Csurka István

Élményközvetítés

Magyar hangjáték

Szülői felügyelettel

59 perc

1973. december 26.

(Legalább 1 ismétlés. Műsoron tartva 1 éven át)

Intellektuális |

Eredeti hangjáték

Megközelítés:
Moralizáló-filozófikus |Szocialista |

Magyar Rádió

Összefoglalás

Egy disszidens pár és barátai összejönnek bulizni valahol Párizsban. Az otthonról hazatérő barát magnójával szórakoztatja a többieket. A hangfelvételeken ismert írókat és színészeket (kivétel nélkül férfiak) beszéltetett, a történet szerint épp most hozta a felvételeket. Az írók Krúdy-szerű stílusban beszélnek a jelen Budapestről, a „külföldre szakadt hazánkfiai” pedig kommentálják a hallottakat, azaz azt, hogy hogy néz ki, hogy él ma Budapest.  A furcsa darab mindenképp nosztalgiát kelt Budapest iránt, és közben igyekszik minél negatívabb képet kialakítani a párizsi magyarokról.

A darab érdekessége, hogy a „spontán beszédként” megszólaló írói interjúk sok javítással benne vannak a forgatókönyvben, azaz az írók hajlandóak lehettek úgy játszani saját magukat, hogy a szövegüket Csurka István írhatta.

Színlap

Csurka István rádióesszéje

Rendező: Varga Géza

Dramaturg: Major Anna

Szereplők:

Péter- Mécs Károly

Márta – Almási Éva

Juliska – Ronyecz Mária

András – Dégi István

Mme Perronneau  (telefon-hang) – Schubert Éva

Km. Abody Béla, Csák Gyzla, Bárdy György, Csurka István, Kálmán György, Koltai Róbert,. Sinkovits Imre, Zelk Zoltán:

Hangok magnóról a megszólalás sorrendjében

(a spontán beszédnek – interjúnak – tűnő részek is szerepelnek a forgatókönyvben, javításokkal).

Csurka István

Kálmán György

Női hang az Anna előtt

I. hang – Kautzky József

II. hang – György László

Öregember a Köztársaság-téren – Siménfalvy Sándor

Csák Gyula

Koltai Róbert

Bárdi György

Zelk Zoltán

Abody Béla

Latin-tanár – Tándor Lajos

Sinkovits Imre

A felvételt Hámor János és Varga Károly készítette.

A rendező mtsa Orbán Jenő volt.

59 perc

1973. december 26. L 17.05 Bemutató

1974. február 7. 20:25, Petőfi

1974. március 30.

Kihúzott rész:

Azt felejtettem el, amit saját szememmel láttam, tudatom azt vetette ki magából, amiért mintegy (kézzel: személyesen) megküzdöttem és megharcoltam. Óbuda, az Óbuda. Krudy Óbudája legyőzött. Ujabb kontrollkiszállásnak nem lett volna értelme. Nem is azért mentem ki mégis, hogy ismét leszámoljak vele, hanem mrt az újat akartam látni, az új házakat, a kisérleti lakótelepeket. Ezt persze nem lehetett megközelíteni anélkül, hogy az ember át ne láboljon a régin, a régi maradványain. A házacskák, ha lehet, még roskatabbakká lettek, még több vakolat hiányzott róluk, a pustulás, a süllyedés…

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Szerző:
Rendező:
Dramaturg:
Színészek: (13 fő, átl. 44 év)
Technikai munkatárs:
Korhatár (ifjúságvédelmi)Szülői felügyelettel
A korhatár indoklása

Az emigráns-itthoni magyar szembenállást meg kell magyarázni.
Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 59 perc
Bemutató dátuma 1973. december 26.
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Szemléletmód, alműfaj, tematika Moralizáló-filozófikus
Szocialista
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Kézirat vagy gépirat OSZK Színháztörténeti Tár MM 7756
Szövegforma DIalógus, Többszereplős felolvasás
Előforduló releváns játékterek Otthon, Köztér
  • Otthon
  • Szórakoztató/vendéglátó létesítmény
  • Kulturális objektum
  • Köztér
  • Telefon
Releváns földrajzi régió Város
  • Város
  • Külföld
Időszinkronitás Szinkron
  • Szinkron
Megidézett kor (magyar) 1959-1989 Kádár-korszak
  • 1956-1959 Forradalom, megtorlás
  • 1959-1989 Kádár-korszak
  • 1989 Rendszerváltás
  • 1959-1969 Korai Kádár-korszak
  • 1970-1979 Érett Kádár-korszak
  • 1980-1988 Késő Kádár-korszak
Történetszál Hálózattörténet, Párhuzamos történetek
  • Hálózattörténet
  • Párhuzamos történetek
Narratíva/konfliktustípus Látogatás egy másik világban
  • Nem-narratív
  • Keresés
  • Küzdelem
  • Élettörténet
Címkék

disszidens, magyar írók, színészek, Budapest, kávéház, magnó, emigráns
Történet időtartama Egyidejű az előadással
  • Több óra
Cselekmény kronológiája Kronologikus, Flashback
Felvétel helye Stúdió, Külső helyszin
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi)
  • Faji/nemzetiségi
  • Magánéleti (nem szerelmi)
  • Politikai
  • Képességbeli
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével), Író/újságíró
  • Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével)
  • Író/újságíró
  • Szolgáltatóipari alkalmazott
Főszereplők releváns kora Középkorú
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-nő, Férfi belső monológ
Zenei jellemzők Diegetikus élő
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű
Zenei tipológia Folklór

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2023. 09. 21.; 2024. 10. 10.; 2024. 10. 11.; 2025. 09. 01.; 2025. 09. 02.; 2025. 10. 21.

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Tömpe István (1962-1974);
  • Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1971-1979); Forrás
  • Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
  • Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Forrás
  • Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);
  • Szórakoztató Osztály: Bozó László (1971-1979); Forrás

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.