chevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upquotesearch
Örkény István

Tóték

Összefoglalás

1942, Tóték fia a fronton harcol. Egy nap  levelet kapnak fiuktól; egy őrnagy szabadsága ideje alatt náluk fog vendégeskedni. Az őrnagyot megviselte a háború, pihenni kíván egy csendes környezetben, Tóték pedig elhatározzák, hogy mindent megtesznek neki, hátha az őrnagy cserébe megkönnyíti a fiú sorsát.

Színlap

Örkény István komédiájának rádióváltozata

Örkény István színműve
Szereposztás:
Tót – Szabó Gyula, Mariska – Dajka Margit,
Ágika – Schütz Ila, Az őrnagy – Latinovits
Zoltán, Postás – Rajz János, Tomaji – Balázs
Samu, Lőrincz úr – Kozák László, Gizi Gézáné –
Ronyecz Mária, A lajt tulajdonosa – Kibédy
Ervin, Cipriáni – Körmendy János, Női hang –
Szécsi Vilma
Dramaturg: Bárdos Pál
Rendező: Szinetár Miklós (1974)
1974. november 9.
(54 + 54 perc)

A 20-ik század igen jelentős alkotója Örkény István, aki újszerű látásmódjával, új megoldásaival rendkívülit alkotott irodalmunkban. A Tóték című drámája kiemelkedő jelentőségű, több mint 50 éve, hogy sikert aratott a magyar közönség körében. A nagy sikerre való tekintettel 1974-ben Szinetár Miklós rendezésében rádiójáték készült a műből, melyet a Kossuth Rádió mutatott be. A hangjátékban olyan nevek játszanak, mint Szabó Gyula, Dajka Margit és Latinovits Zoltán.

A rádiójáték meghallgatásához kezdetben nehéz szívvel ültem le, hiszen az előadás két felvonásban, összesen majdnem két órában érhető el. Furcsán éreztem magam, nincs képernyő, amit bámulhatok, most hova is kéne néznem pontosan, mit csináljak majdnem két órán keresztül? Végül nehezen, de rávettem magam. Megérte. A hangjáték eseménydús, a színészek hangja tökéletesen illik az eljátszott szerepekhez. Különösen a postást játszó Rajz János hangja tetszett, de Szabó Gyula mély, búgó hangját is nagyon kellemes volt hallani. A falusi környezetben egyből otthon éreztem magam. Saját otthonom hangulata jutott eszembe, szinte úgy éreztem, hazaértem, pedig egy pesti bérház étkezőjében ültem. Kelemen László zenei összeállítása tetszett talán a legjobban. Az egy-egy jelenet közé beszúrt népies, magyar zene, a trombitaszó elérte a kívánt hatást. A hangok szempontjából viszont azt is meg kell említeni, hogy a rádiójáték egésze alatt halk zúgást hallottam, ami az élvezhetőségből ront.
A történet számos érdekes témával foglalkozik, mint például hogy miként képes egy ember teljesen elveszíteni a személyiségét, lélek nélküli géppé válni? Egyáltalán lehetséges ez? Mi zajlik le egy katona családjában a háború ideje alatt? Van menekvés vagy a tragikus vég elől nem menekül senki? Vajon utolérjük saját magunkat és ráeszmélünk a tettek súlyára? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszeget Örkény tragikomédiája, a Tóték, amit ’74 óta hangjáték formájában is élvezhetünk.
Nálam a Tóték elnyerte a kívánt hatást, bár elfogultságom Örkény szeretetén is alapszik.

8/10

Kun Viktória

Korabeli ajánlószöveg

Az eredeti játék tragikomédia. Mert az első rész végén a postás tudatja a nézőkkel, hogy Tót Gyula meghalt a fronton. Hiába tehát az erőfeszítés, véljük mi, ám a Tót család mit se tudva, heroikus kicsiséggel szolgálja az őrnagyot. Avval a bizalommal, hogy Gyula fiának helye, biztos menedéke lesz majd az irodán az őrnagy oltalmában. A rádiójáték komédiának ígérte magát, s a változtatás ennek jegyében épp ezt a közlést hagyta a végére. Kedvünkre derülhetjük végig a dobozolási komédiát, s amidőn az őrnagy már négy egyenlő darabban künn fekszik a mályvák között, végső csattanóként közli a postás a tábori kórház értesítését a halott fiúról. Eme dramaturgiai változás másként súlyozta a hangvételt, de emellett sok látványbeli mozzanatot, pl. a dobozolás egyre groteszkebb helyzetsorát a rádióváltozat némi szóbeli információval igyekezett pótolni. Sikeresen, csak mégse avval az erővel, amit a színház teremthet. Ekként lett komédia a tragikomédiából. A rendezés nagy érdeme, hogy az egykori színházi siker két nagy művésze, Dayka Margit és Latinovits Zoltán régi szerepét ismét eljátszhatta. Micsoda ritmusérzék, hirtelen kitörés, nyájasság, kedély, megszállottság jellemzi Latinovits alakítását! Félelmes, démonikus figurává emelkedik, de úgy, hogy nem tupás őrmester módjára ordítozik, és tartja hatalmában Tótékat. Ellenkezőleg, egyre szívélyesebb, bensőségesebb, egyre inkább hinni lehet neki. A rádiójátékban alakítása nyomán is fájdalmasan felvetődik a kérdés: micsoda veszteség a magyar színházművészetben, hogy Latinovits Zoltán színészként vagy akár rendezőként nem dolgozik.

