Tóru
Zeámi nó-játékának rádióváltozata
Összefoglalás
Japáni no-játék egy elhagyatott, holdfényáztatta sóházról, és az oda látogató szellemről, japán stílusban, monológokkal, zenei és effekt környezetben (fuvola, ütőhangszerek és szavalókórus).
A történet a Nó-játék adatbázis alapján: Egy este, amikor a gyönyörű őszi hold ragyog, egy Kiotóba látogató szerzetes egy keleti tartományból Rokujō-kawara kúriájába érkezik, találkozik egy öregemberrel, aki vödröket hord, hogy sós vizet öntsenek egy oszlopra. Miért hord ez az öreg vödröket sósvízért Rokujō-kawarában, ahol nincs tenger? A kíváncsi szerzetesnek az öreg elmeséli a történetet, hogy ez a kastély Minamoto no Tōrué volt, akit egykor Kawara no Sadaijinnek (államminiszter) hívtak, és ő élt és itt teremtette újra Shiogama díszleteit. Csikában, Mucu tartományban, egy hely, amely a sóoldatról és a sütősóról híres. Amíg az öreg mesél, a felkelő hold kezdi megvilágítani Rokujō-kawarát. Megható őszi esti látvány tárul szemük elé a holdfényben.
Gyönyörködve a kertben, a szerzetes és az öregember további szót vált. Tōru arra kérte az embereket, hogy minden nap vigyenek sós vizet Naniwából, és haláláig élvezte, hogy az emberek tengeri sót sütjenek a kertjében. Élethosszig tartó hobbija azonban senkinek sem sikerült; és most ez a kastély elhagyatott. A szerzetes, aki látszólag vigasztalni próbálja a szomorú öregembert, megkéri, hogy írja le Kiotó festői hegyeit. A hegyek neveit sorolva az öreg méltányolja a remek aratási holdat a szerzetessel, és megjegyzi, hogy túl sokat beszélt. Miután úgy tesz, mintha vizet lavírozna, az öreg eltűnik.
A szerzetes, aki egy helyi férfitól hallja a Rokujō-kawarai kastély történetét és Tōru minisztert, észreveszi, hogy az öreg a miniszter szelleme volt. Elmegy aludni. Ekkor megjelenik Tōru miniszter szelleme, ahogy régen, és a holdfényben megvilágítva elegáns zenére táncol. Úgy szórakozik a holdfényes éjszakán, mintha elfelejtette volna, hogy létezik az idő. Hajnalban azonban, elhúzódó elegáns hangulatával Tōru visszatér a Hold fővárosába.
https://www.the-noh.com/en/plays/data/program_044.html
Színlap
Zeámi nó-játékának rádióváltozata
Fordította és rádióra alkalmazta: Schönau Beatrix
A verseket fordította: Rakovszky Zsuzsa
Zeneszerző: Sáry László
Szereposztás:
Az öreg sófőző és Tóru miniszterelnök szelleme: Gábor Miklós
A vándor-pap: Papp Zoltán
Kórus: Dóczy Péter, Kálid Artúr, Kaszás Gergő, Mesterházi Márton és Sáry László
Közreműködött: Gyöngyössy Zoltán ( fuvola), Láng Zénó és Sáry Bánk (ütőhangszerek)
A felvételt Kiss László és Maksay Helga készítette.
Dramaturg: Mesterházi Márton
Rendező: Zoltán Gábor
A produkció a Japán Alapítvány támogatásával készült.
1996.12.30. 14.05-14.33 Bartók
Rádió és Televízió Újság, 1996 dec. 30.-1997-jan.5. 1.szám, 58.o.
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Tóru
Zeámi nó-játékának rádióváltozata
Fordította és rádióra alkalmazta: Schönau Beatrix
A verseket fordította: Rakovszky Zsuzsa
Zeneszerző: Sáry László
Szereplők: Az öreg sófőző és Tóru miniszter szelleme – Gábor Miklós,
A vándor-pap – Papp Zoltán
Kórus: Dóczy Péter, Kálid Artúr, Kaszás Gergő, Mesterházi Márton és
Sáry László
Km. Gyöngyössy Zoltán (fuvola), Láng Zénó és Sáry Bánk (ütőhangszerek)
A felvételt Kiss László és Maksai Helga készítette
Dramaturg: Mesterházi Márton
Rendező: Zoltán Gábor (1996)
Ismétlések dátumai: 2008-11-16
NAVA ID-k: 721064
Szerző | |
---|---|
Rendező | |
Színészek | |
Fordítók | |
Dramaturgok | |
Rádióra alkalmazók | |
Zeneszerzők | |
Technikai munkatársak |
Kiss László |
Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
---|---|
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
Bemutató dátuma | 1996. december 30. |
Ismétlések adatai |
2008-11-16 |
Játékidő | 28 perc |
Előforduló releváns játékterek | Köztér |
Releváns földrajzi régió | Vidék |
Időszinkronitás | Múlt |
Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Moralizáló-filozófikus |
Szövegforma | DIalógus, Monodráma |
Történetszál | Egyhősös történet |
Narratíva/konfliktustípus | Látogatás egy másik világban |
Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű |
Történet időtartama | Több óra |
Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
Felvétel helye | Stúdió |
Effektek és technika | Kórus |
Nyelvezet | Emelkedett stílus |
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Egyházi személy |
Releváns nem-emberi szereplők | Halott emberi szereplő |
Főszereplők releváns kora | Idős |
Narrátor | Férfi narrátor, Több narrátor, Szavalókórus |
Narráció helye | Rezonőr |
Párbeszédek jellege | Férfi monológ |
Zenei jellemzők | Háttérzene, Nemzetiségi, Műfaji |
Zenei tipológia | Egzotikus/nak tűnő hangszerek, Helyre utaló zene, Egyéb szólóhangszer |
Forrásmű első megjelenésének éve | 1400 |
Forrásmű címe | Tōru |
Megidézett kor (nemzetközi) | 15. század |
Kódolás kész? | Kész |
Nyomtatott megjelenés | Tōru |