Ének a búzamezőkről (1947)
Rádiójáték három részben Móra Ferenc regényéből
Írta: Góth Sándor és Relle Pál
Szereposztás:
Mátyás gazda: Rózsahegyi Kálmán
Szüle: Iványi Irén
Etel: Lukács Margit
Ferenc: Görbe János
Spiridinov, orosz fogoly: Ladányi Ferenc
Piros, Ferenc felesége: Ilosvay Katalin
Meszi Gyurka: Koltai Gyula
Varga Ábris: Pataki József
Modol Boca: Jánosi Margit
Főtisztelendő: Zátony Kálmán
Szloszár: Tassy András
Keszeg Csór András: Kovrig Emil
Kocsmárosné: Völcsey Rózsi
Marika, Etel kislánya: Pápai Erzsi
Péterke, Ferenc kisfia: Sugár Tibor
Hossz: 80 perc
1947. június 29. Bp I. 18.40 Bemutató előadás a stúdióban
1947. szeptember 2. 20:30
Rövid tartalom: Az első világháború végén – egy szegedvidéki kis faluban él Mátyás gazda menyével, Etellel, akinek férje – Rókus együtt esett fogságba Ferenccel, egy falubeli menyecske, Piros urával. Piros most együtt él Spiridinovval, az orosz hadifogollyal s gyermekeit vár tóle. Amikor megtudja, hogy Ferenc hazaérkezik, javasasszonyhoz megy, s annak mesterkedéseibe belehal. Ferenc megérkezik s a sok szenvedésben megbékélt ember Spiridinovval együtt viszi ki a fejfát Piros frissen hántolt sírjára – Mátyás gazda addig ravaszkodík. amíg összeboronálja a két magánoson maradt fiatalt, Ferencet és Etelt. Életük boldogan folyna, ha Ferenc egy alkalommal el nem mesélné együttes szökésük történetét Rókussal. Etelt az elbeszélés annyira megrázza, hogy’ vallási rajongásba esik. Lelkén csak akkor kezd gyógyulni a fájdalom okozta seb, amikor megtudja Rókus halálának hiteles történetét. Ferenc lelke is megkönnyebbül, s Péter-Pál napja, a búzamezők áldása, az új kenyér, a jövendő élet hírnökeként boldogságot áraszt a meggyötört emberpárra.
Szerző | |
---|---|
Rendező | |
Színészek | |
Rádióra alkalmazók |
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
---|---|
Bemutató dátuma | 1947. június 29. |
Ismétlések adatai |
Az első világháború végén – egy szegedvidéki kis faluban él Mátyás gazda menyével, Etellel, akinek férje – Rókus együtt esett fogságba Ferenccel, egy falubeli menyecske, Piros urával. Piros most együtt él Spiridinovval, az orosz hadifogollyal s gyermekeit vár tóle. Amikor megtudja, hogy Ferenc hazaérkezik, javasasszonyhoz megy, s annak mesterkedéseibe belehal. Ferenc megérkezik s a sok szenvedésben megbékélt ember Spiridinovval együtt viszi ki a fejfát Piros frissen hántolt sírjára – Mátyás gazda addig ravaszkodík. amíg összeboronálja a két magánoson maradt fiatalt, Ferencet és Etelt. Életük boldogan folyna, ha Ferenc egy alkalommal el nem mesélné együttes szökésük történetét Rókussal. Etelt az elbeszélés annyira megrázza, hogy vallási rajongásba esik. Lelkén csak akkor kezd gyógyulni a fájdalom okozta seb, amikor megtudja Rókus halálának hiteles történetét. Ferenc lelke is megkönnyebbül, s Péter-Pál napja, a búzamezők áldása, az új kenyér, a jövendő élet hírnökeként boldogságot áraszt a meggyötört emberpárra. |
Játékidő | 80 perc |
Forrásmű típusa | Regény |