Tóték
Örkény István komédiájának rádióváltozata
Összefoglalás
1942, Tóték fia a fronton harcol. Egy nap levelet kapnak fiuktól; egy őrnagy szabadsága ideje alatt náluk fog vendégeskedni. Az őrnagyot megviselte a háború, pihenni kíván egy csendes környezetben, Tóték pedig elhatározzák, hogy mindent megtesznek neki, hátha az őrnagy cserébe megkönnyíti a fiú sorsát.
Színlap
Örkény István komédiájának rádióváltozata
Örkény István színműve
Szereposztás:
Tót – Szabó Gyula, Mariska – Dajka Margit,
Ágika – Schütz Ila, Az őrnagy – Latinovits
Zoltán, Postás – Rajz János, Tomaji – Balázs
Samu, Lőrincz úr – Kozák László, Gizi Gézáné –
Ronyecz Mária, A lajt tulajdonosa – Kibédy
Ervin, Cipriáni – Körmendy János, Női hang –
Szécsi Vilma
Dramaturg: Bárdos Pál
Rendező: Szinetár Miklós (1974)
1974. november 9.
(54 + 54 perc)
A 20-ik század igen jelentős alkotója Örkény István, aki újszerű látásmódjával, új megoldásaival rendkívülit alkotott irodalmunkban. A Tóték című drámája kiemelkedő jelentőségű, több mint 50 éve, hogy sikert aratott a magyar közönség körében. A nagy sikerre való tekintettel 1974-ben Szinetár Miklós rendezésében rádiójáték készült a műből, melyet a Kossuth Rádió mutatott be. A hangjátékban olyan nevek játszanak, mint Szabó Gyula, Dajka Margit és Latinovits Zoltán.
A rádiójáték meghallgatásához kezdetben nehéz szívvel ültem le, hiszen az előadás két felvonásban, összesen majdnem két órában érhető el. Furcsán éreztem magam, nincs képernyő, amit bámulhatok, most hova is kéne néznem pontosan, mit csináljak majdnem két órán keresztül? Végül nehezen, de rávettem magam. Megérte. A hangjáték eseménydús, a színészek hangja tökéletesen illik az eljátszott szerepekhez. Különösen a postást játszó Rajz János hangja tetszett, de Szabó Gyula mély, búgó hangját is nagyon kellemes volt hallani. A falusi környezetben egyből otthon éreztem magam. Saját otthonom hangulata jutott eszembe, szinte úgy éreztem, hazaértem, pedig egy pesti bérház étkezőjében ültem. Kelemen László zenei összeállítása tetszett talán a legjobban. Az egy-egy jelenet közé beszúrt népies, magyar zene, a trombitaszó elérte a kívánt hatást. A hangok szempontjából viszont azt is meg kell említeni, hogy a rádiójáték egésze alatt halk zúgást hallottam, ami az élvezhetőségből ront.
A történet számos érdekes témával foglalkozik, mint például hogy miként képes egy ember teljesen elveszíteni a személyiségét, lélek nélküli géppé válni? Egyáltalán lehetséges ez? Mi zajlik le egy katona családjában a háború ideje alatt? Van menekvés vagy a tragikus vég elől nem menekül senki? Vajon utolérjük saját magunkat és ráeszmélünk a tettek súlyára? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszeget Örkény tragikomédiája, a Tóték, amit ’74 óta hangjáték formájában is élvezhetünk.
Nálam a Tóték elnyerte a kívánt hatást, bár elfogultságom Örkény szeretetén is alapszik.
8/10
Kun Viktória
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
1
Örkény István komédiájának rádióváltozata
Szereposztás: Tót – Szabó Gyula, Mariska – Dayka Margit, Ágika –
Schütz Ila, Az őrnagy – Latinovits Zoltán, Postás – Rajz János,
Tomaji – Balázs Samu, Lőrincz úr – Kozák László, Gizi Gézáné –
Ronyecz Mária, A lajt tulajdonosa – Kibédi Ervin, Cipriáni –
Körmendi János, Női hang – Szécsi Vilma
A hangfelvételt Gajdos Ferenc és Kosárszky Péter készítette
Zenei munkatárs: Kelemen László
Dramaturg: Bárdos Pál
Rendező: Szinetár Miklós (1974)
2
Örkény István komédiájának rádióváltozata
Szereposztás: Tót – Szabó Gyula, Mariska – Dayka Margit, Ágika –
Schütz Ila, Az őrnagy – Latinovits Zoltán, Postás – Rajz János,
Tomaji – Balázs Samu, Lőrincz úr – Kozák László, Gizi Gézáné –
Ronyecz Mária, A lajt tulajdonosa – Kibédi Ervin, Cipriáni –
Körmendi János, Női hang – Szécsi Vilma
A hangfelvételt Gajdos Ferenc és Kosárszky Péter készítette
Zenei munkatárs: Kelemen László
Dramaturg: Bárdos Pál
Rendező: Szinetár Miklós (1974)
Tóték
Örkény István komédiájának rádióváltozata I-II. rész
Szereposztás: Tót Szabó Gyula, Mariska Dayka Margit, Ágika –
Schütz Ila, Az őrnagy Latinovits Zoltán, Postás Rajz János,
Tomaji Balázs Samu, Lőrincz úr Kozák László, Gizi Gézáné –
Ronyecz Mária, A lajt tulajdonosa Kibédi Ervin, Cipriáni –
Körmendi János, Női hang Szécsi Vilma
A hangfelvételt Gajdos Ferenc és Kosárszky Péter készítette
Zenei munkatárs: Kelemen László
Dramaturg: Bárdos Pál
Rendező: Szinetár Miklós (1974)
(Első adás: 1974. november 9)
Ismétlések dátumai: 2009-07-05|2012-04-02
NAVA ID-k: 838512 | 838534 | 1361944
Korabeli ajánlószöveg
