A sufni
Összefoglalás
Nyári szaki, megbecsült gyárimunkás, alig várja, hogy nyugdíjba mehessen, pedig maradhatna, és munkatársai sem igazán értik lelelkesedését. Neki azonban nagy tervei vannak: műhellyé alakítaná a villany nélküli, baromfiólnak használt sufnit, hogy kiteljesíthesse benne ezermester-szenvedélyét, ami már eddig is hajtotta, amikor szabadidejében ügyes kis játékszereket, látványos szerkezeteket épített, a maga gyönyörűségére, vagy – úgymond – jelképes, árért, megrendelésre. Ilyen „megrendelője” a festő Eszter, környékbeli úriasszony, családanya, aki úgymond, megérti őt, sajátos művészet-, munka, és világfelfogását, és aki iránt valószínűleg titkos plátói vonzalmat érez. Felesége már kevésbé érti őt, bár szereti, és csendben tűri hogy egyetlen extra bevételi forrásuk, a tyúktenyészet is elvesszen, merthogy helyében elkészül a csillogó sufni-műhely. Neki csak egy a fontos, gyakorlatiasabb, de az életben ugyancsak sikertelen fia és ábrándos férje között enyhüljön a feszültség. Azonban ez a kívánsága sem teljesül, ahogy a Nyári reményei sem teljesülnek: kudarc, megszégyenülés, keserű kiábrándulás vár rá…
*
A rádiójáték tartalmi mélységei, a színészi játék kiválósága annak ellenére figyelemreméltóvá teszi, hogy nincsenek benne rendezői, dramaturgiai érdekességek, figyelmet érdemlő kísérleti megoldások.
Színlap
Vészi Endre hangjátéka
Szereposztás:
Nyári ……………. Őze Lajos
Nyáriné ………….. Törôcsik Mari
Eszter …………… Béres Ilona
A többi szerepben: Csurka László, György László, Horváth Gyula, Jászai László, Sinkó László, Sörös Sándor, Suka Sándor, Szilágyi Tibor, Szilvássy Annamária, Zenthe Ferenc
A felvételt Kiss László és Borlai Kinga készítette
Zenei munkatárs: Török Etel
Dramaturg: Bárdos Pál
Rendező: Varga Géza (1982)
1982. szept. 27. (56 perc)
1982. okt. 9. Kossuth 10:05
1983. 02. 01. Petőfi 22:04
1984. szeptember 17., 19.15-20.11
1991. 05. 03 Kossuth 21.05
1992. máj. 3. Kossuth 21:05
Prix Italia nevezés
Szerző | |
---|---|
Rendező | |
Színészek | |
Díjak és jelölések |
Prix Italia Prix Italia 1983 |
Dramaturgok | |
Technikai munkatársak |
Kiss László |
Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Szülői felügyelettel |
Korhatár rövid indoklása |
A darab tartalmának, üzenetének lélektani komplexitása, sokértelműsége feltételezi a szülői/felnőtt magyarázatot, ellenkező esetben érzékeny kiskorú érzelmi fejlődését a hallottak megzavarhatják. |
Státusz | Önálló mű |
---|---|
Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték Hangjáték |
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
Bemutató dátuma | 1982. szeptember 27. |
Játékidő | 55 perc |
Előforduló releváns játékterek | Gyár/üzem, Otthon |
Releváns földrajzi régió | Vidék, Város |
Időszinkronitás | Szinkron |
Megidézett kor (magyar) | 1959-1989 Kádár-korszak |
Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Moralizáló-filozófikus |
Szövegforma | DIalógus |
Történetszál | Egyhősös történet |
Narratíva/konfliktustípus | Keresés |
Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű |
Történet időtartama | Több hét |
Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
Felvétel helye | Stúdió |
Effektek és technika | Mikrofonplánok |
Nyelvezet | Köznyelv, Emelkedett stílus |
Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Munkakapcsolat, Nemzedéki, Szolgálati-hierarchikus |
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Munkás, Háztartásbeli |
Releváns státuszváltozás és életesemény | Fordulatszerű (bármelyik), Lélektani összeroppanás, Bukás |
Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú, Idős |
Narrátor | Férfi narrátor, Női narrátor, Szereplő |
Narráció helye | Szakaszos, Rezonőr |
Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő |
Zenei jellemzők | Átvezetőzene |
Zenei tipológia | Egyéb szólóhangszer, Elektronikus, szintetizátor, elektroakusztikus, Montázs |
Megidézett kor (nemzetközi) | 1980-1989 Nyolcvanas évek |
Címkék |
Nyugdíj, ezermester, barkácsolás, veszekedés, baromfiudvar |
Társadalmi címkék |
Munkások helyzete, |
Bemutató médium | Kossuth |