** A sötét torony **
Összefoglalás
A nemzetközi hangjátékirodalomban áttörést jelentő mű. 1946-ban sugározta a BBC, Britten zenéjével. (Akkor még a magyar rádióújság is közölte London műsorát, ezért ismerhető az időpont is: 1946. december 19, London III., 22.45). A BBC bevezetője szerint a mű parabola, és utal Robert Browning, „…Roland vitéz a Setét Toronyhoz ért” (Childe Roland to the Dark Tower Came) c. költeményére. Valóban, a mű a vers történetét teljesíti ki. A 46-os bemutató és a szerző életrajza alapján azonban egyértelmű a párhuzam: a sok-sok fiú, aki elindult megbirkózni a sötét toronnyal, a második világháborúban odaveszett angolok, és akik partra szálltak Európában, azok a fiúk. A mű fő kérdése: van-e ilyen esetben szabad akarat? Egy angol, akit a királya háborúba küld, mondhat-e nemet és választhatja-e a saját életét a sötét toronnyal való küzdelem helyett, akkor is ha apja és testvérei (vagy honfitársai) is odavesztek már. A magyar fordítás 1969-es a vasfüggöny túloldalán, de a sötét tornyok újra és újra felbukkannak a történelemben és a kérdés mindig aktuális marad.
Színlap
Louis MacNiece rádiójátéka.
A magyar változatot fordította: Garai Gábor
Zeneszerző: Sugár Rezső
Zenei rendező: Beck László
Roland – Tordy Géza
Az édesnyja – Bulla Elma
Az édesapja – Ajtay Andor
Gavin – Lőte Attila
A gyermek Roland – Zeitler Zoltán
Házitanár – Szakáts Miklós
Kürtös őrmester – Kiss Ferenc
Sylvie – Vass Éva
vak Péter – Gáti József
Korhely – Mádi Szabó Gábor
Neaera – Pécsi Ildikó
Hajópincér – Márkus László
Lelkész – Rajz János
Az idő – Balázs Samu
Közreműködik az MRT szimfonikus zenekarából alakult kamaraegyüttes, Görgei György vezényletével
A hangfelvételt Krausz Éva és Váczi Györgyné készítette.
Rendező: Varga Géza
1969. március 28., Kossuth, Rádiószínház 19:35
1974. november 19., 3. m. 21.18 A HANGJÁTÉK TÖRTÉNETÉBŐL – utána Gyárfás Miklós, Elbert János és Varga Géza beszélgetnek a darabról
1985. október 2. K 19.15
1994. június 6. B 22.50
A sötét torony: a R o s s z. Az embert gyilkos állattá rontó hatalmak jelképe. A sötét torony lakója a Sárkány, aki mindaddig uralja a világot, halált sugalmazva és osztva, míg párviadalra ki nem hívja egy férfi. Most éppen a Rossz ellen szerződött családban serdülő Rolandon a sor… (1974)
1969 MRT nívódíjat kapott Tordy Géza a kiváló alakításáért.
Korabeli ajánlószöveg
Rádiószínház:
A SÖTÉT TORONY
Louis MacNeice, a neves angol költő a háború kezdetétől 1963-ban bekövetkezett haláláig a BBC dramaturgiájának munkatársa volt. Ma bemutatandó rádiójátéka nem sokkal a háború után született.
A Sötét Torony a Rossz jelképe a rádiójátékban: az olyan hatalmaké, melyek elállatiasítják, egymás gyilkossává teszik az embereket. A Sötét Toronyban lakó Sárkány uralkodni akar a világon, de ha időről időre akad egy férfi, aki a harci kürtjellel párviadalra hívja ki — ez egyértelmű a biztos halállal —, a Sárkány néhány évig nem mer sötét tornyából kimozdulni.
A főhős, Roland egész családja a Sárkány, a Rossz fékentartására szánta életét. Erre a hivatásra nevelteti anyja Rolandot is, a legkisebb fiút. Roland azonban folyton kérdezősködik, kétkedik. Nem hisz a Sárkányban, nem hisz a Próba értelmében, csak anyja és a hagyomány ereje indítja el útján. Hátborzongató és léha kalandok után Roland magára marad. Egyedül kell döntenie, és ekkor már ő is az embertelenség elleni végső küzdelmet, a Sárkány elleni végzetes kihívást választja.
A zene és a vers ereje mellett a furcsa jellemek kavargása és a történet izgalmassága is maradandó élménnyé teszi Louis MacNeice klasszikusnak számba menő hangjátékát. (1969)
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Díjak és jelölések |
Nívódíj Nívódíj 1969 |
| Fordítók | |
| Zeneszerzők | |
| Zenei rendezők | |
| Technikai munkatársak | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | 16 - téma 16 - explicit |
| Korhatár rövid indoklása |
Eegy korábbi besúgó arról számol be, hogy megvakította saját magát, miután beárulta apósát, felesége meg öngyilkos lett. |
Varga Géza
Ajtay Andor (66)
Balázs Samu (63)
Bulla Elma (56)
Gáti József (54)
Kiss Ferenc (76)
Lőte Attila (35)
Mádi Szabó Gábor (47)
Márkus László (42)
Pécsi Ildikó (29)
Rajz János (62)
Szakáts Miklós (49)
Tordy Géza (31)
Vass Éva (36)
Zeitler Zoltán (gyerekszínész) (15)| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték Mese felnőtteknek Fordítás |
|---|---|
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1969. március 28. |
| Játékidő | 90 perc |
| Előforduló releváns játékterek | Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag), Politikai hatalmi központ (várkastély, minisztérium, pártiroda), Jármű (űrhajó is), Absztrakt tér vagy varázstér |
| Releváns földrajzi régió | Absztrakt tér |
| Időszinkronitás | Absztrakt, Örök jelen |
| Megidézett kor (magyar) | 1944-1945 Vészkorszak |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Dráma Példázat Háborús |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Egyhősös történet |
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Látogatás egy másik világban |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű, Double plot |
| Történet időtartama | Több év |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Nemzedéki, Szolgálati-hierarchikus, Belső konfliktus |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Erőszakszerv tagja, Prostituált |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Lélektani felemelkedés, Erkölcsi lelepleződés (pozitív), Esküvő |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal |
| Narrátor | Nincs |
| Narráció helye | Nincs narrátor |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő |
| Zenei jellemzők | Érzelmi |
| Zenei tipológia | Klasszikus zene |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1946 |
| Forrásmű típusa | Rádiójáték |
| Forrásmű címe | The dark tower, BBC Home Service |
| Társadalmi címkék |
Katonák helyzete |
| Kódolás kész? | Kész |
| Nyomtatott megjelenés | Gábor Viktor (szerk.): A sötét torony. 25 hangjáték. Európa, Budapest, 1969 |
| Régió | Magyarország (közrádió) |