Az eredeti játék tragikomédia. Mert az első rész végén a postás tudatja a nézőkkel, hogy Tót Gyula meghalt a fronton. Hiába tehát az erőfeszítés, véljük mi, ám a Tót család mit se tudva, heroikus kicsiséggel szolgálja az őrnagyot. Avval a bizalommal, hogy Gyula fiának jó helye, biztos menedéke lesz majd az irodán az őrnagy oltalmában. A rádiójáték komédiának ígérte magát, s a változtatás ennek jegyében épp ezt a közlést hagyta a végére. Kedvünkre derülhetjük végig a dobozolási komédiát, s amidőn az őrnagy már négy egyenlő darabban künn fekszik a mályvák között, végső csattanóként közli a postás a tábori kórház értesítését a halott fiúról. Eme dramaturgiai változás másként súlyozta a hangvételt, de emellett sok látványbeli mozzanatot, pl. a dobozolás egyre groteszkebb helyzetsorát a rádióváltozat némi szóbeli információval igyekezett pótolni. Sikeresen, csak mégse avval az erővel, amit a színház teremthet. Ekként lett komédia a tragikomédiából. A rendezés nagy érdeme, hogy az egykori színházi siker két nagy művésze, Dayka Margit és Latinovits Zoltán régi szerepét ismét eljátszhatta. Micsoda ritmusérzék, hirtelen kitörés, nyájasság, kedély, megszállottság jellemzi Latinovits alakítását! Félelmes, démonikus figurává emelkedik, de úgy, hogy nem tupás őrmester módjára ordítozik, és tartja hatalmában Tótékat. Ellenkezőleg, egyre szívélyesebb, bensőségesebb, egyre inkább hinni lehet neki. A rádiójátékban alakítása nyomán is fájdalmasan felvetődik a kérdés: micsoda veszteség a magyar színházművészetben, hogy Latinovits Zoltán színészként vagy akár rendezőként nem dolgozik.
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Dramaturg | |
| Zenei szerkesztő | |
| Zenei rendező | |
| Technikai munkatársak | |
| Korhatár - edukációs skála |
Klasszikus |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála |
Szülői felügyelettel |
| Korhatár rövid indoklása |
Nem közvetlenül megmutatva/kimondva, de említve/sejtetve van háború, halál, lelki betegség, prostituáció. |
| Státusz | Önálló mű | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rádiós műfaji besorolás | Adaptáció, Hangjáték, Összeállítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve | Magyar Rádió | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bemutató dátuma | 1974. november 09. 19:.35 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ismétlések adatai |
2009-07-05|2012-04-02 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Játékidő | 106 perc | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szereposztás |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Előforduló releváns játékterek | Otthon, Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag), Köztér | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Releváns földrajzi régió | Vidék, Természet | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Időszinkronitás | Múlt | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Megidézett kor (magyar) | 1925-1943 Konszolidált Horthy-korszak | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szemléletmód, alműfaj, tematika | Tragikus, Tragikomikus, Komikus, Paródia, Szatíra, Groteszk, Abszurd, Háborús | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szövegforma | DIalógus | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Történetszál | Hálózattörténet | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Narratíva/konfliktustípus | Küzdelem | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Történet időtartama | Több hét | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Felvétel helye | Stúdió | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Effektek és technika | Mikrofonplánok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyelvezet | Köznyelv, Emelkedett stílus, Régies stílus, Tájszólás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Szolgálati-hierarchikus, Képességbeli | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Eltartott gyerek, Munkás, Háztartásbeli, Erőszakszerv tagja | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Folyamatos (bármelyik), Lélektani összeroppanás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Főszereplők releváns kora | Gyerek, Középkorú | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Narrátor | Nincs | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Narráció helye | Nincs narrátor | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Nő-nő, Férfi-nő, Férfi levél, napló, dokumentum, Gyerek-felnőtt | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Zenei jellemzők | Főcímzene, Diegetikus - a szereplők zenélnek, Korhű | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Zenei tipológia | Katonazene | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bemutató médium | Kossuth | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forrásmű címe | Tóték | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1967 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forrásmű típusa | Színmű | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Címkék |
örkény, tóték, háború, konfliktus, pihenés, falu, vidék, tragikomédia |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Említések |
Második Világháború |
HUN 
ENG