harca
  • Magánéleti (nem szerelmi)
  • Politikai
  • Szolgálati-hierarchikus
  • Képességbeli
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Diák, Háztartásbeli, Orvos/gyógyító/ápoló
  • Diák
  • Háztartásbeli
  • Erőszakszerv tagja
  • Orvos/gyógyító/ápoló
  • Járműn dolgozó
Releváns nem-emberi szereplők Tárgy
Releváns státuszváltozás és életesemény Erkölcsi felemelkedés (jellemfejlődés - pozitiv), Lélektani felemelkedés, Lélektani összeroppanás, Elismerés
Főszereplők releváns kora Fiatal, Kortalan
Narrátor Férfi narrátor, Női narrátor, Több narrátor, Szereplő, Mesélő
Párbeszédek jellege Nő-nő, Férfi-nő
Zenei jellemzők Érzelmi, Átvezetőzene, Főcímzene
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű, Harc, Mediális önreflexió
Zenei tipológia Elektronikus, szintetizátor, elektroakusztikus
Korhatár - edukációs skála Klasszikus

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Gombár Csaba (1990-1993); Forrás
  • Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
  • Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Varsányi Anikó (1978-1999);
  • Irodalmi Főszerkesztőség: Létrejön (1992);
  • Rádiószínház: „Megszűnt a rádiószínház önállósága” (1992); Forrás
  • Szórakoztató Osztály: László György (1987-1993);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.