Hangjáték- & hangművészeti hírek

Hangjáték- & hangművészeti hírekA Rádiójáték-kereső hírszolgálata

Hangjáték · 2026-08-07

Új törvény? Állami rádiójáték népszerűsíti Kínában

Kínában az állam rádiójátékokkal népszerűsíti törvényeit. Egy környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó bíró életén keresztül szemléltetik az új környezetvédelmi törvény jelentőségét. A darab jól mutatja, hogyan kapcsolódik össze a hangjáték és az állami kampány a kínai médiarendszerben.

A „Őrködni a zöld fölött” (守望青绿) című, háromrészes rádiódrámát augusztus 7-én mutatták be a délnyugat-kínai Chongqingban — jelképes helyszínen: a wanzhoui kerületi bíróság Dazhou községi tanácstermében. A People's Daily online kiadásának beszámolója szerint a bemutatón elhangzott a főcímdal, jeleneteket adtak elő élőben, és megszólalt az a bíró is, akiről a darab szól.

A főhős ma is hivatalában dolgozó valós személy: Wang Xiang, a wanzhoui kerületi népbíróság környezeti és természeti erőforrás ügyekkel foglalkozó kollégiumának helyettes vezetője. Elnyerte a „Chongqing tíz megindító embere” elismerést — ez a város 2005 óta odaítélt példakép-díja, amelynek eldöntésében a közönségszavazás hetven százalékot nyom a latban. Huszonnyolc éve alapszintű bíró, a város első környezetvédelmi bíráinak egyike, és 2014-ben ő adta ki Chongqing első környezetvédelmi tiltó végzését; egy róla készült kínai portré szerint több mint ezerhétszáz környezeti ügyet vitt.

Kínában az ilyen ügyeknek külön bírói ágazata van. Az első „ökológiai” bírói tanács 2007-ben alakult a guizhoui Qingzhenben, 2014-ben pedig a Legfelsőbb Népi Bíróság is létrehozta saját környezeti és erőforrás-ügyi kollégiumát; ma nagyjából kétezer-ötszáz szakosított szerv működik, jellemzően úgy, hogy ugyanaz a tanács tárgyalja az ügy büntető-, polgári és közigazgatási vetületét. A bíróság saját összesítése szerint 2025-ben 229 ezer elsőfokú környezeti ügy zárult le. Sajátossága a „helyreállító” ítélet: a károkozó nem csak pénzbüntetést kap, hanem fásítással, halivadék-telepítéssel vagy munkával váltja meg a kárt.

Innen érthető a darab hátterét adó „vízi erdő” is. A Három-szurdok-gát tározóját nyárra, az árvízi időszakra 145 méterre ürítik, télre 175 méterre töltik, így a köztes harmincméteres parti sáv évente durván fél évig víz alatt áll — ott nem marad meg a szokásos növényzet. Wanzhou ennek a zónának a legkiterjedtebb szakasza, mintegy 350 kilométernyi parttal. A megoldás egy Kínában nemesített mocsárciprus-hibrid, amely hónapokig elviseli a teljes elmerülést: 2009-ben kétszáznyolc csemetével kezdték, a következő évi feltöltéskor három hónapig víz alatt álltak, mégis mindössze négy pusztult el. Ma nagyjából kétszáztizenhárom hektárnyi ültetvény véd hetven kilométernyi partszakaszt; télen a vörösre váltó lombkorona miatt hívják vízi erdőnek. A bírósági szál itt zárul össze: a fákat a környezeti jogsértőktől beszedett ökológiai helyreállítási díjból ültetik — egy 2022-es összesítés szerint több mint ötszáz elítélt fizetett be 3,6 millió jüant, amiből harmincezernél több fa került a földbe; egy 2024 őszi portré már ötvenezernél is több elültetett fáról ír.

A produkció megrendelője a Kínai Kommunista Párt chongqingi bizottságának propagandaosztálya; társkészítői a városi ökológiai-környezeti oktatási központ, maga a bíróság és a Három-szurdok konvergens médiaközpont. A gyártást közbeszerzésen egy pekingi stúdió, a Beijing Yinshi Hongda nyerte el.

