Ibusár megállóhely
Magyar hangjáték
Zenés, táncos huszerett
Összefoglalás
Parti Nagy Lajos Ibusár megállóhely című, sok színházban bemutatott darabja eredetileg hangjátéknak készült. Az 1992-ben készült mű a magyar hangjátéktörténet fontos darabja: egy kortárs szerző kifejezetten rádióra készült, a rádiójáték lehetőségeit merészen kihasználó műve. Parti Nagy visszatérő figurája, a provinciális környezetéből giccses álomvilágba menekülő vasúti jegyeladó, Sárbográdi Jolán dilettáns szöveggé formálja át hercegnőket, huszárokat felvonultató fantáziaképeit. A mű egyszerre jeleníti meg a lassan vénkisasszonnyá savanyodó Sárbogárdi világát és a fejében teremtődő románcot, egyszerrre féktelen stílusparódia és a reménytelenség szívszorító emlékműve. A hangjáték utalásokkal átszőtt zenei anyaga, Darvas Ferenc munkája szinte a szöveggel egyenrangú szerepet visz a történetmesélésben és a figurák jellemzésében.
Színlap
Zenés, táncos huszerett
Írta: Parti Nagy Lajos
Zeneszerző: Darvas Ferenc
Szereposztás:
Sárbogárdi Jolán jegykiadó ……Bodnár Erika
Amália hercegkisasszony ……. Udvaros Dorottya
Vargányai Gusztáv állomásfônök …… Helyey László
Bajkhállóy Richard, huszárkapitány ………….. Máté Gábor
Kleisermann Mihály, jegyvizsgáló …………. Gáspár Sándor
Talpighy gróf, muszka kém ….. Szilágyi Tibor
Anyuska, Jolán anyja ………. Törôcsik Marivarga
Leopold fôherceg, Amália gyámja ………….. Huszár László
Istensegítsy Kálmán, agg közhuszár ………. Csákányi László
Narrátor ……………….. Vándor Éva
Közreműködik a Zsoldos együttes
Zenei munkatárs: Molnár András
A felvételt Kosárszky Péter és Pápai Mónika készítette
Dramaturg: Varga Viktor
Rendező: Magos György
Ibusár, ahol minden bizonnyal az idővonat is megáll
Sorsok és sorstalanságok egy bemondófülkébe sűrítve: üdvözöljük Ibusáron!
Ibusár: csupán képzeljünk el egy, az idő súlya alatt csendesen roskadozó állomásépületet. Egy-egy kósza bakter, büszke MÁV emblémák minden falon. Csak pár kilométer bármely irányba Pestről, pár tized vagy század év vissza, ahogy leszállunk: körül kell nézni, s máris látjuk a főszereplő Jolikánkat a hangosbemondó fülkében, édes magányában. Mert mint egy időutazás: Parti Nagy Lajos rövid színjátéka hallatán visszarepülünk nem csak kis országunk jellegzetes vidéki nihiljébe, de egyúttal a 18. századi hercegi palotába is.
A darabban párhuzamosan futnak a hercegi udvar és a megállóhely történései: a már említett Jolán (Bodnár Erika) kétes sikerességge…
Zenés, táncos huszerett
Írta: Parti Nagy Lajos
Zeneszerző: Darvas Ferenc
Szereposztás:
Sárbogárdi Jolán jegykiadó ……Bodnár Erika
Amália hercegkisasszony ……. Udvaros Dorottya
Vargányai Gusztáv állomásfônök …… Helyey László
Bajkhállóy Richard, huszárkapitány ………….. Máté Gábor
Kleisermann Mihály, jegyvizsgáló …………. Gáspár Sándor
Talpighy gróf, muszka kém ….. Szilágyi Tibor
Anyuska, Jolán anyja ………. Törôcsik Marivarga
Leopold fôherceg, Amália gyámja ………….. Huszár László
Istensegítsy Kálmán, agg közhuszár ………. Csákányi László
Narrátor ……………….. Vándor Éva
Közreműködik a Zsoldos együttes
Zenei munkatárs: Molnár András
A felvételt Kosárszky Péter és Pápai Mónika készítette
Dramaturg: Varga Viktor
Rendező: Magos György
Ibusár, ahol minden bizonnyal az idővonat is megáll
Sorsok és sorstalanságok egy bemondófülkébe sűrítve: üdvözöljük Ibusáron!
