Kőorgonák
Győrffy László regényének rádióváltozata
Dávid (kamasz) — Kulka János, A gyermek Dávid — Ternyák Zoltán, Renate — Balogh Erika, Hanga — Menszátor Magdolna, Anya — Szekeres Ilona, Öregasszony — Sütő Irén, Apa — Vallai Péter, Nagynéni — Temessy Hédi, Bőrkabátos — Gesztesi Károly, Százados — Sztarenki Pál, Nyomozó — Győrffy László, Baba — Ruttkai Veronika, Robi — Láng Balázs, Hang — Lípics Zsolt
Zenei munkatárs: Hegedűs Emmi
Szerkesztő: Sumonyi Papp Zoltán
Rendező: Kőváry Katalin
1987. december 8. K 19.15-20.12
Korabeli ajánlószöveg
Kisignácz Ferenc
Regényből hangjáték
Színész és író. Vajon lehetséges-e két teljes embert kívánó művészi feladatot együtt és színvonalon végezni? Persze, van példa erre: gondoljunk mondjuk Suksinra!
De halljuk a választ Győrffy Lászlótól:
– Én úgy gondolom, hogy a test az anyaméhben együtt fejlődik egy lélekkel is. (…) De most is rádiózom, legutóbb Barátaim a költők címmel vrsműsor-sorozatom hangzott el, rendszeresen szinkronizálok, korábban filmeztem is, de néhány éve egyetlen filmrendezőnek se jutottam eszébe. Ugyanez vonatkozik a vidéki színházakra is. (…)
Kőorgonák című kisregényem két éve jelent meg a Rakéta Regénytárban. Most hangjátékot írt belőle, s tudom, a Tv forgatókönyvet rendelt öntől a regény nyomán. Egy csikóról több bőrt akar lehúzni, vagy másról van szó?
– Azt hiszem, nem kell védekeznem, hogy egy régebben írott könyvből rádiójátékot (esetleg tévéfilmet is, mert a téma ma is aktuális, sőt felerősödött. Arról van szó, hogy nagyon sok fiatal lány megy küföldi állampolgárhoz feleségül, abban reménykedve, hogy így megoldhatja emberi és magyar hétköznapi problémáit. Ez „divat” volt egy évtizeddel ezelőtt (akkor „digózásnak” nevezték, mert főként olasz férfiakkal mentek a lányok), s ma is sokan ezt választják, megfutamodva a hazai vaóságtól. Az én hangjátékom a nyolcvanas évek elején játszódik; egy huszonéves magyar lány középkorú magyar férfival találkozik, aki már fizikailag és szellemileg is megismerte a „nyugatot”. Ennek a két embernek a szeretet-szerelmi vergődése talán egy kicsit tükrözi azt a társadalmi skizofréniát, amibe néha belekényszerülnek azok, akik szabadon akarnak választani elképzelt jó és rossz között. Mindennapi igazságtalanságainkat csak az emlékezet mérlegelheti, de véglegesen és visszavonhatatlanul tehetetlenek vagyunk a tényekkel szemben. Erről is szól a hangjáték. Egyébként ez a véleményem, hogy a butaság, rosszindulat, hazugság, egymás iránti érzéketlenség nem országhatárokhoz kötött, bár az adott társadalmi környezet sajátosságai meghatározzák és kikényszerítik az emberből gyarló tulajdonságait. Ezeket megérteni, ezeken felülemelkedni szövegírói feladat, úgyszólván, életművészi jellegű alkotómunka. Kiváltképpen, ha valaki nem krimit, kémhistóriát ír, hanem olyan történeteket, amelyek valóban a saját életét, tapasztalatait próbálja megosztani a közönséggel.
KEDD, KOSSUTH 19.15
Köves József
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Szerkesztők | |
| Zenei szerkesztők |
Győrffy László| Játékidő | 57 perc |
|---|---|
| Bemutató dátuma | 1987. december 08. |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
| Bemutató médium | Kossuth |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Nyomtatott megjelenés | Zavaróállomás, Magyar Rádió, MSZSZ Írók Alapítványa Széphalom Könyvműhely, 1992; Rakéta regényújság 1985 |
| Forrásmű szerzője azonos? | Újrafelhasznált mű |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1985 |
| Forrásmű típusa | Novella, elbeszélés |
| Időszinkronitás | Szinkron |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Udvarló/szerető |