Gyárfás Miklós

A világ legkisebb szerelme

Gyárfás Miklós rádió-karikatúrája

Összefoglalás

Hősünk egy hétköznap reggel zsugorodni kezd. Szerető felesége először rémülten konstatálja 185 centis férje 160 centissé töpörödését, sürgően a témában jártas orvosprofesszorhoz küldi. Ám amikor hitvese az egyre eszeveszettebb méretcsökkenés következtében eléri a centiméteres magasságot, ismét beleszeret, fülébe ültetve gügyög hozzá, így jutnak el egy itáliai kegyhelyre, hátha a csodatévő víz visszahozza a férfit normálméretű embertársai világába. ami annál is sürgősebb lenne, mivel előléptetés, fontos banki kinevezés vár rá. A csoda azonban várat magára, és az is kiderül az egyre apróbb hitves bűnbánó vallomásából, hogy a titokzatos zsugorodás akár összefügghet a férfi félrelépésével, amikor mintegy véletlenül – maga sem tudja hogy – feleségét annak legjobb barátnőjével csalta meg. A barátnő – úgyis, mint szenvedélyes vetélytárs – meg is jelenik hamarosan, ekkor azonban a férfi már csak nagyítóval látható…

*

A fantasztikus történet nem megfejtés nélküli abszurd, de nem is egyszerű parabola, aminek egyféle, nyilvánvaló olvasata van. A férfi megalázó zsugorodása – és ezzel párhuzamosan az egyre hatalmasabb nő egyre nagyvonalúbb, megbocsátóbb, de egyben egyre inkább a nemi kapcsolat lényegétől egyre távolabb kerülő „szerelme” – értelmezhető a férfi-nő viszony társadalmi-történelmi változásaira szánt bizarr költői reflexiónak, de egyszerű bűntudat-szimbólumnak is, vagy egy kapcsolat kiüresedésének jelképes megjelenítéseként. Mindenképpen érdekes darab, jól megrendezve. A hangtorzításokkal való kreatív játék külön figyelmet érdemel.

Színlap

Gyárfás Miklós rádió-karikatúrája
Szereplők:
Az asszony – Váradi Hédi, A férj – Kállai
Ferenc, A professzor – Major Tamás, Az apáca – Mezei Mária, Az elnök – Balázs Samu, A barátnő – Kállai Ilona
Zenei szerkesztő: Troszt Margit
Dramaturg: Lóránd Lajos
Rendező: Marton Frigyes

1970. augusztus 17., Kossuth

1996. szept. 4.

2000. november 8., Petőfi

Prix Italia nevezés



A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Gyárfás Miklós rádió-karikatúrája
Szereplők: Az asszony – Váradi Hédi, A férj – Kállai Ferenc, A
professzor – Major Tamás, Az apáca – Mezey Mária, Az elnök – Balázs
Samu, A barátnő – Kállai Ilona
Zenei munkatárs: Troszt Margit
Dramaturg: Lóránd Lajos
Rendező: Marton Frigyes (1970)
(Felvétel: 1970.05.11., Ea.: 1970.08.17. ua.: 2003.07.28.)


Ismétlések dátumai: 1970-08-17|2015-12-06
NAVA ID-k: 2389672
Szerző
Rendező
Színészek
Díjak és jelölések
Kritikusok díja
Kritikusok díja 1970
Prix Italia
Prix Italia 1971
Dramaturgok
Szerkesztők
Troszt Margit
Zenei szerkesztők
Korhatár - Ifjúságvédelmi skálaSzülői felügyelettel
Korhatár rövid indoklása

A darab témája kiskorú számára is érthető, a cselekmény követhető, a felszínen egyenesen vicces, ugyanakkor a hős „zsugorodásának” metaforikus értelmezése meghaladhatja a gyerekhallgató képességeit, és szorongást kelthet, felnőtt magyarázata nélkül.

Kritika 1

Mit tesz egy jó cím! Az ember már úgy ül le a készülék elé, hogy no most valami szellemeset és csúfondárosat fogok hallani; most aztán jól fogok szórakozni. És a szerző — a hangjáték műfajának is jeles mestere — nem is hagy cserben. Egy szekérderékra való darabját, rádiójátékát s forgatókönyvét, humoros írását ismerjük (egy régebbi filmvígjátékát, Az elsietett szerelem címűt, holnap a tévé sugározza), a legtermékenyebb szerzők közé tartozik tehát — és mégis csökönyösen kitart egyetlen tárgy mellett Egy témájú író. Ez a téma — mint már a címek is jelzik — a szerelem. Vagyis, hogy nem pontosan az. A férfi-nő kapcsolat inkább, amely korántsem korlátozódik a kölcsönös eufória idilli állapotára. A mostani, az alcímben karikatúrának is jelzett hangjáték ugyancsak visszájáról mutatja be ezt a köteléket. Egy férj, akinek drámai vétsége az, hogy egyszer megcsalta feleségét, egyszerre észreveszi, hogy kisebbedni kezd. Először csak százhatvan centis lesz, majd törpe, azután arasznyi, bogár nagyságú, mikroszkopikus. Ezzel párhuzamosan férfiúi önérzete is zsugorodik, csökken, mígnem végül romokban hever. Ám meglepetésre kiderül, hogy alaptalanul. Felesége, aki korábban csak elviselte urát, annál jobban kezdi szeretni (sajnálni, istápolni, felkarolni) mennél picibb lesz. Végül — amikor már csak erős nagyítóval látható — még volt szeretőjével is hajlandó ölre menni érte. Groteszk? Mindenesetre jót mulatunk a szellemes szövegen (bár kétségtelen, hogy egy kissé túlbonyolított cselekménysor épül erre az egyetlen ötletre), de egyáltalán nem tartjuk képtelennek. Legalábbis a szerző filozófiai szemüvegén keresztül nézve nem. A kérdést ezerféleképpen variálva Gyárfás ugyanis mindig arról beszél, hogy a férfi-nő kötelékben, főként a házasságban az igazi úr, a kapcsolat fenntartója és irányítója — a nő. Egyértelmű matriarchátus, kedélyes, de határozott asszonyi zsarnokság uralkodik Gyárfás szatirikus világképében. És ehhez képest ez a most megismert játék sem képtelen, a szerző csupán az abszurdumig következetes önmagához. Így értelmezte a szöveget a rendező is, Marton Frigyes: nem abszurd drámának, de reális történetnek. Élvezte a lehetőséget, hogy a kisebbedő-zsugorodó ember különféle megjelenési formáit pusztán hangi eszközökkel könnyedén valószerűvé tudta tenni (a kiváló Kállai Ferenc is új oldaláról mutatkozott be cérnavékony egérhangjaival), de aggályosan került minden külsőleges humorforrást. Vagyis pontosan betartotta a játékszabályokat. Ettől a komolyan vett abszurditástól kezdett aztán a hallgató igazán jól szórakozni: no lám csak, mennyi alternatívája is van a szerelemnek!

