Királyi szélhámos
Eredeti cím: VII. Olivér (regény) Ex (színpadi vígjáték)
Magyar hangjáték
Összefoglalás
Szerepeink tesznek azzá, akik vagyunk? A szerep határozza meg, hogy mit tehetünk és mit nem, kit szerethetünk és kit nem?
Atúria királya (aki Huxley regényeinek szerelmese) szeretne szabadulni szerepétől: forradalmat szervez maga ellen, hogy elszökhessen és a továbbiakban inkognítóban kíván élni Monte Carlóban . Itt már Oszkárként beleszeret egy lányba, de végül mégis vissza kell térnie szerepébe, amiben már a lány nem szeretheti. A darab első része az Altúriai udvarban, a második Monte Carlóban játszódik.
Márkus László a mindent megszervező szélhámost alakítja, karaktere nagyon hasonló ahhoz, amit a Játék a kastélyban-ban játszik.
A darab alapja a VII. Olivér c. regény (1941), amiből később született az Ex című színpadra írt változat.
Korabeli ajánló
Régi színházi és olvasmányszerelmeim között tartom számon Szerb Antal Ex című vígjátékát, illetve VII. Olivér című regényét. (A kettő, mint ismeretes, egy té- ma két változata.) Álmaim színpadán már sokszor jelent meg zenés formát öltve. sőt, ébren, ..józanul" is játszot- tam a magam kis dramaturgjátékát, a zenésítés lehetőségeit keresve. Amikor Fényes Szabolcsot felhívtam témajavaslatommal, elmondta, hogy a darab már jó ideje ott lapul fiókjában. Máig is elképesztő számomra az a munkatempó, ahogyan Fényes Szabolcs zeneszerző dolgozott. Még jóformán meg sem száradt a tinta a szerződésén, máris telefonált, mi van a zenés változat gerincét képező felépítésvázlattal. Aztán Bradányi Ivánnak talált ki ,,házi feladatot”: írjon a vázlatban jelzett
szituációkhoz illő verseket. Ilyeténképpen, mire elkészültem, a darab továbbra is prózában maradó részleteinek felépítésével, rádiószerűsítésével, kezdhettem a megzenésített jelenetek beépítését, s ezzel együtt a végső simításokat.
Bitó Pál szerkesztő egy alkalommal megkérdezte: csak úgy mellékesen Mondd, komám, dolgoztok? Amikor közöltem vele, hogy egy hét múlva megkapja a kész librettót, és Fényes Szabolcs is bejönne, hogy elzongorázza a kész zenét, sápadtan rebegte maga elé: Te jó isten! Akkor stúdiót kell szerezni, meg rendezőt, meg színészeket… Szerb Antal bővérűen komédiázó játékának cselekménysora remélhetőleg nem sérült a megzenésítés során. A történet a régi: Sancho, mint király, aki anakronisz- tikusan uralkodik e századi mi…
Régi színházi és olvasmányszerelmeim között tartom számon Szerb Antal Ex című vígjátékát, illetve VII. Olivér című regényét. (A kettő, mint ismeretes, egy té- ma két változata.) Álmaim színpadán már sokszor jelent meg zenés formát öltve. sőt, ébren, ..józanul" is játszot- tam a magam kis dramaturgjátékát, a zenésítés lehetőségeit keresve. Amikor Fényes Szabolcsot felhívtam témajavaslatommal, elmondta, hogy a darab már jó ideje ott lapul fiókjában. Máig is elképesztő számomra az a munkatempó, ahogyan Fényes Szabolcs zeneszerző dolgozott. Még jóformán meg sem száradt a tinta a szerződésén, máris telefonált, mi van a zenés változat gerincét képező felépítésvázlattal. Aztán Bradányi Ivánnak talált ki ,,házi feladatot”: írjon a vázlatban jelzett
szituációkhoz illő verseket. Ilyeténképpen, mire elkészültem, a darab továbbra is prózában maradó részleteinek felépítésével, rádiószerűsítésével, kezdhettem a megzenésített jelenetek beépítését, s ezzel együtt a végső simításokat.
