Bradányi Iván
Szerb Antal

Királyi szélhámos

Összefoglalás

Szerepeink tesznek azzá, akik vagyunk? A szerep határozza meg, hogy mit tehetünk és mit nem, kit szerethetünk és kit nem?

Atúria királya (aki Huxley regényeinek szerelmese) szeretne szabadulni szerepétől: forradalmat szervez maga ellen, hogy elszökhessen és a továbbiakban inkognítóban kíván élni Monte Carlóban . Itt már Oszkárként beleszeret egy lányba, de végül mégis vissza kell térnie szerepébe, amiben már a lány nem szeretheti. A darab első része az Altúriai udvarban, a második Monte Carlóban játszódik.

Márkus László a mindent megszervező szélhámost alakítja, karaktere nagyon hasonló ahhoz, amit a Játék a kastélyban-ban játszik.

A darab alapja a VII. Olivér c. regény (1941), amiből később született az Ex című színpadra írt változat.

Színlap

Zenés játék

Zene: Fényes Szabolcs

Szövegét Szerb Antal Ex című vígjátékából rádióra alkalmazta Ruitner Sándor.

A verseket Bradányi Iván írta.

Vezényel: Maklári László.

Km. az MRT szimf. zkra és a Harmónia énekegyüttes.

Zenei rendező: Fejes Cecília.

Rendezte: Bozó László

Szereplők:
Sancho (Alturia királya, később Oscar) – Szakácsi Sándor
Emerita főhercegasszony – Psota Irén
Medina Szidónia (szárnysegéd) – Tímár Béla
Ortród hercegnő – Császár Angela
miniszter (később szélhámos) – Buss Gyula
miniszter (később szélhámos) – Ivánka Csaba
miniszter (később szélhámos) – Szerednyei Béla
Alkala doktor – Csákányi László
összeesküvő – Basilides Zoltán
összeesküvő – Csere László
összeesküvő – Raksányi Gellért
Harry Steel (amerikai újságíró) – Mikó István
Saint Germain gróf (a szélhámosok főnöke) – Márkus László
Marcella (Oscar szerelme) – Bánsági Ildikó
Mr. Compton – Kállai Ferenc
Közreműködik:Deák B. Ferenc, Szathmári István, Szoó György, Tándor Lajos,
Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, Harmónia Énekegyüttes

1985. április 29., P 21.05 A Rádió Dalszínházának bemutatója

1985. július 15., 3. műsor 17.12

1988. 07. 19., 10:00 Bartók Rádió

1991. október 12., P 17.15

1992. szeptember 6., P 21.05

1994. november 27., P 21.10

Korabeli ajánlószöveg

Régi színházi és olvasmányszerelmeim között tartom számon Szerb Antal Ex című vígjátékát, illetve VII. Olivér című regényét. (A kettő, mint ismeretes, egy té- ma két változata.) Álmaim színpadán már sokszor jelent meg zenés formát öltve. sőt, ébren, ..józanul" is játszot- tam a magam kis dramaturgjátékát, a zenésítés lehetőségeit keresve. Amikor Fényes Szabolcsot felhívtam témajavaslatommal, elmondta, hogy a darab már jó ideje ott lapul fiókjában. Máig is elképesztő számomra az a munkatempó, ahogyan Fényes Szabolcs zeneszerző dolgozott. Még jóformán meg sem száradt a tinta a szerződésén, máris telefonált, mi van a zenés változat gerincét képező felépítésvázlattal. Aztán Bradányi Ivánnak talált ki ,,házi feladatot”: írjon a vázlatban jelzett
szituációkhoz illő verseket. Ilyeténképpen, mire elkészültem, a darab továbbra is prózában maradó részleteinek felépítésével, rádiószerűsítésével, kezdhettem a megzenésített jelenetek beépítését, s ezzel együtt a végső simításokat.
Bitó Pál szerkesztő egy alkalommal megkérdezte: csak úgy mellékesen Mondd, komám, dolgoztok? Amikor közöltem vele, hogy egy hét múlva megkapja a kész librettót, és Fényes Szabolcs is bejönne, hogy elzongorázza a kész zenét, sápadtan rebegte maga elé: Te jó isten! Akkor stúdiót kell szerezni, meg rendezőt, meg színészeket… Szerb Antal bővérűen komédiázó játékának cselekménysora remélhetőleg nem sérült a megzenésítés során. A történet a régi: Sancho, mint király, aki anakronisz- tikusan uralkodik e századi miniállamának trónján, megpróbál emberi rangra emelkedni és összeesküvést szervez önmaga ellen. Am a sikeres manőver során elért szélhámos státuszt s az ezzel a maszkkal megszerzett igazi szerelmet kisebb szerencsével sikerül megőriznie.
Tehát, ha az átdolgozó nem szélhámos, a Királyi szélhámos című zenés játék is magán viseli azokat a vonásokat, amelyek Szerb Antal művét jellemzik.
Ruitner Sándor

Státusz Önálló mű
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Zenés hangjáték
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Magyar Rádió Dalszínháza
Bemutató dátuma 1985. április 29.
Játékidő 106 perc
Előforduló releváns játékterek Szórakoztató/vendéglátó létesítmény, Politikai hatalmi központ (várkastély, minisztérium, pártiroda)
Releváns földrajzi régió Város
Időszinkronitás Szinkron
Megidézett kor (magyar) 1925-1943 Konszolidált Horthy-korszak
Szemléletmód, alműfaj, tematika Komikus
Szövegforma DIalógus
Történetszál Egyhősös történet
Narratíva/konfliktustípus Látogatás egy másik világban, Átváltozás
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű
Történet időtartama Több hét
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv, Emelkedett stílus
Főbb szereplőviszonyok Álidentitás, Szerelmi/szexuális, Szolgálati-hierarchikus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Bűnöző, Kereskedő, vállalkozó, Ország vezetője
Releváns státuszváltozás és életesemény Erkölcsi lelepleződés (pozitív), Erkölcsi lelepleződés (negatív)
Főszereplők releváns kora Középkorú
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-nő
Zenei jellemzők Dalbetét
Zenei tipológia Tánczene/popzene/esztrád/liftzene
Bemutató médium Petőfi
Technikai adatok Sztereó
Forrásmű címe VII. Olivér (regény) Ex (színpadi vígjáték)
Forrásmű első megjelenésének éve 1941
Címkék

szélhámos, inkognító, király, forradalom, szerelem, kártyajóslás

Társadalmi címkék

Királyok helyzete, Magánéleti téma (nem társadalmi)

Említések

Monte Carló, Dél-Afrika, Argentína

Kódolás kész? Kész

Vélemény, hozzászólás?