Csurka István

Élményközvetítés

59 perc

1974. február 07.

Intellektuális |

Eredeti hangjáték

Megközelítés:
Moralizáló-filozófikus |

Magyar Rádió

Összefoglalás

Egy disszidens pár és barátai összejönnek bulizni valahol Párizsban. Az otthonról hazatérő barát magnójával szórakoztatja a többieket. A hangfelvételeken ismert írókat és színészeket (kivétel nélkül férfiak) beszéltetett, a történet szerint épp most hozta a felvételeket. Az írók Krúdy-szerű stílusban beszélnek a jelen Budapestről, a „külföldre szakadt hazánkfiai” pedig kommentálják a hallottakat, azaz azt, hogy hogy néz ki, hogy él ma Budapest.  A furcsa darab mindenképp nosztalgiát kelt Budapest iránt, és közben igyekszik minél negatívabb képet kialakítani a párizsi magyarokról.

A darab érdekessége, hogy a „spontán beszédként” megszólaló írói interjúk sok javítással benne vannak a forgatókönyvben, azaz az írók hajlandóak lehettek úgy játszani saját magukat, hogy a szövegüket Csurka István írhatta.

Színlap

Csurka István rádióesszéje

Rendező: Varga Géza

Dramaturg: Major Anna

Szereplők:

Péter- Mécs Károly

Márta – Almási Éva

Juliska – Ronyecz Mária

András – Dégi István

Mme Perronneau  (telefon-hang) – Schubert Éva

Km. Abody Béla, Csák Gyzla, Bárdy György, Csurka István, Kálmán György, Koltai Róbert,. Sinkovits Imre, Zelk Zoltán:

Hangok magnóról a megszólalás sorrendjében

(a spontán beszédnek – interjúnak – tűnő részek is szerepelnek a forgatókönyvben, javításokkal).

Csurka István

Kálmán György

Női hang az Anna előtt

I. hang – Kautzky József

II. hang – György László

Öregember a Köztársaság-téren – Siménfalvy Sándor

Csák Gyula

Koltai Róbert

Bárdi György

Zelk Zoltán

Abody Béla

Latin-tanár – Tándor Lajos

Sinkovits Imre

A felvételt Hámor János és Varga Károly készítette.

A rendező mtsa Orbán Jenő volt.

59 perc

1974. február 7. 20:25, Petőfi

Kihúzott rész:

Azt felejtettem el, amit saját szememmel láttam, tudatom azt vetette ki magából, amiért mintegy (kézzel: személyesen) megküzdöttem és megharcoltam. Óbuda, az Óbuda. Krudy Óbudája legyőzött. Ujabb kontrollkiszállásnak nem lett volna értelme. Nem is azért mentem ki mégis, hogy ismét leszámoljak vele, hanem mrt az újat akartam látni, az új házakat, a kisérleti lakótelepeket. Ezt persze nem lehetett megközelíteni anélkül, hogy az ember át ne láboljon a régin, a régi maradványain. A házacskák, ha lehet, még roskatabbakká lettek, még több vakolat hiányzott róluk, a pustulás, a süllyedés képe, ha lehet, még iszonytatóbbá vált. A nyomor is csak még nyilvánvalóbbá nőtt az égbeszökő, nyílt arcú házak tövében, kikerülhetetlen szembeállítésban. Csakhogy én már nemhittem a saját szememnek. Már Szinbád lépteivel jártam be a maradvány-utakat.

Szerző
Rendező
Színészek
Dramaturgok
Korhatár - Ifjúságvédelmi skálaSzülői felügyelettel
Korhatár rövid indoklása

Az emigráns-itthoni magyar szembenállást meg kell magyarázni.

Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Bemutató dátuma 1974. február 07.
Játékidő 59 perc
Előforduló releváns játékterek Otthon, Köztér
Releváns földrajzi régió Város
Időszinkronitás Szinkron
Megidézett kor (magyar) 1959-1989 Kádár-korszak
Szemléletmód, alműfaj, tematika Moralizáló-filozófikus
Szövegforma DIalógus, Többszereplős felolvasás
Történetszál Hálózattörténet, Párhuzamos történetek
Narratíva/konfliktustípus Látogatás egy másik világban
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű
Történet időtartama Egyidejű az előadással
Cselekmény kronológiája Kronologikus, Flashback
Felvétel helye Stúdió, Külső helyszin
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi)
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével), Író/újságíró
Főszereplők releváns kora Középkorú
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-nő, Férfi belső monológ
Zenei jellemzők Diegetikus élő
Zenei tipológia Folklór
Címkék

disszidens, magyar írók, színészek, Budapest, kávéház, magnó

Vélemény, hozzászólás?