Milyen volt Mátyás király?

Magyar mondák A régi mondákra, regékre a felvilágosodás korában figyeltek fel először. A XIX. században a mondavilág már az érdeklődés középpontjába került. Bizonyítja ezt, hogy több kimagasló költői mű forrásául szolgált. Elég, ha Vörösmarty, Petőfi, Arany vagy Tompa egyes költeményeire gondolunk, de a drámairodalomnak, az elbeszélések egy részének is ihletője lett. A költők, írók főleg a krónikák eredeti, hiteles szövegeit kutatták fel, de gyűjtöttek mondákat is, ezeket is feldolgozták, hiszen ezek a történelem egyes kimagasló személyiségeiről, eseményeiről, helyszíneiről a nép által költött és szájhagyomány útján terjesztett történetek. Valóságmagjuk csodás elemekkel keveredik. Lengyel Dénes több kötetet állított össze a magyar mondavilágból. Ezek közül hallhatunk most egy csokorra valót, amelyet a szerző dolgozott át a rádió számára. Június 1-jétől kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken hallható 12 adás Mátyás királyról, a török pusztításról, a török támadással szembeszálló várakról, híres várvédők történeteiről.

—

Mátyás király történelmünknek olyan személyisége, akit a nép csodás hatalommal, sok kimagasló emberi tulajdonsággal ruházott fel. Mikszáth írja róla:„minden jó ötletet hozzá viszünk négyszáz év óta”. Bizonyítja ezt, hogy Mátyás király több történetben ölt álruhát és betekint a szegény nép sorsába. (Az álruhás király motívumát más népek mondavilágában is megtalálhatjuk, gondoljunk csak az Ezeregyéjszaka Harun al Rasidjára, aki szintén így osztogatta az igazságot.) Azt is Mátyásnak tulajdonították, hogy nagy szópárbajozó, amilyen pl. a Bibliában szereplő Salamon. Lengyel Dénes most hallható válogatásának fő szempontja az volt, hogy olyan mondákat adjon közre, amelyeket a ma hallgatói élvezhetnek, de az eredeti mondanivalót és stílust, a szöveg ritmusát is igyekezett megőrizni. Fenyő Katalin

Budapest, 1978. Június 2. péntek, 10:20-10:33, 13 perc

Lengyel Dénes gyűjtéséből

Közreműködtek: Falvay Klára, Gáspár Antal, Hollósy Frigyes, Iványi József, Körtvélyessy Zsolt, Papp Zoltán, id. Tatár Endre, a szolnoki Szigligeti Színház művészei

Szerkesztő: Fenyő Katalin

Rendező: Déri Éva

A Gyermekrádió műsora

Cikk: Rádió- és televízióújság XXIII. Évf. 22. szám 1978. május 29-jún. 4. 3. old.

Magyar mondák

A régi mondákra, regékre a felvilágosodás korában figyeltek fel először. A XIX. században a mondavilág már az érdeklődés középpontjába került. Bizonyítja ezt, hogy több kimagasló költői mű forrásául szolgált. Elég, ha Vörösmarty, Petőfi, Arany vagy Tompa egyes költeményeire gondolunk, de a drámairodalomnak, az elbeszélések egy részének is ihletője lett. A költők, írók főleg a krónikák eredeti, hiteles szövegeit kutatták fel, de gyűjtöttek mondákat is, ezeket is feldolgozták, hiszen ezek a történelem egyes kimagasló személyiségeiről, eseményeiről, helyszíneiről a nép által költött és szájhagyomány útján terjesztett történetek. Valóságmagjuk csodás elemekkel keveredik.

Lengyel Dénes több kötetet állított össze a magyar mondavilágból. Ezek közül hallhatunk most egy csokorra valót, amelyet a szerző dolgozott át a rádió számára.
Június 1-jétől kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken hallható 12 adás Mátyás királyról, a török pusztításról, a török támadással szembeszálló várakról, híres várvédők történeteiről.

Mátyás király történelmünknek olyan személyisége, akit a nép csodás hatalommal, sok kimagasló emberi tulajdonsággal ruházott fel. Mikszáth írja róla:„minden jó ötletet hozzá viszünk négyszáz év óta”. Bizonyítja ezt, hogy Mátyás király több történetben ölt álruhát és betekint a szegény nép sorsába. (Az álruhás király motívumát más népek mondavilágában is megtalálhatjuk, gondoljunk csak az Ezeregyéjszaka Harun al Rasidjára, aki szintén így osztogatta az igazságot.) Azt is Mátyásnak tulajdonították, hogy nagy szópárbajozó, amilyen pl. a Bibliában szereplő Salamon.

Lengyel Dénes most hallható válogatásának fő szempontja az volt, hogy olyan mondákat adjon közre, amelyeket a ma hallgatói élvezhetnek, de az eredeti mondanivalót és stílust, a szöveg ritmusát is igyekezett megőrizni.

Fenyő Katalin