Ibusár: csupán képzeljünk el egy, az idő súlya alatt csendesen roskadozó állomásépületet. Egy-egy kósza bakter, büszke MÁV emblémák minden falon. Csak pár kilométer bármely irányba Pestről, pár tized vagy század év vissza, ahogy leszállunk: körül kell nézni, s máris látjuk a főszereplő Jolikánkat a hangosbemondó fülkében, édes magányában. Mert mint egy időutazás: Parti Nagy Lajos rövid színjátéka hallatán visszarepülünk nem csak kis országunk jellegzetes vidéki nihiljébe, de egyúttal a 18. századi hercegi palotába is.
A darabban párhuzamosan futnak a hercegi udvar és a megállóhely történései: a már említett Jolán (Bodnár Erika) kétes sikerességgel ír ún. huszaretteket (huszári operett), amelyekhez minden bizonnyal sokat merít önnön tapasztalataiból: olyannyira nyilvánvalóan, hogy sokszor igen nagy kihívást jelent elválasztani a két hallható idősávot egymástól, ha az ember akár egy pillanatra is elkalandozik. Nevek és sorsok keverednek egymással, ami, noha kiváló színpadi konfliktust produkálhat, hangjáték formájában annál inkább hátrányára van a darabnak. Nem segít az sem, hogy a hercegi palota Amáliájának hangja (Udvaros Dorottya) alig megkülönböztethető Vándor Éva narrátoréval. Utóbbi szerep csupán a hangjátékra átírt változat része, sajnos ez esetben a narrátor nem segíteni hivatott a cselekmény átláthatóságát, épp ellenkezőleg: ha nem lettem volna elég szerencsés ahhoz, hogy itthon is megtaláljam a darabot könyv formájában, attól tartok, bele telt volna pár visszatekerésbe, mire végre átlátom az egész történetet.
Ha színésznők hangszíne egybecsengett is, mellettük kell szóljon, hogy a színészek hangjukkal való játéka húsvér elevenségig valóssá tette az egyes karaktereket. Nem beszélve a darab meglepő, de humoros önnön kifigurázásáról: Jolán sorsát egy visszadobott kritikán át ismerjük meg, miszerint a szép érzelmek mellé járuló „nyelvi kifejezési szempontját” kifogásolták – ezt a kritikát pedig egy műfaját, kifinomultságát s korát meghazudtoló, ám annál kifejezőbb „a mohos kurva életbe” összegzéssel dolgozza fel. Talán azt gondolnánk, ilyesmi nem való egy műbe, de pont megcsillanó kis apróságok ezek a szövegben, amelyek nem csak, hogy kompenzálják a Darvas Ferenc által kiválóan komponált tiszta szívvel hangzó huszárdalokat, de ezek legalább határozottan segítenek a hallgatónak az idősávok megkülönböztetésében.
Holott a keszekusza cselekménnyel rendelkező darab egyetlen díszletből megoldható színpadon, közel sem ilyen egyszerű hangjáték formáját feldolgozni. A teljesen hétköznapi karakterekkel pont ezért, földi tulajdonságaik révén tudunk könnyen azonosulni, s így, a jó előadás segítségével befogadhatóvá válik a darab. Mindannyiunknak életében van egy bemondófülke, amiből szabadulni szeretnénk, egy Mihály, akiről tudjuk, hogy nem jön vissza már; de mind lehetünk még Amáliák, akik merészen tesznek és hiszve hisznek.
