A csehek Magyarországon (1938)

“Mátyás királlyá választása Budán. Wratizlawot, a cseh rablólovagot, aki a királyt gyalázta, ZokoliMihály menti meg a katonák haragjától. Wratizlav, aki másnéven, mint Komoróczy dúlja a Felvidéket, régen gyűlöli Zokolités bosszút forral ellene. Levelet hamisíttat Zokolikézírásával, amely szerint a nemes és igaz lovag Giskrával, a haza legnagyobb ellenségével cimborái. Mátyás király hisz ugyan Zokoliártatlanságában, de beleegyezik abba, hogy amíg Zokolinevét tisztára nem mosta, addig tűnjék el seregéből. A király hada egy név dicsőítésétől hangos, Giskra hadai egy névtől rettegnek : Elemér, a sas nevétől. Elemér felkeresi Giskrát és rábeszéli, nyújtson a királynak békejobbot. Wratizlaw – Komoróczy várát elfoglalta a király serege, élén Elemérrel. Wratizlaw azonban megszökött. Káldornál, a jövendőmondó zugligeti remeténél talál rá Mátyás. A rabló szándéka, hogy a királyt megölje, meghiúsul. Mátyás felfedi Wratizlaw előtt, hogy Káldor elrablott gyermekével azonos. Káldor megtagadja a galád rablólovagot, de mikor Mátyás Visegrádra kísérteti, felébred benne az apai érzés és ő is követi. Giskra leányával, Serenával Mátyás udvarában él. Serena és Elemér szeretik egymást, de míg Elemér sisakrostélyát fel nem emelheti, nem is gondolhatnak érzésükre. Angyal diák beismeri a király előtt, hogy a levelet ő hamisította Wratizlawval. Elemér azonban addig nem nyeri vissza teljes becsületét, amíg meg nem viv gyalázóival. Egy ember jelentkezik csak a kihívásra, akit le is győz. Wratizlawot ismerik fel az ellenfélben, aki végre bevallja alávaló tettét, Zokolit, kinek neve Isten és király előtt ragyog már, a király maga vezeti Sernához.” (Kis Ujság)

Hangjáték három részben.
Jósika Miklós báró regényéből
Átdolgozta Szilágyi Ödön
Rendező Barsi Ödön
Személyek: Mátyás – Uray Tivadar; Zokoli – Jávor Pál; Giskra – vitéz Garamszeghy Sándor; Giskra Szeréna – Horváth Magda; Wratizlaw – Vértes Lajos; Angya diák – Major Tamás; Káldor – Ónody Ákos; Péter, a szolgája – Kovács Imre; Boleszláv – Ditrói Mór; Hírnök – Nyerges Ferenc; Egy hang – Ragály Elemér
“Mátyás királlyá választása Budán. Wratizlawot, a cseh rablólovagot, aki a királyt gyalázta, ZokoliMihály menti meg a katonák haragjától. Wratizlav, aki másnéven, mint Komoróczy dúlja a Felvidéket, régen gyűlöli Zokolités bosszút forral ellene. Levelet hamisíttat Zokolikézírásával, amely szerint a nemes és igaz lovag Giskrával, a haza legnagyobb ellenségével cimborái. Mátyás király hisz ugyan Zokoliártatlanságában, de beleegyezik abba, hogy amíg Zokolinevét tisztára nem mosta, addig tűnjék el seregéből. A király hada egy név dicsőítésétől hangos, Giskra hadai egy névtől rettegnek : Elemér, a sas nevétől. Elemér felkeresi Giskrát és rábeszéli, nyújtson a királynak békejobbot. Wratizlaw – Komoróczy várát elfoglalta a király serege, élén Elemérrel. Wratizlaw azonban megszökött. Káldornál, a jövendőmondó zugligeti remeténél talál rá Mátyás. A rabló szándéka, hogy a királyt megölje, meghiúsul. Mátyás felfedi Wratizlaw előtt, hogy Káldor elrablott gyermekével azonos. Káldor megtagadja a galád rablólovagot, de mikor Mátyás Visegrádra kísérteti, felébred benne az apai érzés és ő is követi. Giskra leányával, Serenával Mátyás udvarában él. Serena és Elemér szeretik egymást, de míg Elemér sisakrostélyát fel nem emelheti, nem is gondolhatnak érzésükre. Angyal diák beismeri a király előtt, hogy a levelet ő hamisította Wratizlawval. Elemér azonban addig nem nyeri vissza teljes becsületét, amíg meg nem viv gyalázóival. Egy ember jelentkezik csak a kihívásra, akit le is győz. Wratizlawot ismerik fel az ellenfélben, aki végre bevallja alávaló tettét, Zokolit, kinek neve Isten és király előtt ragyog már, a király maga vezeti Sernához.” (Kis Ujság)

1938. november 19. Rádió Budapest I. 20:10-20:40