Zaj

Nale Valtiala hangjátéka (finnországi svéd)
Fordította: Heimlich István
Zenéjét és zajait összeállította Kelemen László
Rendező: Elisabeth Landefort, a Finn Rádió rendezője
Előadók: Ruttkai Éva, Básti Lajos és Horváth Tivadar
Riporter: Gácsi Sándor
Dramaturg: Mesterházi Márton
Hangmérnök: Gajdos Ferenc
Hangtechnikus: Oláh Gyöngyi
Bevezetőt mond Pekka Lounela, a Finn Rádió drámai osztályának vezetője.

„A 3-4. percnél kezdődő 1 perces csönd a hangjáték szerves része!”

Felvétel 1973. február 20-27.

1973. május 6. K 20.00-20.53 Finn Kulturális Napok 1973

1974. február 18, 20.50 P dokumentumjáték-szemle

1973. augusztus 3. (péntek) Kossuth, 20:00-20:53

1976. július 15., 3.m. 20.50

1979. augusztus 3., K 22.30 BÁSTI LAJOS RÁDIÓSZEREPEIBÓL

1983. május 15., 3.m. 21.58

1984. június 2. 3.m. 15.53 monó

1987. december 4, 21.05 P

„A dokumentarista elemekben bővelkedő hangjáték a zajjal, zajszennyezéssel, illetve zajtartalommal kapcsolatos modern kori problémákra igyekszik felhívni a figyelmet, az eredeti szöveget a magyar változat készítői önálló, a hazai „Körülményeket” bemutató riportokkal egészítették ki”. (elhangzik az elején konferálásban)

Pekka Luonela: Bevezető

A finn hangjáték a finn dráma és … szerves része. Önálló műfajként 45 éves múltra tekinthet vissza, de igazi művészi megformálásra csak a második világháború után nyert, vagyis mintegy két évtizede.

Nyilvánvaló, hogy a hangjáték a dráma egyik válfaja, tulajdonképpen rádiódráma, hiszem más, mint emberek, helyzetek és eseménysorok megformálása párbeszédek illetve hang segítségével. Úgy gondolom azonban, hogy a hangjáték sok esetben mégis közelebb áll a novellához, legjobb esetben pedig a vershez, mint a drámához. Lehet, hogy ez csak szubjektív érzés, de nagy általánosságban a hangjáték az irodalom és az előadóművészetek legtágasabb, legsokoldalúbb és leggazdagabb kategóriái közé tartozik.

A hangjáték alkotóinak – az írónak és a hangbeli megvalósítások munkálkodóknak egyaránt – rendelkezésére áll a beszéd, a hanghatások és a csend palettája? Miközben elmondják történetüket, függetlenek tértől és időtől. A fül csatornáin keresztül belophatják mondanivalójukat a hallgató fantáziájába, ahol az élni kezd, és fantasztikus gondolati méreteket ölt.

A ma és a jövő héten műsorra kerülő finn hangjátékok bemutatják, mit tartanak íróink fontosnak, elmondásra méltónak; másrészről megmutatják, hogyan oldják meg a „rádiónak írás” különböző problémái. Ezek a hangjátékok jól képviselik a mai finn hangjáték-irodalmat.

Nall Valtiala svéd nyelvű finn író ZAJ című műve az első bemutató. Lisbeth Landefort, a Finn Rádió munkatársa rendezte a Magyar Rádió meghívására.

Valtiala olyan íróként vált ismetté akit élénken foglalkoztatnak a természeti környezet pusztulásának, illetve a természet megvédésének problémái. A természet fogalmát tágan értelmezi, véleménye szerint a természet a környezet, amelyben élünk, de természet saját szellemi és fizikai jólétünk, egészségünk is.

A Finn öböl és a Duna egyaránt szennyvizek és ipari szennyeződések terhét kénytelen elviselni. A helsinki és a budapesti repülőtér közelében lakók egyaránt ki vannak téve egy másfajta „szennyeződésnek”, a zajártalomnak. És még jobban ki vannak téve ennek a gépműhelyek, a hajógyárak, az öntödések munkásai. A zaj még szabad időnkben is utolér, betolakszik közénk, most is eléri önöket, e pillanatban is, a rádió útján – remélem, hogy ezúttal mégsem zavarólag.

Valtiala hangjátéka nem történet, hanem voltaképpen esszé a zajról.

Aki meghallgatja, talán jobban megérti, milyen nagy érték a hallás, és milyen erőszakot képvisel a dobhártyánkat hasogató lárma, zaj.

NALLE VALTIALA

Helsinkiben születtet 1938. január 2-án. Hangjátékai: Zaj – Buller (1970), Levegő – Luft (1970); egy piros sportautó – En röd sportbul (1966),