Királyi szélhámos
Összefoglalás
Szerepeink tesznek azzá, akik vagyunk? A szerep határozza meg, hogy mit tehetünk és mit nem, kit szerethetünk és kit nem?
Atúria királya (aki Huxley regényeinek szerelmese) szeretne szabadulni szerepétől: forradalmat szervez maga ellen, hogy elszökhessen és a továbbiakban inkognítóban kíván élni Monte Carlóban . Itt már Oszkárként beleszeret egy lányba, de végül mégis vissza kell térnie szerepébe, amiben már a lány nem szeretheti. A darab első része az Altúriai udvarban, a második Monte Carlóban játszódik.
Márkus László a mindent megszervező szélhámost alakítja, karaktere nagyon hasonló ahhoz, amit a Játék a kastélyban-ban játszik.
A darab alapja a VII. Olivér c. regény (1941), amiből később született az Ex című színpadra írt változat.
Színlap
Zenés játék
Zene: Fényes Szabolcs
Szövegét Szerb Antal Ex című vígjátékából rádióra alkalmazta Ruitner Sándor.
A verseket Bradányi Iván írta.
Vezényel: Maklári László.
Km. az MRT szimf. zkra és a Harmónia énekegyüttes.
Zenei rendező: Fejes Cecília.
Rendezte: Bozó László
Szereplők:
Sancho (Alturia királya, később Oscar) – Szakácsi Sándor
Emerita főhercegasszony – Psota Irén
Medina Szidónia (szárnysegéd) – Tímár Béla
Ortród hercegnő – Császár Angela
miniszter (később szélhámos) – Buss Gyula
miniszter (később szélhámos) – Ivánka Csaba
miniszter (később szélhámos) – Szerednyei Béla
Alkala doktor – Csákányi László
összeesküvő – Basilides Zoltán
összeesküvő – Csere László
összeesküvő – Raksányi Gellért
Harry Steel (amerikai újságíró) – Mikó István
Saint Germain gróf (a szélhámosok főnöke) – Márkus László
Marcella (Oscar szerelme) – Bánsági Ildikó
Mr. Compton – Kállai Ferenc
Közreműködik:Deák B. Ferenc, Szathmári István, Szoó György, Tándor Lajos,
Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, Harmónia Énekegyüttes
1985. április 29., P 21.05 A Rádió Dalszínházának bemutatója
1985. július 15., 3. műsor 17.12
1988. 07. 19., 10:00 Bartók Rádió
1991. október 12., P 17.15
1992. szeptember 6., P 21.05
1994. november 27., P 21.10
Korabeli ajánlószöveg
Régi színházi és olvasmányszerelmeim között tartom számon Szerb Antal Ex című vígjátékát, illetve VII. Olivér című regényét. (A kettő, mint ismeretes, egy té- ma két változata.) Álmaim színpadán már sokszor jelent meg zenés formát öltve. sőt, ébren, ..józanul" is játszot- tam a magam kis dramaturgjátékát, a zenésítés lehetőségeit keresve. Amikor Fényes Szabolcsot felhívtam témajavaslatommal, elmondta, hogy a darab már jó ideje ott lapul fiókjában. Máig is elképesztő számomra az a munkatempó, ahogyan Fényes Szabolcs zeneszerző dolgozott. Még jóformán meg sem száradt a tinta a szerződésén, máris telefonált, mi van a zenés változat gerincét képező felépítésvázlattal. Aztán Bradányi Ivánnak talált ki ,,házi feladatot”: írjon a vázlatban jelzett
szituációkhoz illő verseket. Ilyeténképpen, mire elkészültem, a darab továbbra is prózában maradó részleteinek felépítésével, rádiószerűsítésével, kezdhettem a megzenésített jelenetek beépítését, s ezzel együtt a végső simításokat.
Bitó Pál szerkesztő egy alkalommal megkérdezte: csak úgy mellékesen Mondd, komám, dolgoztok? Amikor közöltem vele, hogy egy hét múlva megkapja a kész librettót, és Fényes Szabolcs is bejönne, hogy elzongorázza a kész zenét, sápadtan rebegte maga elé: Te jó isten! Akkor stúdiót kell szerezni, meg rendezőt, meg színészeket… Szerb Antal bővérűen komédiázó játékának cselekménysora remélhetőleg nem sérült a megzenésítés során. A történet a régi: Sancho, mint király, aki anakronisz- tikusan uralkodik e századi miniállamának trónján, megpróbál emberi rangra emelkedni és összeesküvést szervez önmaga ellen. Am a sikeres manőver során elért szélhámos státuszt s az ezzel a maszkkal megszerzett igazi szerelmet kisebb szerencsével sikerül megőriznie.
Tehát, ha az átdolgozó nem szélhámos, a Királyi szélhámos című zenés játék is magán viseli azokat a vonásokat, amelyek Szerb Antal művét jellemzik.
Ruitner Sándor
| Szerző: | |
|---|---|
| Rendező: | |
| Színészek: | |
| Rádióra alkalmazó: | |
| Zeneszerző: | |
| Zenei rendező: | |
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Mindenkinek |
| Státusz | Önálló mű |
|---|---|
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció Zenés hangjáték |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió Magyar Rádió Dalszínháza |
| Bemutató dátuma | 1985. április 29. |
| Játékidő | 106 perc |
| Előforduló releváns játékterek | Szórakoztató/vendéglátó létesítmény, Politikai hatalmi központ (várkastély, minisztérium, pártiroda) |
| Releváns földrajzi régió | Város |
| Időszinkronitás | Szinkron |
| Megidézett kor (magyar) | 1925-1943 Konszolidált Horthy-korszak |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Komikus |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Egyhősös történet |
| Narratíva/konfliktustípus | Látogatás egy másik világban, Átváltozás |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű |
| Történet időtartama | Több hét |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Nyelvezet | Köznyelv, Emelkedett stílus |
| Főbb szereplőviszonyok | Álidentitás, Szerelmi/szexuális, Szolgálati-hierarchikus |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Bűnöző, Kereskedő, vállalkozó, Ország vezetője |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Erkölcsi lelepleződés (pozitív), Erkölcsi lelepleződés (negatív) |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú |
| Narrátor | Nincs |
| Narráció helye | Nincs narrátor |
| Párbeszédek jellege | Férfi-nő |
| Zenei jellemzők | Dalbetét |
| Zenei tipológia | Tánczene/popzene/esztrád/liftzene |
| Bemutató médium | Petőfi |
| Technikai adatok | Sztereó |
| Forrásmű címe | VII. Olivér (regény) Ex (színpadi vígjáték) |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1941 |
| Címkék |
szélhámos, inkognító, király, forradalom, szerelem, kártyajóslás |
| Társadalmi címkék |
Királyok helyzete, Magánéleti téma (nem társadalmi) |
| Említések |
Monte Carló, Dél-Afrika, Argentína |
| Kódolás kész? | Kész |
| Régió | Magyarország (közrádió) |