Szerző
Rendező
Színészek
Dramaturg
Zenei rendező
Technikai munkatársak
Korhatár - edukációs skála Klasszikus
Korhatár - Ifjúságvédelmi skála Szülői felügyelettel
Korhatár rövid indoklása

Nem közvetlenül megmutatva/kimondva, de említve/sejtetve van háború, halál, lelki betegség, prostituáció.

Státusz Önálló mű
Rádiós műfaji besorolás Hangjáték, Adaptáció
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió/MTVA/Radio Budapest
Bemutató dátuma 1974. november 09. 19:.35
Ismétlések adatai

Ismétlések: 1976. 09. 04. 18:40-20:27 Kossuth, 1977. 09. 01. 19:15-21:02 Kossuth, 1981. 03. 20. 20:33-22:21 Petőfi, 1983. 09. 09. 21:41–23:30 3. műsor, 1985. 11. 22. 19:15-21:05 Kossuth, 1987. 04. 05. 16:00-17:49 3. műsor, 1992. 11. 28. 20:05-22:00 Kossuth, 1995. 06. 17. 20:05-22:00 Kossuth, 1997. 04. 05. 20:05-22:00 Kossuth, 1997. 10. 18. 20:05-22:00 Kossuth, 2012. 04. 02. 21:12-23:00 MR3-Bartók.

Játékidő 106 perc
Szereposztás
Karakter Színész A karakter gyerek?
Tót Szabó Gyula
Mariska Dajka Margit
Ágika Schütz Ila
Őrnagy Latinovits Zoltán
Postás Rajz János
Tomaji Balázs Samu
Lőrinc úr Kozák László
Gizi Gézáné Ronyecz Mária
A lajt tulajdonosa Kibédi Ervin
Cipriáni Körmendi János
női hang Szécsi Vilma
Előforduló releváns játékterek Otthon, Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag), Köztér
Releváns földrajzi régió Vidék, Természet
Időszinkronitás Múlt
Megidézett kor (magyar) 1925-1943 Konszolidált Horthy-korszak
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus, Tragikomikus, Komikus, Paródia, Szatíra, Groteszk, Abszurd, Háborús
Szövegforma DIalógus
Történetszál Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Küzdelem
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű
Történet időtartama Több hét
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Mikrofonplánok
Nyelvezet Köznyelv, Emelkedett stílus, Régies stílus, Tájszólás
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi), Szolgálati-hierarchikus, Képességbeli
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Eltartott gyerek, Munkás, Háztartásbeli, Erőszakszerv tagja
Releváns státuszváltozás és életesemény Folyamatos (bármelyik), Lélektani összeroppanás
Főszereplők releváns kora Gyerek, Középkorú
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Nő-nő, Férfi-nő, Férfi levél, napló, dokumentum, Gyerek-felnőtt
Zenei jellemzők Főcímzene, Diegetikus - a szereplők zenélnek, Korhű
Zenei tipológia Katonazene
Bemutató médium Kossuth
Forrásmű címe Tóték
Forrásmű első megjelenésének éve 1967
Forrásmű típusa Színmű
Címkék

örkény, tóték, háború, konfliktus, pihenés, falu, vidék,  tragikomédia

Említések

Második Világháború

Kapcsolódó rádiójátékok
Filter by
radioplay Post Page
Sort by

Ellenvonatok

Czinder Ágnes hangjátéka 1998. január 12. Bartók 23:23- 23:59 Szereplők: Vasutas: Tordy Géza

1

A város kulcsa

Zenés rádiójátékÍrta Baróti GézaZenéjét Ambrózy Ágoston verseire a Gyulai Gaál fivérek szerezték.Km. Főv

0

Sztaniszlavszkij útján

Dénes Tibor rádiójátéka Rendező: Szécsi Ferenc A rendező – Szakáts Miklós A szín

0

„Meg kell előznöm saját sorsomat”

Rádiójáték Reguly Antalról Írta Lipták Gábor Reguly Antal – Mécs Károly Baer Pro

0

Vélemény, hozzászólás?

hu_HUHUN