** Zaj **
Hangjáték három hangra
Összefoglalás
Ez egy nagyon egyedi darab: a zajról szól. Dokumentarista módszerekkel deríti föl a szerző, mi a zaj és milyen hatással van életünkre. Az eredeti riportokat a magyar változathoz részben színészekkel vették fel, részben viszont azonos itthoni környezetben rögzítették terepen. Ismeretterjesztő műsornak túl művészi-fikciós, fikciónak túl tudományos, riportműsornak túl hangjáték. Nagyon sok vágással és effekttel készített akusztikus műalkotás.
Színlap
Nale Valtiala hangjátéka (finnországi svéd)
Fordította: Heimlich István
Zenéjét és zajait összeállította Kelemen László
Rendező: Elisabeth Landefort, a Finn Rádió rendezője
Előadók: Ruttkai Éva, Básti Lajos és Horváth Tivadar
Riporter: Gácsi Sándor
Dramaturg: Mesterházi Márton
Hangmérnök: Gajdos Ferenc
Hangtechnikus: Oláh Gyöngyi
Bevezetőt mond Pekka Lounela, a Finn Rádió drámai osztályának vezetője.
„A 3-4. percnél kezdődő 1 perces csönd a hangjáték szerves része!”
Felvétel 1973. február 20-27.
1973. május 6. K 20.00-20.53 Finn Kulturális Napok 1973
1974. február 18, 20.50 P dokumentumjáték-szemle
1973. augusztus 3. (péntek) Kossuth, 20:00-20:53
1976. július 15., 3.m. 20.50
1979. augusztus 3., K 22.30 BÁSTI LAJOS RÁDIÓSZEREPEIBÓL
1983. május 15., 3.m. 21.58
1984. június 2. 3.m. 15.53 monó
1987. december 4, 21.05 P
„A dokumentarista elemekben bővelkedő hangjáték a zajjal, zajszennyezéssel, illetve zajtartalommal kapcsolatos modern kori problémákra igyekszik felhívni a figyelmet, az eredeti szöveget a magyar változat készítői önálló, a hazai „Körülményeket” bemutató riportokkal egészítették ki”. (elhangzik az elején konferálásban)
Pekka Luonela: Bevezető
A finn hangjáték a finn dráma és … szerves része. Önálló műfajként 45 éves múltra tekinthet vissza, de igazi művészi megformálásra csak a második világháború után nyert, vagyis mintegy két évtizede.
Nyilvánvaló, hogy a hangjáték a dráma egyik válfaja, tulajdonképpen rádiódráma, hiszem más, mint emberek, helyzetek és eseménysorok megformálása párbeszédek illetve hang segítségével. Úgy gondolom azonban, hogy a hangjáték sok esetben mégis közelebb áll a novellához, legjobb esetben pedig a vershez, mint a drámához. Lehet, hogy ez csak szubjektív érzés, de nagy általánosságban a hangjáték az irodalom és az előadóművészetek legtágasabb, legsokoldalúbb és leggazdagabb kategóriái közé tartozik.
A hangjáték alkotóinak – az írónak és a hangbeli megvalósítások munkálkodóknak egyaránt – rendelkezésére áll a beszéd, a hanghatások és a csend palettája? Miközben elmondják történetüket, függetlenek tértől és időtől. A fül csatornáin keresztül belophatják mondanivalójukat a hallgató fantáziájába, ahol az élni kezd, és fantasztikus gondolati méreteket ölt.
A ma és a jövő héten műsorra kerülő finn hangjátékok bemutatják, mit tartanak íróink fontosnak, elmondásra méltónak; másrészről megmutatják, hogyan oldják meg a „rádiónak írás” különböző problémái. Ezek a hangjátékok jól képviselik a mai finn hangjáték-irodalmat.
Nall Valtiala svéd nyelvű finn író ZAJ című műve az első bemutató. Lisbeth Landefort, a Finn Rádió munkatársa rendezte a Magyar Rádió meghívására.
Valtiala olyan íróként vált ismetté akit élénken foglalkoztatnak a természeti környezet pusztulásának, illetve a természet megvédésének problémái. A természet fogalmát tágan értelmezi, véleménye szerint a természet a környezet, amelyben élünk, de természet saját szellemi és fizikai jólétünk, egészségünk is.
A Finn öböl és a Duna egyaránt szennyvizek és ipari szennyeződések terhét kénytelen elviselni. A helsinki és a budapesti repülőtér közelében lakók egyaránt ki vannak téve egy másfajta „szennyeződésnek”, a zajártalomnak. És még jobban ki vannak téve ennek a gépműhelyek, a hajógyárak, az öntödések munkásai. A zaj még szabad időnkben is utolér, betolakszik közénk, most is eléri önöket, e pillanatban is, a rádió útján – remélem, hogy ezúttal mégsem zavarólag.
Valtiala hangjátéka nem történet, hanem voltaképpen esszé a zajról.
Aki meghallgatja, talán jobban megérti, milyen nagy érték a hallás, és milyen erőszakot képvisel a dobhártyánkat hasogató lárma, zaj.
NALLE VALTIALA
Helsinkiben születtet 1938. január 2-án. Hangjátékai: Zaj – Buller (1970), Levegő – Luft (1970); egy piros sportautó – En röd sportbul (1966),
Szerző | |
---|---|
Rendező | |
Színészek | |
Fordítók | |
Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Mindenkinek |
Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték Dokumentumműsor |
---|---|
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
Bemutató dátuma | 1973. május 06. |
Játékidő | 45 perc |
Előforduló releváns játékterek | Gyár/üzem, Köztér |
Releváns földrajzi régió | Város |
Időszinkronitás | Szinkron |
Szövegforma | Többszereplős felolvasás, Spontán beszéd |
Történetszál | Párhuzamos történetek |
Narratíva/konfliktustípus | Nem-narratív |
Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű |
Történet időtartama | Absztrakt idő |
Cselekmény kronológiája | Nem meghatározható |
Felvétel helye | Stúdió, Külső helyszin |
Nyelvezet | Köznyelv |
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Munkás |
Narrátor | Férfi narrátor |
Narráció helye | Szakaszos |
Párbeszédek jellege | Férfi monológ, Női monológ |
Zenei jellemzők | Átvezetőzene |
Zenei tipológia | Tánczene/popzene/esztrád/liftzene |
Szövegkönyv | zaj |
Forrásmű címe | Buller |
Forrásmű első megjelenésének éve | 1970 |
Forrásmű típusa | Rádiójáték |
Megidézett kor (nemzetközi) | 20. század, 1960-1969 Hatvanas évek |
Kódolás kész? | Kész |