Lorenzo halála
Összefoglalás
Hogyan méltó az ember Isten szolgálatára?
Medici Lorenzo, Firenze ura haldoklik. Michelangelo hóembert épít, Leonardo felesége portréját festi. Sorra érkeznek hozzá a követek, hogy végre gyónjon meg halála előtt, érkezik felesége is, de ő legnagyobb ellenségét, Savonarolát hívja feloldozására. Mindenki megdöbben. Savonarola nem is oldozza fel, de Lorenzo megbocsát. Az ellenség is elérzékenyül és mindenki sírva távozik a „bűnei tengerébe merülő” uralkodó halotti ágyától.
A hangjáték forrásművét nem sikerült azonosítani. (HH) A legközelebbi műrészlet a szerzőzől a következő:
„Abban az időben kapott levelet a XVI. században élt firenzei nőtől, mikor éppen nagyon is sokat foglalkozott a renaissance-szal. A Savonarola alakja izgatta képzeletét és állandóan jegyzeteket készitett egy drámához, melynek a barát és Magnificó összeütközése lett volna a vezérmotivuma. … Milyen is lehetett hát a szép római hercegkisasszony, ez az Orsini Klára, kit a dusgazdag bankár, Cosimo Medici unokája Rómából Firenzébe hozott? Akkoriban is nagy dolognak tarthatták, ha egy kereskedő unokája hercegi családból vitt haza asszonyt. Később, mikor a Magnifico kiterjesztette sasszárnyait és udvara első lett Európában, már nem beszéltek fejedelmi leereszkedésről és az Orsini-család boldog, ragyogó arccal nézett Firenze felé. Ám az asszony konzervativ, a szép hercegasszony nem látta, vagy nem akarta látni a megváltozott viszonyokat. Ő még mindig mint Orsini hercegkisasszony ereszkedett le Európa legfényesebb udvarába és úgy érezte, hogy tulontúl megtiszteli Firenzét a jelenlétével.
(Medici Lőrincné a Hattyú-utcában -1923)
Színlap
Dánielné Lengyel Laura drámája
Lorenzo Medici – Kozák András, Chiara D’Orsini – Pap Vera, Leonardo Da Vinci – Görög László, Granacci – Takácsi Péter, Savonarola – Sinkó László, Poliziano – Vallai Péter, Razzi – Tolnai Miklós, Barsanti – Bács Ferenc, Apród – Szatmári Attila.
Lanton km. Sárközi Gergely.
A felvételt Fényes Péter és Diósi Sarolta készítette.
Zenei munkatárs: Takáts György. ‘
Dramaturg: Sződy Szilárd.
Rádióra és alkalmazta és rendezte: Kőváry Katalin
1999. október 18. Bartók Rádió, 22:52. A rádiószínház bemutatója
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Dramaturgok | |
| Zenei szerkesztők | |
| Zenei közreműködők | |
| Technikai munkatársak | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Szülői felügyelettel |
| Korhatár rövid indoklása |
Egy négyéves lánnyal köttet házasságot a haldokló uralkodó, ami magyarázatot igényel |
Kőváry Katalin
Görög László (35)
Kozák András (56)
Sinkó László (59)
Sződy Szilárd| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
|---|---|
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1999. október 18. |
| Játékidő | 67 perc |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon, Politikai hatalmi központ (várkastély, minisztérium, pártiroda) |
| Releváns földrajzi régió | Külföld |
| Időszinkronitás | Múlt |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Dráma Történelmi eseményjáték Életrajz |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Egyhősös történet |
| Narratíva/konfliktustípus | Küzdelem |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Színházszerű |
| Történet időtartama | Egyidejű az előadással |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Politikai, Szerelmi/szexuális |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Egyházi személy, Feudális rang/arisztokrata, Regionális vezető, hatalombirtokos, Udvarló/szerető |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Halál |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú |
| Narrátor | Nincs |
| Narráció helye | Nincs narrátor |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő |
| Zenei jellemzők | Háttérzene |
| Zenei tipológia | Korszakra utaló zene, Egyéb szólóhangszer |
| Bemutató médium | Bartók |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1923 |
| Forrásmű típusa | Színmű |
| Megidézett kor (nemzetközi) | 15. század |
| Említések |
Lorenzo de’ Medici, Leonardo, Firenze |
| Kódolás kész? | Kész |