** A tavasz első zsákmánya **
Összefoglalás
1866, az éhség éve Finnországban. Egy halász és családja életének egy epizódját követi nyomon a hangjáték. A finn vendégrendezés lassú, komor, színházi kommentátorhoz hasonló narrációval, változó helyszínekkel, a tengeren vagy amellett. A városban egy farsangi fánkot patkányméregként használnak, majd kidobják a tengerbe, nehogy bajt okozzon. Ám a szegény halász fölszedi, és örömmel viszi haza az éhezéstől már az ágyból kikelni sem tudó gyerekeinek. A hallgató már tudja, mi fog történni, ami még elviselhetetlenebbé teszi a lassan végzet felé haladó történetet. A sejtelmes, borongós hangulatot a klasszikus háttérzene fokozza.
A szerző a finn irodalmi élet elismert tagja volt, de talán a magyar szerepeltetésében szerepet játszott, hogy a Finn Kommunista Párt tagja is volt.
Színlap
Pentti Saarikoski hangjátéka (1985)
Fordította: Fehérvári Győző
Nils Olsson halász – Vajda László
Christina, a felesége – Csomós Mari
Rydbeck, lelkész – Kézdy György
Widegren bolttulajdonos – Sinkovits Imre
A felesége – Pécsi Ildikó
Lövgren, Widegren bérlője – Raksányi Gellért
Olsus, Nils Olsson fia – Erdélyi Szabolcs
Bertesjiöld hadnagy – Balkay Géza
Carstadt őrnagy -Benlő Gyula
Hansson tengerészkapitány -Konrád Antal
Dramatug: Sári LÁszló
Tehncikai mts Kosárszky Péter és Madarász Judit
Zenei ms: Horkai Rózsa
Rendező: Ilkka Toivainen, a Finn Rádió rendezője
1985. december 6.
1986. december 3, 10:05 Kossuth
1991. március 26, Bartók 22.59
„Nils Olsson halászember nagy szegénységben él népes családjával. Egy nap farsangi fánkot talál a kikötő lépcsőjét, melyet örömmel visz haza éhező gyermeienek. Öröme azonban tragikumba fordul”
„Saarikoski körültekintő gondossággal, ponton építi a cselekmény apró epizódjaiból a történet egészét. … Viszonylag rövid, képszerű jelenetekkel dolgozik, sohasem a cselekményt, az előrevivő fordulatokat „fényképezi”, hanem a fordulatok után beállt nyugvópontokat, hangulatokat. … Jelenetei gondosan, köéltőien megformálzt élőképek”. – Sári László
Az 1984-es varsói OIRT hangjáték-fesztiválon a legjobb rendezés díját kapta a finn rendezés, ez az oka, hogy a rendezőt meghívták a magyar változat rendezésére is.
Korabeli ajánlószöveg
„Nils Olsson halászember nagy szegénységben él népes családjával. Egy nap farsangi fánkot talál a kikötő lépcsőjét, melyet örömmel visz haza éhező gyermeienek. Öröme azonban tragikumba fordul”
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Fordítók | |
| Dramaturgok | |
| Technikai munkatársak | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | 16 - téma 16 - nyugalmat megzavaró hang |
| Korhatár rövid indoklása |
A hangjátékban megismert gyerekek halnak meg, anyjukkal, amit végighallgatunk |
Balkay Géza (33)
Csomós Mari (42)
Pécsi Ildikó (45)
Raksányi Gellért (60)
Sinkovits Imre (57)
Vajda László (színművész) (42)
Sári László| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
|---|---|
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1985. december 06. |
| Játékidő | 58 perc |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Tragikus |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű |
| Történet időtartama | Több nap |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Munkakapcsolat |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Eltartott gyerek, Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Lélektani összeroppanás, Halál |
| Főszereplők releváns kora | Gyerek, Középkorú |
| Narrátor | Női narrátor |
| Narráció helye | Szakaszos |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő, Gyerek-felnőtt |
| Zenei jellemzők | Érzelmi, Háttérzene |
| Zenei tipológia | Klasszikus zene |
| Megidézett kor (nemzetközi) | 19. század |
| Címkék |
Halász, mérgezés, szegénység |
| Társadalmi címkék |
Parasztok helyzete |
| Kódolás kész? | Kész |
| Régió | Magyarország (közrádió) |