A művet augusztus 15-én adják egyszerre a Kína Hangja országos csatornán, a párt tanulóalkalmazásában, valamint a Ximalaya és a Yunting audioplatformon — a China News Service szerint kétszáznál több médiumon és online felületen. Ugyanezen a napon lép hatályba Kína új Ökológiai-Környezeti Kódexe, amelyet az Országos Népi Gyűlés márciusban fogadott el, és ugyanez a nap az Országos Ökológiai Nap is. A People's Daily beszámolója ki is mondja: a bemutató a kódex „elmélyült tanulmányozásának és népszerűsítésének fontos eszköze”.

Maga a kódex öt könyvből és 1242 szakaszból áll, és tíz korábbi önálló törvényt olvaszt egybe — köztük a környezetvédelmi alaptörvényt, valamint a levegő-, víz- és talajszennyezési törvényeket. A Polgári Törvénykönyv után ez Kína második olyan törvénye, amelyet „kódexnek” neveznek. Újdonsága egy önálló klímafejezet és a karbonpiac törvényi alapja, valamint a napelem-, akkumulátor- és szélturbina-hulladék szabályozása.

A rendszerről ugyanakkor komoly szakmai bírálatok is olvashatók. Rachel E. Stern, a Berkeley jogi karának kutatója szerint a környezeti bíróságok részben arra szolgálnak, hogy a helyi vezetés jelezze elkötelezettségét, és rugalmasan kezelje az ügyeket: a bíróság befogadhat pert, ha nő a nyomás, és elutasíthatja, ha helyi hatalmasok érintettek. Wang Yueduan és Xia Ying, a Pekingi, illetve a Hongkongi Egyetem kutatói ügyészekkel készült interjúk alapján „állam által kontrollált jogiasításról” írnak: a hatóságok elleni közérdekű vizsgálatoknak kevesebb mint egy százaléka jut el bíróságig. A londoni LSE Grantham Intézetének elemzése szerint pedig az új kódexből hiányoznak a határidős klímacélok, és nincsenek benne rendelkezések független szakértői felügyeletről. A Dialogue Earth összesítése szerint 2023-ban a környezeti közérdekű perek 92 százalékát ügyészek indították, mindössze 4,8 százalékát civil szervezetek.

A darab alkotóit — a forgatókönyvírót, a rendezőt, a hangszínészeket — egyik elérhető forrás sem nevezi meg.

Szereplők, alkotók

  • A főhős mintája Wang Xiang (bíró, wanzhoui kerületi népbíróság)

Források: China News Service (中国新闻网) — He Ying (2026-08-07) · 百度百科 — 守望青绿 szócikk (2026-08-07) · Kínai kormányzati közlöny — az Országos Ökológiai Nap létrehozása (2023-06-28) · China News Service — „A Jangce tíz éve” rovat (2026) · Legfelsőbb Népi Bíróság — a wanzhoui „vízi erdő” programról (2020-11-30) · Chongqing önkormányzata — a parti sáv (消落带) és az ültetvény adatai (2022-05-09) · Legfelsőbb Népi Bíróság (angol) — tíz év környezeti ítélkezés (2025-06-12) · NPC Observer (Changhao Wei) — az Ökológiai-Környezeti Kódex szerkezete (2026-03) · Rachel E. Stern (UC Berkeley) — The Political Logic of China’s New Environmental Courts (2014) · Wang Yueduan – Xia Ying, The China Quarterly — „állam által kontrollált jogiasítás” (2023) · LSE Grantham Institute — kritikai elemzés a Kódexről (2026-05-27) · Dialogue Earth (Lin Zi) — kínai szakértői vélemények a Kódexről (2026-04-22)

AI-közreműködés — Kutatás: részben · Fogalmazás: részben · Ellenőrzés: részben. A cikk kínai nyelvű eredeti szövegek gépi fordítása alapján készült.

← Vissza a hírfolyamhoz