Kék és piros
Herczeg Ferenc novellájából irta Zágon István.
Rendezi Hegedűs Tibor.
A dalokat Kurina Simi és cigányzenekara kiséri.
Ismeretes, hogy a Rádió vezetősége annakidején elhatározta, hogy Szilveszter estén olyan műsorszámokkal kedveskedik a rádióhallgatóságnak, amelyeket maga a közönség választ ki, kedvelt műsorszámai közül. A rádió szilveszteri műsorában azonban hogy mentül több kívánságot teljesíthessen, csak rövid számokat iktathatott be és nem volt módjában akkor annak a nagyszámú kérésnek eleget tenni, melyben a hallgatóság Herczeg Ferenc „Kék és piros“ c. bájos elbeszéléséből készült vígjátékot kérte műsorra tűzni. A sok kívánságnak most tesz eleget a rádiótársaság, amennyiben a Zágon István által dramatizált kis remekművet szerdán, január 29-én, immár hatodszor közvetíti, abban a szereposztásban, ami a rádióban a darabot olyan népszerűvé tette. Berky Lili, Gózon Gyula, Hegedűs Tibor, Harsányi Rezső és Sugár Lajos játsszák a darab szerepeit, amit bizonyára most is nagy élvezettel fog hallgatni a rádióközönség. Az előadást Hegedűs Tibor rendezi, a darabban előforduló dalokat Kurina Simi és cigányzenekara kíséri. (jan. 29, Budapesti Hirlap)
A Herczeg Ferenc „Kék és piros“ című novellájából Zágon István által dramatizált kis darabot ezúttal hatodszor közvetítette a rádió, mert annak előadását több mint 700 levél kérte. A kitűnő rádiódarab sikere a dialógusok elevenségében, a szöveg szellemességében és az ügyesen közbeszőtt nótázásban rejlik. A sikerhez azonban nagyban hozzájárultak aszereplők is Berky Lili, Gózon Gyula, Hegedűs Tibor és Harsányi Rezső személyében, akik lelkes játékukkal, kitűnő szövegmondásukkal és szép énekükkel ezúttal is bebizonyították, hogy a darab méltán a legnagyobb eddigi sikere a rádiónak. Feltűnő jelenség az, hogy ugyanez az eset áll fent Herczeg Ferenc minden rádióban előadott darabjával kapcsolatban. Egyformán nagy sikere van mindegyiknek és egyformán alkalmas mindegyik a mikrofon előtti előadásra. Ezt a különös és egyedülálló jelenséget annak tulajdoníthatjuk, hogy Herczeg Ferenc nem csupán a színpadnak, a díszleteknek és a nézőtérnek dolgozik, hanem elsősorban az emberi léleknek, illetve a nagy író titkos és egyetlen színpadja nem a kifestett, felcicomázott színházi színpad, hanem az emberi lélek s ez az egyetlen színpad, ami a rádióban létjogosultsággal bír. (január 30., Budapesti Hirlap)
1930. január 29, Rádió Budapest, 630: Szinműelőadás a Stúdióban
