** A zenélő doboz **
Összefoglalás
A hangjáték csodálatos erővel mutatja be, ahogy két, egymagában elveszett ember képes egymást erősítve igazi életre kelteni a másikat; amíg jog szerinti „méltó büntetését” elnyeri a „gonosz”, szétszakítva a kapcsolatot. A jó és rossz relativitásáról, a másik perspektívájának megértéséről vagy meg nem értéséről szól ez a japán daraboktól megszokott líraiságú rádiójáték.
Domján Edit 13 éves lányt játszik elbűvölő hangjával (később Alice szerepében lesz ismertebb), Pécsi Sándor pedig az ál- és a valódi nagybácsinak is a hangja.
A CSELEKMÉNY LEÍRÁSA
A lány egyedül van otthon, a fény mégsem ég, amikor beállít hozzá valaki. Azt állítja magáról, a rég látott nagybácsi, de azt sem tudja, hogy a lány vak. Elbeszélgetnek, és a betörőt elbővöli a vak, égett arcú lány belső világa. Amikor több hónap múlva az igazi nagybácsi megérkezik, a lány elbeszélése alapján gyanút fog, és amikor ismét megjelenik az idegen, kibiztosítja fegyverét és lelövi a betörőt, aki még át tudja adni a lánynak a neki hozott zenélő dobozt.
Színlap
Lírai rádiójáték.
Írta Nakamura Sinkicsi.
Fordította Pándy Lajos.
Rendező: Varga Géza.
Szereplők: Domján Edit és Pécsi Sándor.
1962. november 26. Hétfő: 20.25 – 21.05
„Nakamura Sinkicsi a Japán Rádió közkedvelt, jelentős háziszerzője. Drámaíró, aki a gyengéd lírai témákat kedveli. Az ilyen jellegű rádiójátékok a legkedveltebbek ma Japánban. Ez a lírai forma azonban mindig gazdag gondolatokat és az élet érdekesen sűrített pillanatait rejti magában, s ami ugyancsak nem mellékes: sokat bíz a színészre. A zenélő dobozt, mely egyik legjobb alkotása – cselekményének középpontjában egy vak kislány áll – a szovjet, francia, német, csehszlovák és lengyel bemutató után ismerheti meg most a magyar közönség.” (1962)
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Szülői felügyelettel |
| Korhatár rövid indoklása |
A végén a „jó tolvaj” meghal; ami a kisebbekre még erősebb hatással lehet, mint a nagyobbakra |
Varga Géza
Domján Edit
Pécsi Sándor| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
|---|---|
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1962. november 26. |
| Játékidő | 37 perc |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon |
| Releváns földrajzi régió | Vidék |
| Időszinkronitás | Örök jelen |
| Megidézett kor (magyar) | Nem értelmezhető vagy nem magyar téma |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Tragédia Dráma |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Hálózattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Küzdelem, Látogatás egy másik világban, Átváltozás |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű, Double plot, Sötét/vakok |
| Történet időtartama | Több hónap |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Álidentitás, Bűnügyi |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Eltartott gyerek, Bűnöző |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Erkölcsi felemelkedés (jellemfejlődés - pozitiv), Erkölcsi lelepleződés (pozitív), Erkölcsi lelepleződés (negatív), Halál |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú |
| Narrátor | Nincs |
| Narráció helye | Nincs narrátor |
| Párbeszédek jellege | Férfi-nő |
| Zenei jellemzők | Átvezetőzene, Nemzetiségi |
| Zenei tipológia | Egzotikus/nak tűnő hangszerek |
| Címkék |
Félreértés, tolvaj, vakság, álidentitás |
| Társadalmi címkék |
Magánéleti téma (nem társadalmi) |
| Kódolás kész? | Kész |