** Csirkék Eldorádója **
Összefoglalás
A magyar sztereó kísérletezés az 1967-es első németországi dokumentumjátékot hozta Magyarországra négy évvel az eredeti után, az első sztereók között Magyarországon. Bár megnevezése dokumentumjáték, a (magyar) anyagot színészek stúdióban vették fel, rákeverve sztereó effekteket, illetve a stúdiófelvétel is sztereóban történt. Használnak térhatást és a beszélők vagy az effektek egyik csatornára keverését is. A tyúkok és kakasok hangján kívül hangi szerepet kap a számítógép, írógép is (hangi humorral: az írógép irreálisan gyorsan kalimpál).
A hangjáték ma sem veszített hatásából, a broiler-csirke telepeket ma is az ismeretlenség titokzatossága veszi körül (nem véletlenül). Nem a mai nagyüzemi állattartás-kritika didaktikussága, hanem inkább a szatirikussá váló tárgyilagos hangvétel ad különös erőt a darabnak.
(Nem tudni, hogy a német eredeti is stúdiófelvétel volt-e – HH).
Érdekesség, hogy Sinkó Lászlónak talán ez az első „természetfilmes” narrátori szerepe; illetve Velenczei István jóval később szintén tojásszakértőként tűnik föl a Nagy kísérlet avagy Rokk tojásai c. darabban.
Bár nem dokumentumjáték, de egy korai riport (1941) hasonló témát feszeget:
„Amíg a marhából konzerv lesz. Ez helyszíni közvetítés volt. A riporter nem kényeskedett, azt is „megmutatta”, hogyan vágják le a marhát.
Riporter:Felkapják a taglót és fejbe vágják… Egy pillanat alatt átmetszik a nyakát… És ömlik a vér a nagy tálba… Mennyi vér!
Nagy L:Semmi kifogásom ellene… Ha megesszük a húst, akkor tudjuk meg azt is, hogyan jutunk hozzá… Sertésvágást is „láttunk”.
Riporter:A sertést villamos árammal kábítják el, aztán a böllér beleszúr a nyakába.
Nagy L:Ez is rendben van, de ezután a riporter beszélgetett a böllérrel, és meg is kérdezte tőle.
Riporter:Mondja, kedves bátyám, mióta űzi ezt a szép mesterséget?
Nagy L:Hát én inkább azt kérdeztem volna: Mióta űzi ezt a ronda mesterséget? No, no! Remélem, azért a böllér nem sértődött meg és nem ír levelet! ” (Tertinszky Edit cikke a Havi Magyar Fórumban)
https://adt.arcanum.com/en/view/HaviMagyarForum_2005/?query=A+Santa-Cruzi+forgószél&pg=648&layout=s
Színlap
Peter Leonhard Braun dokumentumjátéka
Szerző: Peter Leonhard Braun
Fordította: Lóránd Lajos
Dramaturg: Magos György
Rendező: Bozó László
Hangmérnök: Újházy László
Hangtechnikus: Varga Károly
Hossz: 44 perc, sztereó
Közreműködnek: Sinkó László (Beszélő), Kálmán György (1.szakértő), Avar István (2.szakértő), Horváth József (Paraszt), Velenczey István (Főnök), Némethy Ferenc (Keltetőmester), Major Tamás (Igazgató), Balázs Samu (Lohmann), Szersén Gyula (Mészáros)
Km. Gurnik Ilona, Nagy István, Szatmári István, Szekeres Ilona, Tándor Lajos
”A téma, látszólag egyszerű, a darab nagyüzemi csirketenyésztésről szól. Bemutatja minden fázisát, a szaporítás-keltetéstől a felhasználásig. De ma is, huszonöt évvel a hazai bemutató után újrahallgatva a műsort, ugyanaz a sokkoló érzés fogott el, mint amikor kiválasztottuk és műsorra tűztük, mint amikor először léptem be a Csirkék Eldorádójába. (a fordító) Peter Leonhard Braun dokumentumjátéka a műfaj jeles darabjait ismétlő sorozatunk újabb része.”
Felvétel: 1971. november 16.
Az elhangzás időpontja, helye: 1972. február 25. 19.40, Kossuth
Ism.
1972. november 21. 19.23 Urh
1972. nov. 26., 16.26 3. m
1976. máj. 17. 18.03 3. m
1977. feb. 12. 12.20 3. m
1985. június 9. – 22.45
1997. márc. 2. K 16.05
Az első sztereó dokumentumjáték Németországban. Sinkó László itt narrátor, de narrátori szerepében csak évekkel később, a Másfél millió lépésben lesz közismert.
Az eredeti Prix Italia nyertes
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Fordító | |
| Dramaturg | |
| Díjak és nevezések | |
| Korhatár - edukációs skála |
Gyerekeknek is alkalmas |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála |
Mindenkinek |
Bozó László 
Velenczey István | Státusz | Önálló mű |
|---|---|
| Rádiós műfaji besorolás | Hangjáték, Dokumentumműsor |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve | Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1972. február 25. : |
| Játékidő | 44 perc |
| Eredeti korhatári besorolás | Nincs |
| Előforduló releváns játékterek | Gyár/üzem |
| Releváns földrajzi régió | Vidék |
| Időszinkronitás | Szinkron |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika | Szatíra, Tárgyilagos |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Párhuzamos történetek |
| Narratíva/konfliktustípus | Nem-narratív, Alapítás, Látogatás egy másik világban |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű |
| Történet időtartama | Absztrakt idő |
| Cselekmény kronológiája | Nem meghatározható |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Effektek és technika | Mikrofonplánok, Térhatású, Belső monológ hanghatás |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Munkakapcsolat |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Gazdasági felsővezető/tulajdonos, Kereskedő, vállalkozó, Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Anyagi siker, gazdagodás, Elismerés |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú |
| Narrátor | Férfi narrátor |
| Narráció helye | Rezonőr |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi levél, napló, dokumentum |
| Zenei jellemzők | Nincs zene |
| Bemutató médium | URH |
| Technikai adatok | Sztereó |
| Forrásmű címe | Hühner |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1967 |
| Forrásmű típusa | Rádiójáték |
| Megidézett kor (nemzetközi) | 1960-1969 Hatvanas évek |
| Címkék |
tojáskeltetés, nagyüzemi gazdálkodás, genetika |
| Említések |
Lohmann (tojásgyártó cég Németországban) |
| Kódolás kész? | Kész |
HUN 
ENG