** A sötét torony **
Összefoglalás
A nemzetközi hangjátékirodalomban áttörést jelentő mű. 1946-ban sugározta a BBC, Britten zenéjével. (Akkor még a magyar rádióújság is közölte London műsorát, ezért ismerhető az időpont is: 1946. december 19, London III., 22.45). A BBC bevezetője szerint a mű parabola, és utal Robert Browning, „…Roland vitéz a Setét Toronyhoz ért” (Childe Roland to the Dark Tower Came) c. költeményére. Valóban, a mű a vers történetét teljesíti ki. A 46-os bemutató és a szerző életrajza alapján azonban egyértelmű a párhuzam: a sok-sok fiú, aki elindult megbirkózni a sötét toronnyal, a második világháborúban odaveszett angolok, és akik partra szálltak Európában, azok a fiúk. A mű fő kérdése: van-e ilyen esetben szabad akarat? Egy angol, akit a királya háborúba küld, mondhat-e nemet és választhatja-e a saját életét a sötét toronnyal való küzdelem helyett, akkor is ha apja és testvérei (vagy honfitársai) is odavesztek már. A magyar fordítás 1969-es a vasfüggöny túloldalán, de a sötét tornyok újra és újra felbukkannak a történelemben és a kérdés mindig aktuális marad.
Színlap
Louis MacNiece rádiójátéka.
A magyar változatot fordította: Garai Gábor
Zeneszerző: Sugár Rezső
Zenei rendező: Beck László
Roland – Tordy Géza
Az édesnyja – Bulla Elma
Az édesapja – Ajtay Andor
Gavin – Lőte Attila
A gyermek Roland – Zeitler Zoltán
Házitanár – Szakáts Miklós
Kürtös őrmester – Kiss Ferenc
Sylvie – Vass Éva
vak Péter – Gáti József
Korhely – Mádi Szabó Gábor
Neaera – Pécsi Ildikó
Hajópincér – Márkus László
Lelkész – Rajz János
Az idő – Balázs Samu
Közreműködik az MRT szimfonikus zenekarából alakult kamaraegyüttes, Görgei György vezényletével
A hangfelvételt Krausz Éva és Váczi Györgyné készítette.
Rendező: Varga Géza
1969. március 28., Kossuth, Rádiószínház 19:35
1974. november 19., 3. m. 21.18 A HANGJÁTÉK TÖRTÉNETÉBŐL – utána Gyárfás Miklós, Elbert János és Varga Géza beszélgetnek a darabról
1985. október 2. K 19.15
1994. június 6. B 22.50
A sötét torony: a R o s s z. Az embert gyilkos állattá rontó hatalmak jelképe. A sötét torony lakója a Sárkány, aki mindaddig uralja a világot, halált sugalmazva és osztva, míg párviadalra ki nem hívja egy férfi. Most éppen a Rossz ellen szerződött családban serdülő Rolandon a sor… (1974)
1969 MRT nívódíjat kapott Tordy Géza a kiváló alakításáért.
Korabeli ajánlószöveg
Rádiószínház:
A SÖTÉT TORONY
Louis MacNeice, a neves angol költő a háború kezdetétől 1963-ban bekövetkezett haláláig a BBC dramaturgiájának munkatársa volt. Ma bemutatandó rádiójátéka nem sokkal a háború után született.
A Sötét Torony a Rossz jelképe a rádiójátékban: az olyan hatalmaké, melyek elállatiasítják, egymás gyilkossává teszik az embereket. A Sötét Toronyban lakó Sárkány uralkodni akar a világon, de ha időről időre akad egy férfi, aki a harci kürtjellel párviadalra hívja ki — ez egyértelmű a biztos halállal —, a Sárkány néhány évig nem mer sötét tornyából kimozdulni.
A főhős, Roland egész családja a Sárkány, a Rossz fékentartására szánta életét. Erre a hivatásra nevelteti anyja Rolandot is, a legkisebb fiút. Roland azonban folyton kérdezősködik, kétkedik. Nem hisz a Sárkányban, nem hisz a Próba értelmében, csak anyja és a hagyomány ereje indítja el útján. Hátborzongató és léha kalandok után Roland magára marad. Egyedül kell döntenie, és ekkor már ő is az embertelenség elleni végső küzdelmet, a Sárkány elleni végzetes kihívást választja.
A zene és a vers ereje mellett a furcsa jellemek kavargása és a történet izgalmassága is maradandó élménnyé teszi Louis MacNeice klasszikusnak számba menő hangjátékát. (1969)
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Díjak és jelölések |
Nívódíj Nívódíj 1969 |
| Fordítók | |
| Zeneszerzők | |
| Zenei rendezők | |
| Technikai munkatársak | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | 16 - téma 16 - explicit |
| Korhatár rövid indoklása |
Eegy korábbi besúgó arról számol be, hogy megvakította saját magát, miután beárulta apósát, felesége meg öngyilkos lett. |
Varga Géza
Balázs Samu (63)
Lőte Attila
Mádi Szabó Gábor
Márkus László
Pécsi Ildikó (29)
Rajz János
Szakáts Miklós
Vass Éva (36)
Zeitler Zoltán| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték Mese felnőtteknek Fordítás |
|---|---|
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1969. március 28. |
| Játékidő | 90 perc |
| Előforduló releváns játékterek | Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag), Politikai hatalmi központ (várkastély, minisztérium, pártiroda), Jármű (űrhajó is), Absztrakt tér vagy varázstér |
| Releváns földrajzi régió | Absztrakt tér |
| Időszinkronitás | Absztrakt, Örök jelen |
| Megidézett kor (magyar) | 1944-1945 Vészkorszak |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Dráma Példázat Háborús |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Egyhősös történet |
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Látogatás egy másik világban |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű, Double plot |
| Történet időtartama | Több év |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Nemzedéki, Szolgálati-hierarchikus, Belső konfliktus |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Erőszakszerv tagja, Prostituált |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Lélektani felemelkedés, Erkölcsi lelepleződés (pozitív), Esküvő |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal |
| Narrátor | Nincs |
| Narráció helye | Nincs narrátor |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő |
| Zenei jellemzők | Érzelmi |
| Zenei tipológia | Klasszikus zene |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1946 |
| Forrásmű típusa | Rádiójáték |
| Forrásmű címe | The dark tower, BBC Home Service |
| Társadalmi címkék |
Katonák helyzete |
| Kódolás kész? | Kész |
| Nyomtatott megjelenés | Gábor Viktor (szerk.): A sötét torony. 25 hangjáték. Európa, Budapest, 1969 |