chevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upquotesearch
Miroslav Stehlik

A bizalom vonala

66 perc

1968. május 06. :

Magyar Rádió/MTVA/Radio Budapest

Miroslav Stehlik rádiójátéka

Átdolgozta: Jaroslav Strejcková és Jiri Horcicka

Fordította: Pándy Lajos

Rendező: Barlay Gusztáv

Szereposztás:

Marie – Kohut Magda

Jana, a leánya – Pap Éva

Velichová – Somogyi Erzsi

Zenéjét összeállította: Kelemen László

1968. május 6. 19:36, Kossuth (66 perc)

Az egyre népszerűsödő csehszlovák hangjátékirodalom joggal került a műfaj élvonalába. Akárcsak a filmművészetben, itt is babérokat arat, feltűnést kelt, ontja a tehetségeket. Jaroslav Stehliket Magyarországon még nemigen ismerik. Az az érzésünk: ezzel a hangjátékával (mely az 1966-os Prix Itália nagy díját nyerte) nálunk is a népszerű szerzők sorába emelkedik.
A „bizalom vonala.” a humanista ember vívmánya. Prágában, egy telefonkészülék mellett, orvosok, lélekbúvárok inspekcióznak, hogy segítséget adhassanak az arra rászorulóknak. Vigasztalást nyújtanak a kétségbeesetteknek, tanácsot adnak a tanácstalanoknak; néha csupán csak azért jelennek meg a „vonal túlsó végén”, hogy partnerek legyenek egy búcsúzkodásban. Mélységesen emberi, fárasztóan nehéz munka ez. A vékony telefondrót valóság is, szimbólum is: egy elszakadottat újra összeköt a társadalommal, néha magával az élettel; kapcsolatot teremt olyanokkal, akik már-már légüres térben érzik magukat.
A magányban fuldoklók kétségbeesett, néha megválaszolhatatlan kérdéseket tesznek fel, és az „inspekciósok”, az önkéntes „emberségadók”, akik nemegyszer maguk is megoldhatatlannak látszó problémákkal küzdenek, sokszor tehetetlenül vergődnek a vonal másik végén. De ezzel csak nő a morális rangja ennek a csodálatos intézménynek!… Az orvosnő, aki ennek a hangjátéknak a soron következő inspekciósa, fülünk hallatára egy éjszakát tölt a készülék mellett, s ez az éjszaka igazán kimerítő: a legszebb-emberi érzéssel tölti fel a fáradtságtól már-már összecsukló asszonyt.
Az az érzésünk, hogy efféle művekre különösen nagy szükség van napjainkban. Az ilyen alkotás arra figyelmeztet, hogy az emberi energia nemcsak félelmetes rombolásokra képes. A bizalom vonala az emberbe vetett hit létesítménye, és ez a hangjáték magas művészi fokon állít emléket az emberiség „önzetlenjeinek”. És — úgy érezzük — ehhez méltó színvonalú a magyar bemutató is. (Kopányi György)

Korabeli ajánlószöveg

Az egyre népszerűsödő csehszlovák hangjátékirodalom joggal került a műfaj élvonalába. Akárcsak a filmművészetben, itt is babérokat arat, feltűnést kelt, ontja a tehetségeket. Jaroslav Stehliket Magyarországon még nemigen ismerik. Az az érzésünk: ezzel a hangjátékával (mely az 1966-os Prix Itália nagy díját nyerte) nálunk is a népszerű szerzők sorába emelkedik.
A „bizalom vonala.” a humanista ember vívmánya. Prágában, egy telefonkészülék mellett, orvosok, lélekbúvárok inspekcióznak, hogy segítséget adhassanak az arra rászorulóknak. Vigasztalást nyújtanak a kétségbeesetteknek, tanácsot adnak a tanácstalanoknak; néha csupán csak azért jelennek meg a „vonal túlsó végén”, hogy partnerek legyenek egy búcsúzkodásban. Mélységesen emberi, fárasztóan nehéz munka ez. A vékony telefondrót valóság is, szimbólum is: egy elszakadottat újra összeköt a társadalommal, néha magával az élettel; kapcsolatot teremt olyanokkal, akik már-már légüres térben érzik magukat.
A magányban fuldoklók kétségbeesett, néha megválaszolhatatlan kérdéseket tesznek fel, és az „inspekciósok”, az önkéntes „emberségadók”, akik nemegyszer maguk is megoldhatatlannak látszó problémákkal küzdenek, sokszor tehetetlenül vergődnek a vonal másik végén. De ezzel csak nő a morális rangja ennek a csodálatos intézménynek!… Az orvosnő, aki ennek a hangjátéknak a soron következő inspekciósa, fülünk hallatára egy éjszakát tölt a készülék mellett, s ez az éjszaka igazán kimerítő: a legszebb-emberi érzéssel tölti fel a fáradtságtól már-már összecsukló asszonyt.
Az az érzésünk, hogy efféle művekre különösen nagy szükség van napjainkban. Az ilyen alkotás arra figyelmeztet, hogy az emberi energia nemcsak félelmetes rombolásokra képes. A bizalom vonala az emberbe vetett hit létesítménye, és ez a hangjáték magas művészi fokon állít emléket az emberiség „önzetlenjeinek”. És — úgy érezzük — ehhez méltó színvonalú a magyar bemutató is. (Kopányi György)

Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték, Fordítás
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió/MTVA/Radio Budapest
Bemutató dátuma 1968. május 06. :
Játékidő 66 perc
Nyomtatott megjelenés Gábor Viktor (szerk.): A sötét torony. 25 hangjáték. Európa, Budapest, 1969
Kapcsolódó rádiójátékok
Filter by
radioplay Post Page
Sort by

Böjte Csaba füveskönyve

Boldogsághoz segítő gondolatok Írta Böjte Csaba és Csender Levente Km. Jámbor Nándor, Z

1

Aluljárók. Sors-játék

Írta Békés Pál. Közreműködött: Galkó Balázs, Kerekes Viktória, Vasvári Emese valamint szintetizátoron: Psota P

1

Egy „finom” kalandor történetei

Edgar Wallace Az abszolút bizalom című novelláját – Szászy Istvánné fordításában – rádióra alkalmazta: Turián György

1

Nyugat-keleti díwán (sorozat)

A diván perzsa szó, és versgyűjteményt jelent; ezt a címet adta az idős Goethe legjelentősebb versciklusának, am

0

Vélemény, hozzászólás?

hu_HUHUN