5/10
Torma Bori
1992. ápr. 6. Bartók 22:50 – 23:59 (69 perc)
1992. július 6. Bartók 14:05
1996. márc. 26. Bartók 14:05
1999. márc. 22. B 14.05
2004. április 23 P 02.51
Főrendezői díj 1992
Új Magyar Hangjáték Művészeti produkciók Színészi díj Bodnár Erika
Új Magyar Hangjáték Művészeti produkciók Rendezői
Új Magyar Hangjáték Művészeti produkciók Színészi díj Máté Gábor
Új Magyar Hangjáték Művészeti produkciók Színészi díj Törőcsik Mari
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása; További forrás a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának ún. "Skontró" adatai
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (10 fő, átl. 47 év) | ||
| Díjak, jelölések: | ||
|
Főrendezői díj Új Magyar Hangjáték díj Új Magyar Hangjáték díj 1992 |
||
| Zeneszerző: | ||
| Zenei szerkesztő: | ||
| Zenei közreműködő: | ||
| Technikai munkatárs: | ||
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Mindenkinek | |
| A korhatár indoklása |
Bár gyerekeknek talán nehezen érthető, mindenki számára szórakoztató lehet; kortárs klasszikus. |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Játékidő | 68 perc | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bemutató dátuma | 1992. április 06. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rádiós műfaji besorolás |
Hangjáték Zenés hangjáték |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Tragikomikus Paródia Groteszk Romantikus |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bemutató médium | Bartók | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Régió | Magyarország (közrádió) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Státusz | Önálló mű | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Technikai adatok | Sztereó | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szereposztás |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
| További szereplők |
Közreműködik a Zsoldos együttes. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ismétlések adatai |
1996.03.26. 14:05 Bartók |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hangfelvétel gyártási dátuma | 1992 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtatott megjelenés | Színművé átdolgozva: Ibusár - Mauzóleum, Jelenkor Kiadó, Pécs, 1996 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szövegforma | DIalógus | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Előforduló releváns játékterek | Politikai hatalmi központ (várkastély, minisztérium, pártiroda), Közlekedési találkozópont pályaudvar, reptér |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
| Releváns földrajzi régió | Vidék |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
| Időszinkronitás | Múlt, Szinkron |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
| Megidézett kor (magyar) | 1990-2010 Demokrácia kora, Nem értelmezhető vagy nem magyar téma |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
| Megidézett kor (nemzetközi) | 20. század |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
| Történetszál | Egyhősös történet |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Szenvedéstörténet, Látogatás egy másik világban |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
| Címkék |
magyar vidék, vasútállomás, vénkisasszony, operettparódia, románc |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Társadalmi címkék |
vidék helyzete, nők helyzete |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Történet időtartama | Absztrakt idő |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
| Cselekmény kronológiája | Párhuzamos | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Felvétel helye | Stúdió | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Effektek és technika | Térhatású, Belső monológ hanghatás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyelvezet | Köznyelv, Emelkedett stílus, Régies stílus | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Munkakapcsolat, Nemzedéki, Szerelmi/szexuális |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Hivatalnok, Erőszakszerv tagja, Regionális vezető, hatalombirtokos, Járműn dolgozó |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Folyamatos (bármelyik), Társadalmi lecsúszás, Lélektani összeroppanás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Narrátor | Női narrátor | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Narráció helye | Szakaszos | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Párbeszédek jellege | Nő-nő, Férfi-nő | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Zenei jellemzők | Érzelmi, Átvezetőzene, Főcímzene, Háttérzene, Diegetikus élő | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Zenei tipológia | Tánczene/popzene/esztrád/liftzene, Jazz, Klasszikus zene, Katonazene, Egyedi énekhang, Kórus énekhang | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2022. 06. 29.; 2022. 08. 17.; 2023. 02. 16.; 2023. 05. 21.; 2023. 08. 06.; 2023. 08. 30.; 2023. 09. 05.; 2024. 02. 05.; 2026. 05. 05.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Gombár Csaba (1990-1993); Forrás
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Varsányi Anikó (1978-1999);
- Irodalmi Főszerkesztőség: Létrejön (1992);
- Rádiószínház: „Megszűnt a rádiószínház önállósága” (1992); Forrás
- Szórakoztató Osztály: László György (1987-1993);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.








