Hangművészet · 2026-06-29
Rádiószínház és társadalmi emlékezet: a hangos fikció mint a nők hangja
Egy független spanyol lap, az El Salto esszét közölt arról, hogyan ad a rádiószínház saját hangot a nőknek és a peremre szorított közösségeknek — konkrét spanyol és latin-amerikai projekteken keresztül.
Az El Salto 2017-ben alapított, szövetkezeti tulajdonú, közösségi (mikromecenatúrás) finanszírozású spanyol független lap. A mostani esszéje az 1938-as Orson Welles-féle „Világok harca" adástól és a klasszikus tragédiák rádiós feldolgozásától (1949, Euripidész „A trójai nők", Radio Madrid) ível a mai közösségi rádiózásig.
Konkrét példák: a madridi Territorio Doméstico „Querían brazos y llegamos personas" (2020) című darabjában hondurasi és ecuadori migráns háztartási dolgozók mesélik el a munkahelyi visszaélésekről és a kivándorlásról szóló tapasztalataikat. A malagai közösségi rádió, a Color Comunitaria (korábban Onda Color) „La revuelta de las faeneras" című, három részes hangdrámája az 1918-as málagai kenyérlázadás munkásnőiről szól (tíz fő hangszereplővel — öt férfival és öt nővel —, a mellékszerepekben pedig önkéntes, részben amatőr előadókkal a Palma-Palmilla negyedből); a rádió korábbi darabja, a „La desbandá" 2022-ben az Ondas-díj különdíját kapta.
A rádiószínház így nem csupán szórakoztat: identitást és kollektív emlékezetet épít. (Források: El Salto; Color Comunitaria / Onda Color)
Források: El Salto · Onda Color / Color Comunitaria
A hír gépi fogalmazású, emberi felügyelet mellett.