Magyar Hírlap, 1970. augusztus (3.évfolyam 230. szám)

Kritika 2

Történet a férjről aki befőttes üvegben úszkál, és képtelen a szerelemre

Szórakoztató, meglepő, és néha egészen humoros. Ezekkel a tulajdonságokkal illetném Gyárfás Miklós: A világ legkisebb szerelme című hangjátékát. A műsor meghallgatása körülbelül 45 percet vesz igénybe, azonban hallgatás közben belefeledkezünk az időbe, és 20 percnél nem tűnik többnek. Számomra legalábbis. A történet maga egyből érdekesen kezdődik, és egy nem mindennapi szituációt mutat be. Ezt fokozza a hangjáték felénél bekövetkező magyarázat, amiből kiderül mi és hogyan történt. A hangjáték végén pedig ott a csattanó. Egy pár perc hallgatás után akarva-akaratlanul is Kafka: Az átváltozás című novellája jutott az eszembe.
Miről is szól valójában A világ legkisebb szerelme? Szerelem, házasság, hűtlenség, bűn, büntetés, ítélkezés… A csalfa férj megkapja méltó jutalmát. Vagy ez túlzás lenne? A tisztességes magasságú fiatalember félrelépése után rövid időn belül mikroszkopikus méretűre zsugorodik össze. Mindenesetre a hallgató nem érez különösebben sajnálatot iránta, inkább szánalmat.
Bennem vegyes érzelmek és gondolatok alakultak ki a végighallgatás után. Személy szerint a végén meglepődtem, nem ilyen befejezésre gyanakodtam, de nem szomorított el. Sőt… Egyértelműen egy rejtett tanulságot tartalmaz a műsor.
Voltak kétségeim a mű elején, nem gondoltam, hogy élvezni fogom ezt a hangjátékot. Illetve a szereplők egyes megszólalásai számomra néha túl drámaiak, túljátszottak voltak, azonban a végére rájöttem, hogy így volt az igazi a mű.
Magyarországon kívül több mint 30 rádió vette át Gyárfás Miklós rádiókomikumnak nevezett hangjátékát. És hát be kellett vallanom magamnak, hogy nem véletlenül volt a legnépszerűbb rádiós hangjátékok között külföldön is.

8/10 pont

Baka Adrienn

Státusz Önálló mű
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Hangjáték
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Bemutató dátuma 1970. augusztus 17. 19:35
Ismétlések adatai

1970-08-17|2015-12-06

Játékidő 48 perc
Eredeti korhatári besorolás Nincs
További szereplők

Az asszony – Váradi Hédi; A férj – Kállai Ferenc; A professzor – Major Tamás; Az apáca – Mezey Mária; Az elnök – Balázs Samu; A barátnő – Kállai Ilona.

Előforduló releváns játékterek Otthon, Kórház/szanatórium, Szakrális tér
Releváns földrajzi régió Város
Időszinkronitás Szinkron, Nem ismert
Megidézett kor (magyar) Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
Szemléletmód, alműfaj, tematika Moralizáló-filozófikus
Komikus
Abszurd
Szövegforma DIalógus
Történetszál Kapcsolattörténet
Narratíva/konfliktustípus Szenvedéstörténet, Átváltozás
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű
Történet időtartama Több hét
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Speciális effektek, Mikrofonplánok
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Nemek harca, Szerelmi/szexuális, Képességbeli
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Hivatalnok
Releváns státuszváltozás és életesemény Folyamatos (bármelyik), Fordulatszerű (bármelyik), Társadalmi lecsúszás, Lélektani összeroppanás, Erkölcsi lelepleződés (negatív)
Főszereplők releváns kora Középkorú
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Férfi-nő
Zenei jellemzők Átvezetőzene
Zenei tipológia Elektronikus, szintetizátor, elektroakusztikus
Bemutató médium Kossuth
Megidézett kor (nemzetközi) 20. század, 1980-1989 Nyolcvanas évek
Címkék

törpe, betegség, kegyhely, csoda, szerelem, hűtlenség, karrier, férfiasság, nőiesség

Társadalmi címkék

Nők helyzete,
Férfiak helyzete,
Feminizmus

Említések

Kensington

Vélemény, hozzászólás?