Bitó Pál szerkesztő egy alkalommal megkérdezte: csak úgy mellékesen Mondd, komám, dolgoztok? Amikor közöltem vele, hogy egy hét múlva megkapja a kész librettót, és Fényes Szabolcs is bejönne, hogy elzongorázza a kész zenét, sápadtan rebegte maga elé: Te jó isten! Akkor stúdiót kell szerezni, meg rendezőt, meg színészeket… Szerb Antal bővérűen komédiázó játékának cselekménysora remélhetőleg nem sérült a megzenésítés során. A történet a régi: Sancho, mint király, aki anakronisz- tikusan uralkodik e századi miniállamának trónján, megpróbál emberi rangra emelkedni és összeesküvést szervez önmaga ellen. Am a sikeres manőver során elért szélhámos státuszt s az ezzel a maszkkal megszerzett igazi szerelmet kisebb szerencsével sikerül megőriznie.
Tehát, ha az átdolgozó nem szélhámos, a Királyi szélhámos című zenés játék is magán viseli azokat a vonásokat, amelyek Szerb Antal művét jellemzik.
Ruitner Sándor
Színlap
Zenés játék
Zene: Fényes Szabolcs
Szövegét Szerb Antal Ex című vígjátékából rádióra alkalmazta Ruitner Sándor.
A verseket Bradányi Iván írta.
Vezényel: Maklári László.
Km. az MRT szimf. zkra és a Harmónia énekegyüttes.
Zenei rendező: Fejes Cecília.
Rendezte: Bozó László
Szereplők:
Sancho (Alturia királya, később Oscar) – Szakácsi Sándor
Emerita főhercegasszony – Psota Irén
Medina Szidónia (szárnysegéd) – Tímár Béla
Ortród hercegnő – Császár Angela
miniszter (később szélhámos) – Buss Gyula
miniszter (később szélhámos) – Ivánka Csaba
miniszter (később szélhámos) – Szerednyei Béla
Alkala doktor – Csákányi László
összeesküvő – Basilides Zoltán
összeesküvő – Csere László
összeesküvő – Raksányi Gellért
Harry Steel (amerikai újságíró) – Mikó István
Saint Germain gróf (a szélhámosok főnöke) – Márkus László
Marcella (Oscar szerelme) – Bánsági Ildikó
Mr. Compton – Kállai Ferenc
Közreműködik:Deák B. Ferenc, Szathmári István, Szoó György, Tándor Lajos,
Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, Harmónia Énekegyüttes
1985. április 29., P 21.05 A Rádió Dalszínházának bemutatója
1985. július 15., 3. műsor 17.12
1988. 07. 19., 10:00 Bartók Rádió
1991. október 12., P 17.15
1992. szeptember 6., P 21.05
1994. november 27., P 21.10
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Rádióra alkalmazó: | ||
| Színészek: (17 fő, átl. 49 év) | ||
|
Ivánka Csaba (37)Nemzeti Színház |
||
| Zeneszerző: | ||
| Zenei rendező: | ||
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Mindenkinek | |
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 106 perc | |
| Bemutató dátuma | 1985. április 29. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció Zenés hangjáték |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Komikus |
|
| Bemutató médium | Petőfi | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió Magyar Rádió Dalszínháza |
|
| Státusz | Önálló mű | |
| Technikai adatok | Sztereó | |
| Forrásmű címe | VII. Olivér (regény) Ex (színpadi vígjáték) | |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1941 | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Szórakoztató/vendéglátó létesítmény, Politikai hatalmi központ (várkastély, minisztérium, pártiroda) |
|
| Releváns földrajzi régió | Város |
|
| Időszinkronitás | Szinkron |
|
| Megidézett kor (magyar) | 1925-1943 Konszolidált Horthy-korszak |
|
| Történetszál | Egyhősös történet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Látogatás egy másik világban, Átváltozás |
|
| Címkék |
szélhámos, inkognító, király, forradalom, szerelem, kártyajóslás |
|
| Társadalmi címkék |
Királyok helyzete, Magánéleti téma (nem társadalmi) |
|
| Említések |
Monte Carló, Dél-Afrika, Argentína |
|
| Történet időtartama | Több hét |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv, Emelkedett stílus | |
| Főbb szereplőviszonyok | Álidentitás, Szerelmi/szexuális, Szolgálati-hierarchikus |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Bűnöző, Kereskedő, vállalkozó, Ország vezetője |
|
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Erkölcsi lelepleződés (pozitív), Erkölcsi lelepleződés (negatív) | |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú | |
| Narrátor | Nincs | |
| Narráció helye | Nincs narrátor | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-nő | |
| Zenei jellemzők | Dalbetét | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű | |
| Zenei tipológia | Tánczene/popzene/esztrád/liftzene | |
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2023. 01. 20.; 2023. 09. 22.; 2024. 01. 17.; 2024. 01. 22.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Hárs István (1974-1988);
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
- Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.