A vak szerencse

La Déesse aveugle
Rádióbohózat három felvonásban, egy előjátékkal. Aristophanes egy töredéke után írta: George Delamare.
Fordította: Patkós György. Rendező: Németh Antal dr.

Az előjáték szereplői:
Aristophanes – Baló Elemér
Xantos – Gózon Gyula
Bacos – Sugár Károly
Broteles – Stella Gedeon
Kinesias – Kővári Gyula
Gnotis – Gonda József
Kephalos – Kallós Emil
Garimedes – Albán Anna

A darab szereplői:
Zeus – Csordos Gyula
Apolló – Pethes Sándor
Hebe – Albán Anna
Hermes – Peti Sándor
Xiphodoros, a szónok – Sugár Károly
Cremylos – Makláry Zoltán
Biesphidemos – Tapolczay Gyula
Carion, jámbor koldus – Stella Gedeon
Merkur – Gonda József
Agathias – Tapolczay Gyula
Clymenes – Gózon Gyula
Ippos – Kertész Lajos

1935. augusztus 24. (7:50–9:45), Rádió Budapest
(A Vak szerencse előadása a Stúdióban.) Érdekes előadást hallottunk ma a Rádióstúdióból. Németh Antal dr. kiváló rendezésében került bemutatásra George Delamare francia író Vak szerencsecímű rádiójátéka, amely szatirikus játék Aristophianesről.A rendkívül szellemes és finom játék, amelyet Patkós Gyögyfordított igen ügyesen magyarra, valóságos típusa a szatírának. Aristophanes, a nagy vígjátékíró, le akar mondani az írásról, mert a tömegnek csak a vaskos tréfák tetszenek. Színésztársulata kéri őt, hogy e szándékától térjen el, mire Aristophanes elmondja nekik legújabb darabjának, A vak szerencsecímű vígjátéknak atartalmát, nem úgy, ahogy meg fogja írni, hanem úgy, ahogy elképzelte.Az Olympos és a régi Athén elevenedik meg a szatirikus jelenetek során és a párbeszédeken keresztül szinte ad oculos demonstrálja, hogy az emberek soha sincsenek megelégedve a szerencsével. Aristophanes szerepét Baló Elemér, Xanthos szerepét Gózon Gyula, Zeusz Csortos Gyula, Apollót Pethes Sándor tomácsolta, a többi szereplők közül pedig Kőváry Gyula, Gonda József, Peti Sándor, Sugár Károly és Makláry Zoltán érdemük meg tiszta, stílusos, világos és jellemmeghatározó beszédükkel az elismerést. Németh Antal dr. rendezése kifogástalan volt.